Irodalom érettségi

Thomas Mann – 1875-1955

1. Az avantgárd

  • avantgarde (fr. szó) = előőrs
    • katonai kifejezés eredetileg
    • a művészetben az új lehetőségek felfedezése a feladata
  • lázadás a világgal szemben 6 féle változata van
  • 2 csoportja van
    • formabontó: expresszionizmus, szürrealizmus, dadaizmus, futurizmus érzelmi, indulati alapon nyugszik
    • formaépítő: kubizmus, konstruktivizmus gondolati alapra építkező (intellektuális)

2. Az expresszionizmus

  • expressio (lt. szó) = kifejezés
  • heterogén sokféle csoport, közös bennük, hogy ellenzéki művészet
  • Expresszionista Realizmus
    • valósághoz próbálnak kötődni
    • szociális érzékenység
    • szembeszáll a Kandinszkij-féle absztrakcióval
    • tiltakoznak a militarizmus, az agresszió ellen
    • Heinrich Mann, Thomas Mann

3. Élete

  • 1875. jún. 6. Lübeck
  • patríciuscsalád sarja
  • bátyja Heinrich Mann (író)
  • apja kereskedő, szenátor és cégtulajdonos
  • anyja brazíliai származású
  • életműve Goethéhez hasonló => apjától örökölte polgári magatartását, komolyságát, anyjától művészi hajlamát
  • 1905 Katja Pringsheim – házasság (6 gyerek)
    • az első nő, aki érettségizik és továbbtanul
  • 1933-ig Münchenben élnek
  • párizsi körútjáról nem tért haza a fasizmus miatt => új lakóhelyek: Svájc, USA, Princeton, Kalifornia
  • aktív fasizmusellenes tevékenység
  • 1952-ben visszatér Európába (Svájc)
  • 80 éves születésnapja alkalmából a világ is vele ünnepelt
  • 1955. aug. 12.

4. Művei

  • 1901 A Buddenbrook ház (első regénye)
    • 1929-ben Nobel-díjat kap érte
  • 1903 Tonio Kröger
  • 1912 Halál Velencében
  • 1924 A varázshegy
  • 1930 Mario és a varázsló
  • 1939 Lotte Weimarban
  • 1947 Doctor Faustus

5. Írói világa

  • alapkérdése a polgár sorsa a 20. sz.-ban (a polgár helye, mentalitása)
  • másik oldalon a művész (belső összefüggések nyomán válik valakivé, lelki alkat)
  • művész-polgár dilemma több regény
    • A Buddenbrook ház
      • családregény
      • 3 generáción keresztül mutatja be
        • 1. generáció – konzul család: szigorú, puritán, precíz, pontos, gazdag kereskedőcsalád követendő példa
        • 2. generáció – nem racionalista
        • 3. generáció – a művész megszületése
    • Tonio Kröger
    • Halál Velencében – Mahler Aschenbach
    • Doctor Faustus Bartók Béla
    • közös ezekben a regényekben a művész helye a polgári világban
  • jellemzői
    • intellektuális: utal más művekre (allúziók = kulturális utalások), intertextualitás
    • zenei szerkesztési mód: az elején felvonultat motívumokat, amik később megjelennek a műben
      • hasonlít egy nyitánnyal ellátott operához
      • az elbeszélés legfőbb dimenziója az idő
      • a visszatérő motívumok megszakítják az elbeszélt történetet
    • esszészerűség, esszéregények pl. A varázshegy
      • Naphta és Settembrini vitája vonul végig a művön
        • Naphta Lukács György, autokrácia
        • Settembrini demokrácia
      • a 20. sz. legfőbb problémáit a szereplőkön fejti ki
    • gyakran épít be szimbólumokat a műveibe, aköré építi fel a cselekményt
  • 3 alkotói korszak

I. 1905-ig

  • A Buddenbrook ház (1901)
  • Tonio Kröger (1903)

 

II. 1905-1918 (I. világháború vége)

  • először védelmébe veszi a háborút
  • az emberi személyiség önállóságát félti a tömegekkel szemben
  • Halál Velencében (1912)
    • pestisjárvány = fasizmus terjedése (szimbólum)

III. 1920-as évek

  • a demokrácia és köztársaság szószólója
  • ekkor válik az esszé 3. műfajává
  • hitet tesz a szociáldemokraták mellett
  • A varázshegy befejezése
  • Mario és a varázsló (1930)
  • felolvasó körutak
    • Magyarországon is jár három ízben
    • Európa, vigyázz! és Szózat az értelemhez (1930. Berlin Beethoven-teremben olvassa fel) esszék

Mario és a varázsló (1930)

1. Keletkezésének háttere

  • olaszországi családi nyaralás 1926 augusztusában
  • 3 év múlva, 1929 augusztusában írta meg és 1930-ban jelent meg először

2. Cím

  • semleges nem sugall sok dolgot
  • Mario olasz hangzású férfinév
  • alcíme is van: Tragikus úti élmény vészjósló tartalmú
  • az leső sor is kellemetlen már irányítja az olvasó hangulatát
  • már az 1. bekezdésben utal a rettentő végkifejletre

3. Idő

  • a hangulat nemzeti jellegű a fürdőhelyen => a szöveg 1929 augusztusára utal
  • nagy tömeg
  • tikkasztó hőség
  • 1922 Mussolini kerül hatalomra, 1929-re már kiépíti a fasiszta rendszert
  • 1929 gazdasági világválság
  • 1930 a nemzetszocialisták előtérbe kerülése – német háttér

egy Olaszországba helyezett történettel rajzolja meg, hogy milyen hatása van a túlfűtött nemzeti jellegnek/érzésnek, és az értelemmel meg nem magyarázható tömeghipnózisnak

4. Helyszín

  • Torre di Venere = Vénusz tornya fiktív név, ókori Rómára való utalás (felélesztés)
  • van az ókori Rómának hatása a jelenre olasz fasizmus az ókori Róma jelképeihez akart kapcsolódni
  • a fasizmus szó az ókori római császárok jelképéből ered
  • Mussolini célja az ókori Róma fényének visszahozása: „a nemzeti eszme forog szőnyegen” felsőbbrendűség

5. Narráció

  • az elbeszélő Thomas Mann E/1. => részese az eseményeknek (belső nézőpont) múlt időben beszéli el => utólagosan rögzíti (külső nézőpont), mégis közvetlen élményt ad (kettős látásmód)
  • rögtön jelen van az író
  • az elbeszélői mód: „kellemtlen”, „bosszúság”, „izgalom”, „feszületség”
  • higgadtan és tárgyilagosan tud beszélni az eseményekről
  • írói jelenlét tudatosítás, kirajzolódik az elbeszélés története
  • polifonikus ábrázolás
    • a mű keletkezésének története
    • a kellemetlenségek, amik érik őket, megismerjük a család történetét

6. Szereplők

  • szereplőit a valóságból hozza létre
  • az elbeszélő (Thomas Mann) és családja T/1., belső szereplőként jelenik meg
  • főszereplő Mario
  • Cipolla
    • Boccaccio egyik novellahőse 6. nap 10. novella – embereket becsapó szerzetest hívtak így
    • Heinrich Mann Die kleine Stadt (Kisváros) című regényében is szerepel egy ilyen nevű szereplő (elszegényedett nemesi család) irodalomtörténészek szerint innen származik
    • családi vonatkozás: az írót nevezték kiskorában varázslónak
  • az előadáson résztvevő közönség
  • a tengerparton a nyaralók
  • signora Sofronia Angiolieri
    • Platón Erkölcstanában jelenik meg a név
    • a 4 fő erény egyikének – a bölcs megtartóztatásnak – az elnevezése
    • keresztneve akkor derül ki, amikor a hipnotizőr felrángatja a színpadra és a férjét arra kényszerítette, hogy úgy szólítsa
  • Mario
    • létező pincér a szállodában => a valóságból emeli át
    • József Attila a Thomas Mann üdvözlése című versében írja: „Igazat mondj, ne csak a valódit!”

7. Cselekmény

  • Grand Hotel
    • európai hotellánc
    • elit réteg
  • kellemetlenségek sorozata jelentéktelen dolgoknak tűnnek, de mégis jelentősége van – pl. kis dolgok felnagyítása (Fuggiero és a rák esete), aranymetszés (ókori Róma, lásd: 4. vázlatpont)
    • tele volt a helység olasz vendégekkel hozzájuk képest mindenki másodosztályú
      • az üvegverandán nem étkezhettek, nem kap a család tengerre néző asztalt => a németek háttérbe vannak szorítva az olasz arisztokráciával szemben
      • római hercegi család kifogásolja a német polgári család jelenlétét a gyerekek betegsége (szamárköhögés) miatt => el kell hagyniuk a szálloda főépületét, átköltöznek a másik szállodába
        • az olasz társadalmi modellt ábrázolja a hercegi család: a hatalom és a szolgalelkűség (bizantinizmus) egymást feltételezi
      • a penzióba költöznek tengerparti élet
        • az olasz nyaralók a hazai középosztály tagjai, az ifjúságban ott van a polgári hígvelejűség, az emberi középszerűség
          • középszerű: nincs önálló gondolata, nem tesz le semmit az asztalra
          • hígvelejű: manipulálható, ostoba
        • általános társadalmi közhangulat konfliktus a hatósággal => büntetés fizetése, mert „megsértettük a közerkölcsiséget” (le kellett vennie a kislánynak a fürdőruháját a tengeri homok miatt)
        • tartanak a nemzeti jellegtől
          • mindent nemzeti alapon határoznak meg
          • minden külföldiek által elkövetett cselekedetet nemzeti atrocitásnak vesznek
      • manipulált, középszerű, tanulatlan nemzet az olasz felsőbbrendűséget akarják beléjük táplálni
  • Thomas Mann gyerekei örülnek, hogy találkozhatnak más gyerekekkel gyermek = ártatlanság toposza (külön nemzetet, társadalmat/csoportot alkotnak)
    • a helybeliekkel és Marioval is barátságot kötöttek => közvetlen kapcsolatok kiépítése az „egyszerű” népi elemekkel úri gyerekek
    • Fuggiero, a 12 éves kamaszfiú, undok és komisz => az ellenkezőjét testesíti meg, nem foglalkoznak vele a szülei, rák megcsípi => hatalmas hisztéria

8. Gyermekmotívum – ellenpontozás az irónia forrása

  • A szörnyeteg” – Thomas Mann szerint a másik oldalon a gyermek a közhangulat megtestesítője, mely rombolni akar (Fuggiero) előrevetítés a jövőre
  • ezek a gyerekek a nemzeti eszme megtestesítői a fasizmus felkorbácsolja a kedélyeket
  • a gyerekek szintjére viszik le a nemzetek közti feszültséget (lásd: 4. vázlatpont)
  • hazafias gyerkőcök” – oximoron

 

9. Cipolla, a varázsló

  • a fasizmus, a tömeghipnózis megtestesítője
  • éjszakai ember az előadás késő este => mágiája ekkor érvényesül valóságosan és jelképesen
  • leírásban egy nyomaték
  • belső jellemvonás külső jeggyé válik – lelki nyomor púpos, nehezen meghatározható korú
  • váratja a közönséget feszültséget kelt, majd amikor megjelenik, dohányzik és konyakozik lelki zavart kelt a közönségben
  • a gyerekek önfeledten kacagnak, az egészet tréfának látják valójában nem nevetséges
  • először egy szépfiút hív ki
  • egyre jobban ámulatba ejti a közönséget, egyre nagyobb hatást kelt
  • megszégyeníti a fiút ”Görbülj meg!” => az önbecsülését elveszti
  • a varázsló zavart akar kelteni lelki ráhatás a közönségre

10. Műsorszámok keményen dolgozik, hogy a másik ember akaratát megtörje, elvegye, illetve kínos helyzetbe hozza az illetőt

  • számok
  • kártyák
  • nyelv kinyújtása gyermekkori élmény
  • igazi mutatvány kihívja a fiatalembert, és elhiteti vele, hogy csikar a hasa, kólikája van => a szabad akarattól fosztja meg tömegszugesszió (a tömeghipnózis módszerével éri el)
  • megzavarja az embereket csodálatba ejti és maga mellé állítja őket
  • a szabad akarat a manipulálás alapja szabadság hiánya parancs teljesítése
  • a tömeg eggyé válik Cipolla által
  • ahhoz, hogy legyen vezér, kell egy olyan tömeg, amely elfogadja a vezér szerepét
  • miután kikapcsolta felettes-ént, elkezdi táncoltatni az embereket
  • Mario képes ellenállni (úgy, mint Thomas Mannék) => kívülállóként szemléli az eseményeket
  • a tömeghipnózis a színpadon előhozza Marioból a titkát, a viszonzatlan szerelmet Cipolla megalázza

Mario megcsókolja Cipollát

  • amikor újra tudatába ébred, lerohan a színpadról és lelövi
  • azért tragikus úti élmény, mert kiderül, hogy az emberek milyen mértékben manipulálhatóak és vehető el a tudatuk

11. Példázat (!)

  • nem szabad az embereket megalázni, kínos helyzetbe hozni, a legszentebb érzéseikből csúfot, gúnyt űzni

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük