Vázlat:
1. A Magyar Köztársaság választási rendszere
Történelmi háttér
az alkotmányosság alapelvei
a három hatalmi ág szétválasztása (törvényhozói, bírói, végrehajtói)
a köztársasági elnök
önkormányzatok
2. A választások menete
aktív és passzív szavazati jogok, cenzus
A többségi akarat és az arányosság elvének érvényesülése
1. Magyarországon 1989 óta működik polgári demokrácia. Akkor nem hoztak létre új alkotmányt, hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. Az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. Amikor a hidegháború a Szovjetunió összeomlásával véget ért, nem történt felelősségre vonás, a régi rendszer képviselői politikai hatalmukat kapcsolataik segítségével gazdasági hatalommá kovácsolhatták.
Az alkotmányosság alapelveihez (emberi, személyi, polgári szabadságjogok, vö. 16. tétel) igazodik a többi törvény. A Montesquieau-i elvek alapján a hatalmi ágak szétválnak.
A törvényhozói hatalom a parlament kezében van. A négy évre választott országgyűlés Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve. Egykamarás parlament működik 386 taggal. Feladata a törvényhozás mellett a költségvetés és annak végrehajtásának jóváhagyása, dönt a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről, megválasztja a köztársasági elnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék (a közpénzekkel való gazdálkodást ellenőrzi) elnökét, a legfőbb ügyészt és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, dönthet a fegyveres erők külföldi/belföldi alkalmazásáról, rendkívüli állapotot, vagy népszavazást rendelhet el.
A végrehajtói hatalom a kormányé. Felelős a parlamentnek. Az a párt alakítja, mely képes maga mögé a többi parlamenti pártot (vagyis akinek a legtöbb mandátuma van). Konstruktív bizalmatlansággal váltható le, amit a parlamenti képviselők 1/5-ödének kell kezdeményeznie, és a felének támogatnia. A miniszterelnököt az országgyűlés választja, minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. A kormány alatt működnek a minisztériumok.
A bírói hatalom élén a Legfelsőbb Bíróság áll, aminek elnökét a parlament választja meg hat évre. Az alkotmányosság betartására az Alkotmánybíróság ügyel. Tagjait kilenc évre választják. Megsemmisíthetik a parlament által hozott törvényeket, ha azok sértik az alkotmányosság alapelveit. A rendőrség által végzett nyomozások törvényességi felügyelője az ügyészség, vezetője a legfőbb ügyész, akit a parlament választ meg hat évre.
A köztársasági elnök a protokolláris államfő. A parlament választja öt évre. Ő képviseli az országot nyilvánosság előtt, kiírja a választásokat, kormányfői megbízást ad a győztes párt vezetőjének. Politikai ügyekben korlátozott a hatásköre, megfontolásra visszaküldhet törvényeket, vagy az Alkotmánybírósághoz, de másodszorra el kell fogadnia. Kihirdeti a törvényeket, részt vehet és felszólalhat az országgyűlésen, kezdeményezhet népszavazást, kinevezi a Nemzeti Bank elnökét.
Az önkormányzatok élén a polgármester és a jegyző áll. Őket is négy évre választják. Az kormánytól függetlenek. Budapest élén a főpolgármester és a közgyűlés áll. A megyéket megyei, a településeket települési önkormányzat vezeti. Feladataik: az alapvető közszolgáltatások biztosítása, oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények fenntartása. Pénzt az államtól kapnak, aminek egy része normatív, törvényileg meghatározott, másik része eseti.
2. Magyarországon a választójogi törvény szabályozza (cenzus), hogy kik választhatók (passzív szavazati jog) és ki választhat (aktív szavazati jog). Aktív szavazati joga van minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárnak, aki állandó lakcímmel rendelkezik Magyarország területén (a hajléktalanok központoknál vannak bejelentve), nem tölti börtönbüntetését, illetve nincsen a közügyektől eltiltva, illetve értelménél van (ha nincs, gyámság alá helyezik). Ezek mind érvényesek a passzív szavazati jogra is, hozzátéve, hogy nem lehet büntetett előéletű (azt bizonyos ideig tartják nyilván).
A választásokon ahhoz, hogy egy párt /társadalmi szervezet /személy indulhasson, 750 kopogtatócédulákat kell gyűjtenie. A lakosságot egyéni választókörzetekre osztják, amire nagyjából ugyanannyi választópolgár jut. Ha egy párt a területek egynegyedében tud jelöltet állítani, akkor területi listát csinálhat, ha hét területi listát tud felállítani, akkor országos listát csinálhat. Minden választó két szavazatot ad le, egyet egyéni jelöltre, egyet területi listára. Két fordulóban folyik a szavazás: az első fordulóban 50% +1 főnek kell részt vennie a választóknak ahhoz, hogy érvényes legyen, és a megjelentek 50% +1 fő kell az eredményességhez. Mivel ilyen nem nagyon van, szinte mindig sor kerül a második fordulóra. Itt az egyszerű többség elve érvényesül, illetve az összes választópolgár 25% +1 főjének részt kell vennie. Ezek alapján a többségi elv szerint az egyéni választókörzetek nyertesei 176 parlamenti mandátumot kapnak. 152 helyet pedig az arányossági elv alapján a területi listákról a szavazatok arányában azok a pártok szerezhetnek meg, akik legalább 5%ot elértek (az 5% alatti pártok egyáltalán nem kerülnek be a parlamentbe). Mivel így maradnak töredékszavazatok, azok egy országos listára kerülnek, és ott szintén az arányosság elve szerint 58 mandátumot szerethetnek a pártok.