Irodalom érettségi

Friedrich Dürrenmatt – (1921-1990)

1. Élete – szemelvények

  • 1921
  • svájci drámaíró
  • nézeteit formálta: protestáns egzisztencializmus
  • nem tragédiákat írt különböző műfaji megjelöléssel ellátott drámák
    • korunk alkalmatlan a tiszta tragédiára
  • 1990
  • tanítómesterei:
    • a) Arisztotelész ”a hármas egység” elve (ezen elv szerint egy helyszínen, egy nap alatt játszódjon a történet, és egy szálon bontakozzon ki a cselekmény)
    • b) Brecht epikus színház (váratlan effektusok, elidegenítő technikák; példázatszerűség; múltban elhelyezett történet)
    • c) abszurd színház feje tetejére állított világ

2. Az öreg hölgy látogatása

  • világsiker 1956
  • főhőse Claira Zahanissan hazatér szülővárosába, Güllenbe

német szó; jelentése trágya, trágyalé

  • Güllenben megbosszulja leánykori sérelmét: szerelmespár volt Ill boltossal terhesség megalázta, elhagyta => elmenekült a városból a szégyen elől
  • többször férjhez megy férjei meghalnak (abszurd)
  • milliárdos lesz => 1 milliárd dollárt ajánl fel annak, aki megöli Ill boltost konfliktus alapja

a város ellenáll, majd a pénz hatalmába kerülnek => elveszítik a személyiségüket => magatartásforma

  • felfogható tézisdrámának
    • 1. tétel: a jelen társadalmában a pénz a mindenható
    • 2. tétel: a jólét ára a bűn (kollektív gyilkosság elkövetése)
    • 3. tétel: a jelenben az egész emberiség pusztulásra van ítélve
  • drámatípusa: bosszúdráma, sorstragédia
  • sorsszerű
    • a város feltartóztathatatlanul egy kollektív gyilkosság résztvevőjévé válik
    • az átlagembernek a boldogság forrása az anyagi jólét
  • Claire
    • átlagembernek nem nevezhető => démoni figura
    • a pénz hatalmának megtestesítője
    • a múltja kölcsönöz neki valami emberi jellemzőt pl. fiatal és terhes volt
  • képtelenség kategória, felfoghatatlan példázat
  • brechti színház jellemzői jelennek meg elidegenítő effektusok, hanghatások – pl, váratlan zörej a mű elején – feliratok, díszlet

3. A fizikusok

  • egyik legfontosabb drámája
  • műfaja
    • Dürrenmatt komédia (komikus elemek alkalmazása)

A komikum: olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány lepleződik le vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá

forrásai:

a) helyzetkomikum: megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzet, amelyben a hős csapdába kerül pl. a 2 gyilkosság értelmetlensége

b) jellemkomikum: a komikumnak az a fajtája, amely a szereplő jelleméből fakad

– másnak akar mutatkozni, mint aki valójában

– a valóság és a látszat különbsége hamar kiderül

pl. Möbius és volt felesége párbeszéde, a 3 beteg

c) szerepcsere pl. nővérek helyett férfiak, az első és második felvonás eleje

d) lelepleződés pl. Mathilde, a betegek nem is betegek nővérek halála

e) párhuzamos jelenetek pl. Voss felügyelő – Einsten hegedülése

    • groteszk komédia

A groteszk: esztétikai minőség és értékszerkezet, amelyben egyszerre van jelen ellentétes esztétikai minőség pl. Gogol, Kafka

grotta (= barlang): olyan szobrokat találtak egy barlangban, amik egyszerre félelmetesek és nevetségesek

  • a tragikus és komikus elemek egyszerre vannak jelen a komédiában
  • tragikus elemek
    • pl. a nővérek halála
    • a felszín mögött a mélyben
    • maga a téma tragikus, nem a helyzet (a halál nem vált ki katarzist)
  • középpontban az atomháború (hidegháború) Brecht nyomdokaiban jár
    • tézis => példázatszerű
    • tudás = hatalom rossz kezekbe kerül
    • világhatalomra való törekvés
  • a mű elején: szerzői utasítás
    • célja: a kizökkentés, a mű epikussá tétele feje tetejére állított világ már itt elkezdődik
    • tudatosan követi „a hármas egység” elvét
    • a világról negatív véleménye van főleg a felső osztályokról
  • a mű végén: 21 pont/tétel
    • A kiindulópontom sohasem holmi tétel, hanem egy történet.” (1. pont) paradox helyzet bemutatása => erősíti a feje tetejére állított világot
    • A tervszerűen cselekvő emberek meghatározott célra törnek. A véletlen akkor sújtja le őket a legnagyobb csapással, ha e véletlen következtében éppen a céljuk ellentétéhez érnek el: ahhoz, amitől rettegtek, ahhoz, amit el akartak kerülni (pl. Oidipusz).” (9. pont) forrása az Oidipusz-mítosz
      • Möbius céltudatosan megalkotta az életét, bevonult a bolondokházába – őrültséget színlelve menekül a szanatóriumba, hogy találmányával ne árthasson az emberiségnek – de váratlanul épp ez a lépése bizonyult a legrosszabbnak, mert így szolgáltatja ki magát és a titkát az ellenségnek (találmánya visszavonása nem sikerült => bekerítette a végzete)

a véletlennek nagy szerepe van a történelem és az emberek formálásában

  • hosszas szerzői utasítás + 21 pont kívül esik a színházi előadáson => olvasás, bizonyos helyzetek megmagyarázása
  • bolondokháza = a világ, a benne élő okos emberekkel (ellentét)
  • a feje tetejére állított világ az elmeosztályon a főorvosnő az őrült; az ápolók helyére világbajnok bokszolók kerülnek
  • Möbius felfedezte a minden lehetséges felfedezések rendszerét (ilyen nincs!) megijed a következményeitől, a lehetséges világkatasztrófától bolondok házába megy bolondot tettetve biztosította magának a szabad kutatás biztonságát, lehetőségét => lemondott a fizikai szabadságról a szellemi szabadságért kelepce
  • Dr. Zahnd lefényképezi a képleteit, majd Möbius ezután elégeti őket (nem tud a fotózásról) biztonságérzet => amit egyszer kitalálnak, azt nem lehet visszavonni (a tudós felelőssége számolni kell a következményekkel)
  • Kilton (Newton)Usa
    • tudomány szabadsága, kém
    • Möbius találmányát szeretné
  • Eisler (Einstein)Szovjetunió
    • politikai hatalmat igényel a tudósoknak, de úgy, hogy lemondana a hatalomról egy párt számára
    • Möbius találmányát szeretné

Kilton Eisler = a hidegháború két szuperhatalma

  • Möbuisnak egyik szabadság sem felel meg őrültet színlelve lehet igazán szabad (paradox álláspont)
  • csattanó: az elmeosztályon nem a bolondok bolondak, hanem a főorvosnő
  • napjaink problémáit veti fel robotika, klónozás
  • a drámaíró feladata, hogy szembenézzen a valósággal, de Brecht úgy gondolja, szembe is kell vele szállni Dürrenmatt véleménye más, szerinte csak fel kell lépni ellene, szembeszállni nem kell vele
  • hasonló problémát vet fel Brecht Galilei című darabja

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük