Emelt történelem érettségi

Az ókori keleti civilizációk

Mezopotámia

Földrajzi tér:

  • Mezopotámia = folyóköz
  • Tigris és Eufrátesz
  • Késői áradás, a vetemények már zöldellnek, ezért fontosak a vízelvezető csatornák
  • öntözéses földművelés: gabonatermelés
  • körülötte levő hegyvidékek (állattenyésztés, fémbányászat)

Politika és államtörténet:

  • Sumér civilizáció:
    • Úr, Uruk, Kis, Lagas
    • Gilgames, Uruk királya megvédte városát Kis uralkodójával szemben
  • Akkád birodalom (Kr. e. XXIV. századtól)
    • I. Sarukkin a létrehozója
  • Óbabiloni Birodalom (Kr. e. 2000 – 1595)
    • Hammurapi (Kr. e. XVIII. század) „igazságos törvényei” törvényoszlopán
  • Újasszír Birodalom:
    • zsákmányszerzésen alapuló állam
    • Assur-ban-apli (Kr. e. VII. század): ninivei könyvtár
    • Kr. r. 605-ben Karkemisnál a babiloni-méd seregek legyőzték az asszír-egyiptomi seregeket
  • Újbabiloni Birodalom (Kr. e. VII-VI. század)
    • Létrehozója Nabu-kudurri-uszur, akinek a felesége Szemiramisz volt
    • Kr. e. 539-ben II. Kürosz perzsa király legyőzte a babiloni seregeket
  • Óperzsa Birodalom
    • II. Kürosz (Kr. e. 559-530) legyőzte a médeket, lüdöket Babilont
    • II. Kambüszész (Kr. e. 530-522) meghódította Egyiptomot (Kr. e. 525 péluszioni csata)
    • I. Dareiosz (Kr. e. 522-486) és I. Xerxesz (Kr. e. 486-565) a birodalomfénykora

Vallás:

  • Sumér-akkád-asszír korban:
    • politeizmus
    • két istentriász (Anu, Éa, Enlil és Samas, Szín, Istár)
    • helyi istenségek: pl. Marduk (Babilon)
  • Perzsa vallás:
    • Zoroaszter az alapító
    • A jó (Ahuramazda) és a rossz (Ahriman) küzd egymással
    • A világ két részre osztása: vallási dualizmus

Írás és irodalom:

  • Írás:
    • ékírás (kezdetben képírás, később szótagírás)
    • agyagtáblákra írtak
  • Irodalom:
    • Gilgames eposz
    • himnuszok, isteni legendák

Művészetek:

  • Építészet:
    • anyag: tégla, nád
    • toronytemplomok (zikkurat)
    • Babilon: Istar-kapu, függőkertek
  • Szobrászat:
    • Gudea ensi szobra
    • Hammurapi törvényoszlopa

Tudományok, találmányok:

  • 60-as számrendszer
  • kör 360°-os felosztása
  • szorzás, osztás, helyi érték
  • ninivei könyvtár (22 ezer agyagtábla)
  • kocsi

Egyiptom

Földrajzi tér:

  • A „Nílus ajándéka” (Hérodotosz): a sivatagban a Nílus térsége egy hosszú oázis
  • Áradás a kellő időben, a vetés előtt: a folyó iszapja tette termékennyé a földet
  • gabonatermelés
  • természeti kincsek: kő, arany, papirusznád

Politika és államtörténet:

  • Archaikus kor (Kr. e. 3000-2700):
    • kialakult az öntözéses földművelés
    • Kr. e. 2900: Ménész egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot
  • Óbirodalom (Kr. e. 2700-2200)
    • Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa
    • Sznofru „tört” és vörös piramisa Dahsurnál
    • Ghizai piramisok: Kheopsz, Kheprén, Műkrinosz
  • 1. átmeneti kor (Kr. e. 2200-2060)
  • Középbirodalom (Kr. e. 2060-1780)
    • Mentuhotep, Théba királya egyesítette újra a birodalmat
    • Felerősödött Amon-Ré kultusza
    • Núbia meghódítása
  • 2. átmeneti kor (Kr. e. 1780-1550)
    • hükszoszok betörése
    • bronzkor
  • Újbirodalom (Kr. e. 1550-1000):
    • Jahmesz fáraó kiűzte a hükszoszokat
    • vaskor
    • III. Thotmesz (Kr. e. XV. század) bevette Megiddot
    • IV. Amenhotep-Ehnaton (Kr. e. XIV. század): új istenség, Aton-kultuszának bevezetése. Célja: megtörni az Amon papság hatalmát
    • III. Ramszesz (Kr. e. XIII. század) hódítások, csata a hettitákkal (Kr. e. 1295/1285, Kádes)
    • Kr. e. XIII. századtól a tengeri népek támadása, Egyiptom meggyengült
  • Későkor (Kr. e. 1000 – 332)
    • Kr. e. 671-ben az asszírok
    • Kr. e. 525-ben a perzsák
    • Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hódította meg

Vallás:

  • Eredetileg: totemizmus, később az állatistenek emberi vonásokat öltöttek (Ápisz – bika, Anubisz – Sakál, Básztet – macska, Hathor – tehén, Thot – ibisz-madár vagy pávián)
  • Ré – napisten
  • Ozirisz – Ízisz – Hórusz
  • Amon – Théba, Ptah – Memphis istene volt
  • Túlvilághit
    • kettős lélek („ka”, „ba”)
    • mumifikálás

Írás és irodalom:

  • Írás:
    • papirusztekercs
    • 3 féle írás (hieroglif, hieratikus, demotikus)
    • hieroglifák megfejtése: 1822-ben Champollion
  • Irodalom:
    • Halottak könyve
    • Ehnaton naphimnusza, sírfeliratok
    • „Paraszt panaszai”, Szinuhe története

Művészetek:

  • Építészet:
    • piramis, masztaba, barlangsír
    • obeliszk, kolosszus
    • ghizai piramisok, luxori templom, abu-szimbeli sziklatemplom
  • Szobrászat:
    • usébti (szolgaszobrocska)
    • legnagyobb felület elve, frontalitás
    • szfinx, ülő írnok szobra, Nofertiti, Tutanhamon

Tudomány, találmányok:

  • 365 napos naptár
  • tízes számrendszer, törtek
  • szív a vérkeringés központja
  • Ebers-papírusz

Kína

Földrajzi tér:

  • Magashegységekkel körülvett, zárt világ
  • Északon: Sárga-folyó (Huangho) völgye: mérsékeltövi kontinentális éghajlat – búza, köles termelés
  • Délen: Kék-folyó (Jangce) völgye: szubtrópusi éghajlat: rizs- és teatermelés

Politika és államtörténet:

  • „Mondai kor” (Kr. e. XVI. századig):
    • a Sárga-folyónál alakult ki a legősibb civilizáció
  • Sang-Jin kor (Kr. e. XVI – XI. század)
    • kialakult a királyság
    • bronzhasználat
  • Csou kor (Kr. e. XI. – III. század)
    • az állam kiterjedt a Jangce vidékére is
    • kiépült a despotikus központi hivatalrendszer
    • vas használata
  • Csin kor (Kr. e. III. század)
    • Csin Si Huang-ti (Kr. e. 221-210) az első császár
    • erős központi hatalom
    • új utak, csatornák
    • Nagy Fal építése
    • sírpalota (őrzője az agyaghadsereg)
  • Han kor (Kr. e. 210 – Kr. u. 220)
    • virágkor
    • Han Vu-ti (Kr. e. 141-87): bevezette a hivatalnokvizsgát, legyőzte a hunokat, fellendült a selyemexport
    • felkelések:
      • Kr. u. 21: vörösszemöldökűek
      • Kr. u. 184: sárga turbánosok

Vallás:

  • Ősi vallás:
    • univerzizmus
    • két őselem: fény és árnyék (jin-jang)
  • Konfucianizmus:
    • Kung Fu-ce az alapító
    • hagyomány és ősök tisztelete
    • állam szolgálata
  • Taoizmus
    • Lao-cé-hoz kötődő Tao tö King az alapja
    • ember és természet harmóniája
    • a boldognak vélt ősi múlt felé fordulás
    • változtatás/változás elvetése

Írás és irodalom:

  • Írás:
    • fogalomjelekből áll
    • keveset változott
  • Irodalom:
    • Dalok könyve
    • Változások könyve
    • Okmányok könyve

Művészetek:

  • Építészet:
    • Nagy Fal
    • Csin Si Huang-ti síremléke, agyaghadsereg
  • Festészet:
    • papírra, ecset és tus
    • kalligráfia (szépírás)

Tudomány, találmányok:

  • negatív számok
  • mágnesesség
  • puskapor
  • papír
  • porcelán
  • tus és grafit
  • selyem

India

Földrajzi tér:

  • önálló szubkontinens
  • északnyugaton: Indus: mérsékelt övi kontinentális éghajlat – búzatermelés
  • északkeleten: Gangesz: trópusi monszun éghajlat – rizs- és teatermelés

Politika és államtörténet:

  • Indus-völgyi dravida civilizáció (Kr. e. III. évezred – Kr. e. 1500):
    • nagy városok: Mohendzsodáró, Harappa (tervszerű építkezés, sakktábla alaprajz, csatorna-rendszerek)
    • Kr. e. 1700-tól járványok, természeti csapások: hanyatlás
    • Kr. e. 1500 körül megjelentek az árják
  • Gangesz-völgyi árja civilizáció
    • árják és meghódítottak a Gangesz völgyébe áramlottak
    • kialakult a kasztrendszer
    • korszakok:
      1. védikus kor (Kr. e. 1500-1000)
      2. epikus kor (Kr. e. 1000-500)
      3. Területi egység kora (Kr. e. 500-):
        • a Maurja-dinasztia kiemelkedő uralkodója Asóka (Kr. e. 272-232) volt, aki az indiai uralkodó-eszmény lett
        • Gupta Birodalom (IV-VI. század)

Vallás:

  • Brahmanizmus:
    • legsokoldalúbb vallás
    • nincsenek dogmái, nem terítő
    • a világ változtathatatlan, kasztrendszerek
    • újjászületés és lélekvándorlás
    • Brahma, Visnu, Siva
  • Buddhizmus:
    • alapító: Gautama Sziddhartha herceg
    • minden jelenség csak átmeneti
    • cél: a vágyakról való lemondás (nirvána)

Írás és irodalom:

  • Írás:
    • árják nyelve: szanszkrit (ma már holt nyelv)
  • Irodalom:
    • védák
    • eposzok: Rámájana, Mahábhárata
    • Manu törvényei

Művészetek:

  • Építészet:
    • sziklatemplom, barlangkolostor
    • sztúpa
  • Szobrászat:
    • Síva-szobrok
    • Buddha-szobrok
    • Asóka oroszlányos oszlopa
  • Tánc:
    • az egész test táncol
    • „kéztánc”

Tudomány, találmányok:

  • trigonometria
  • „arab” számjegyek kitalálói

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük