Emelt történelem érettségi

A kereszténység államvallássá válása

Üldözés és vallásszabadság:

A kereszténység terjedése a II. században gyorsult fel: az I. század végén kb. 10 000, a II. század végén kb. 100 000, a III. század végén már kb. 2 millió keresztény élt a birodalomban.

Üldözések:

  • a principátus idején többször is sor került keresztényüldözésre: pl. Néró császár, illetve a legsúlyosabb Diocletianus császár idején, aki 303-ban törvényileg fosztotta meg a keresztényeket a szabadságuktól és a szavazati joguktól

Az üldözésnek Nagy Konstantin (313-337) császár vetett véget:

  • 313-ban kiadta a milánói ediktumot, amely vallásszabadságot biztosított a birodalom lakosságának
  • keresztény bazilikák és templomok építését kezdeményezte
  • 325-ben a kis-ázsiai Niceába – 318 püspök részvételével – egyetemes zsinatot hívott össze (első ökumenikus zsinat). Mivel ekkor még nem volt keresztény, pontifex maximusként elnökölt a gyűlésen
    • elfogadták a Szentháromság tanát, amelyet az evangélium és Szent Pál tanításai alapján Athanasius püspök képviselt (Jézus maga is isteni személy – azaz az egy isteni lényeg 3 önálló létezőben nyilvánul meg: Atya, Fiú, Szentlélek = homo usion)
    • a zsinat elvetette az Arius püspök által képviselt nézetet, amely szerint Jézus Krisztus nem egylényegű, csak hasonló lényegű az Atyával ( = homo iusion). Az ariánus tanokat valókat eretneknek (kiváltak) nevezték
    • megfogalmazták a Hitvallást (Credo)
    • Konstantin császárt a „külső ügyek” püspöke címmel ruházták fel, amely neki és utódjainak jogalapot biztosított az egyházi ügyekbe való beavatkozásra

Államvallás:

Az egységes Római Birodalom utolsó császára, Nagy Theodosius 391-ben államvallássá tette a kereszténységet, és ezzel párhuzamosan betiltotta a régi római istenek tiszteletét és a pogány kultuszokat (pl. az olümpiai sportversenyeket), továbbá kilátásba helyezte az eretnekek üldözését is.

Az elkövetkező évszázadokban több ökumenikus zsinatot is tartottak, ezeken tovább folytatódott a hittételek tisztázása.

  • a II. ökumenikus zsinat 381-ben Konstantinápolyban volt
  • a III. ökumenikus zsinat 431-ben Epheszoszban volt
    • itt elítélték Nestorios konstantinápolyi pátriárka tanait, amely szerint Máriát nem lehet Isten-anyának, csak Krisztus-anyának nevezni. Nestoriost és követőit (nesztoriánusok) eretneknek nyilvánították
  • a IV. ökumenikus zsinat 451-ben Khalkedonban volt
    • itt fogadták el a Krisztus „kettős természetéről” szóló tant (egytelen személyben kétféle – isteni és emberi – természet egyesült)
    • ezzel szemben léptek fel a monofiziták (egy természet tana: Krisztus csak isteni természetű), akiknek a keleti egyházban volt szilárd bázisuk

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük