Az ókori keleti civilizációk

Mezopotámia

Földrajzi tér:

• Mezopotámia = folyóköz
• Tigris és Eufrátesz
• Késői áradás, a vetemények már zöldellnek, ezért fontosak a vízelvezető csatornák
• öntözéses földművelés: gabonatermelés
• körülötte levő hegyvidékek (állattenyésztés, fémbányászat)

Politika és államtörténet:

• Sumér civilizáció:
  • Úr, Uruk, Kis, Lagas
  • Gilgames, Uruk királya megvédte városát Kis uralkodójával szemben
• Akkád birodalom (Kr. e. XXIV. századtól)
  • I. Sarukkin a létrehozója
• Óbabiloni Birodalom (Kr. e. 2000 – 1595)
  • Hammurapi (Kr. e. XVIII. század) „igazságos törvényei” törvényoszlopán
• Újasszír Birodalom:
  • zsákmányszerzésen alapuló állam
  • Assur-ban-apli (Kr. e. VII. század): ninivei könyvtár
  • Kr. r. 605-ben Karkemisnál a babiloni-méd seregek legyőzték az asszír-egyiptomi seregeket
• Újbabiloni Birodalom (Kr. e. VII-VI. század)
  • Létrehozója Nabu-kudurri-uszur, akinek a felesége Szemiramisz volt
  • Kr. e. 539-ben II. Kürosz perzsa király legyőzte a babiloni seregeket
• Óperzsa Birodalom
  • II. Kürosz (Kr. e. 559-530) legyőzte a médeket, lüdöket Babilont
  • II. Kambüszész (Kr. e. 530-522) meghódította Egyiptomot (Kr. e. 525 péluszioni csata)
  • I. Dareiosz (Kr. e. 522-486) és I. Xerxesz (Kr. e. 486-565) a birodalomfénykora

Vallás:

• Sumér-akkád-asszír korban:
  • politeizmus
  • két istentriász (Anu, Éa, Enlil és Samas, Szín, Istár)
  • helyi istenségek: pl. Marduk (Babilon)
• Perzsa vallás:
  • Zoroaszter az alapító
  • A jó (Ahuramazda) és a rossz (Ahriman) küzd egymással
  • A világ két részre osztása: vallási dualizmus

Írás és irodalom:

• Írás:
  • ékírás (kezdetben képírás, később szótagírás)
  • agyagtáblákra írtak
• Irodalom:
  • Gilgames eposz
  • himnuszok, isteni legendák

Művészetek:

• Építészet:
  • anyag: tégla, nád
  • toronytemplomok (zikkurat)
  • Babilon: Istar-kapu, függőkertek
• Szobrászat:
  • Gudea ensi szobra
  • Hammurapi törvényoszlopa

Tudományok, találmányok:

• 60-as számrendszer
• kör 360°-os felosztása
• szorzás, osztás, helyi érték
• ninivei könyvtár (22 ezer agyagtábla)
• kocsi

Egyiptom

Földrajzi tér:

• A „Nílus ajándéka” (Hérodotosz): a sivatagban a Nílus térsége egy hosszú oázis
• Áradás a kellő időben, a vetés előtt: a folyó iszapja tette termékennyé a földet
• gabonatermelés
• természeti kincsek: kő, arany, papirusznád

Politika és államtörténet:

• Archaikus kor (Kr. e. 3000-2700):
  • kialakult az öntözéses földművelés
  • Kr. e. 2900: Ménész egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot
• Óbirodalom (Kr. e. 2700-2200)
  • Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős piramisa
  • Sznofru „tört” és vörös piramisa Dahsurnál
  • Ghizai piramisok: Kheopsz, Kheprén, Műkrinosz
• 1. átmeneti kor (Kr. e. 2200-2060)
• Középbirodalom (Kr. e. 2060-1780)
  • Mentuhotep, Théba királya egyesítette újra a birodalmat
  • Felerősödött Amon-Ré kultusza
  • Núbia meghódítása
• 2. átmeneti kor (Kr. e. 1780-1550)
  • hükszoszok betörése
  • bronzkor
• Újbirodalom (Kr. e. 1550-1000):
  • Jahmesz fáraó kiűzte a hükszoszokat
  • vaskor
  • III. Thotmesz (Kr. e. XV. század) bevette Megiddot
  • IV. Amenhotep-Ehnaton (Kr. e. XIV. század): új istenség, Aton-kultuszának bevezetése. Célja: megtörni az Amon papság hatalmát
  • III. Ramszesz (Kr. e. XIII. század) hódítások, csata a hettitákkal (Kr. e. 1295/1285, Kádes)
  • Kr. e. XIII. századtól a tengeri népek támadása, Egyiptom meggyengült
• Későkor (Kr. e. 1000 – 332)
  • Kr. e. 671-ben az asszírok
  • Kr. e. 525-ben a perzsák
  • Kr. e. 332-ben Nagy Sándor hódította meg

Vallás:

• Eredetileg: totemizmus, később az állatistenek emberi vonásokat öltöttek (Ápisz – bika, Anubisz – Sakál, Básztet – macska, Hathor – tehén, Thot – ibisz-madár vagy pávián)
• Ré – napisten
• Ozirisz – Ízisz – Hórusz
• Amon – Théba, Ptah – Memphis istene volt
• Túlvilághit
  • kettős lélek („ka”, „ba”)
  • mumifikálás

Írás és irodalom:

• Írás:
  • papirusztekercs
  • 3 féle írás (hieroglif, hieratikus, demotikus)
  • hieroglifák megfejtése: 1822-ben Champollion
• Irodalom:
  • Halottak könyve
  • Ehnaton naphimnusza, sírfeliratok
  • „Paraszt panaszai”, Szinuhe története

Művészetek:

• Építészet:
  • piramis, masztaba, barlangsír
  • obeliszk, kolosszus
  • ghizai piramisok, luxori templom, abu-szimbeli sziklatemplom
• Szobrászat:
  • usébti (szolgaszobrocska)
  • legnagyobb felület elve, frontalitás
  • szfinx, ülő írnok szobra, Nofertiti, Tutanhamon

Tudomány, találmányok:

• 365 napos naptár
• tízes számrendszer, törtek
• szív a vérkeringés központja
• Ebers-papírusz

Kína

Földrajzi tér:

• Magashegységekkel körülvett, zárt világ
• Északon: Sárga-folyó (Huangho) völgye: mérsékeltövi kontinentális éghajlat – búza, köles termelés
• Délen: Kék-folyó (Jangce) völgye: szubtrópusi éghajlat: rizs- és teatermelés

Politika és államtörténet:

• „Mondai kor” (Kr. e. XVI. századig):
  • a Sárga-folyónál alakult ki a legősibb civilizáció
• Sang-Jin kor (Kr. e. XVI – XI. század)
  • kialakult a királyság
  • bronzhasználat
• Csou kor (Kr. e. XI. – III. század)
  • az állam kiterjedt a Jangce vidékére is
  • kiépült a despotikus központi hivatalrendszer
  • vas használata
• Csin kor (Kr. e. III. század)
  • Csin Si Huang-ti (Kr. e. 221-210) az első császár
  • erős központi hatalom
  • új utak, csatornák
  • Nagy Fal építése
  • sírpalota (őrzője az agyaghadsereg)
• Han kor (Kr. e. 210 – Kr. u. 220)
  • virágkor
  • Han Vu-ti (Kr. e. 141-87): bevezette a hivatalnokvizsgát, legyőzte a hunokat, fellendült a selyemexport
  • felkelések:
    • Kr. u. 21: vörösszemöldökűek
    • Kr. u. 184: sárga turbánosok

Vallás:

• Ősi vallás:
  • univerzizmus
  • két őselem: fény és árnyék (jin-jang)
• Konfucianizmus:
  • Kung Fu-ce az alapító
  • hagyomány és ősök tisztelete
  • állam szolgálata
• Taoizmus
  • Lao-cé-hoz kötődő Tao tö King az alapja
  • ember és természet harmóniája
  • a boldognak vélt ősi múlt felé fordulás
  • változtatás/változás elvetése

Írás és irodalom:

• Írás:
  • fogalomjelekből áll
  • keveset változott
• Irodalom:
  • Dalok könyve
  • Változások könyve
  • Okmányok könyve

Művészetek:

• Építészet:
  • Nagy Fal
  • Csin Si Huang-ti síremléke, agyaghadsereg
• Festészet:
  • papírra, ecset és tus
  • kalligráfia (szépírás)

Tudomány, találmányok:

• negatív számok
• mágnesesség
• puskapor
• papír
• porcelán
• tus és grafit
• selyem

India

Földrajzi tér:

• önálló szubkontinens
• északnyugaton: Indus: mérsékelt övi kontinentális éghajlat – búzatermelés
• északkeleten: Gangesz: trópusi monszun éghajlat – rizs- és teatermelés

Politika és államtörténet:

• Indus-völgyi dravida civilizáció (Kr. e. III. évezred – Kr. e. 1500):
  • nagy városok: Mohendzsodáró, Harappa (tervszerű építkezés, sakktábla alaprajz, csatorna-rendszerek)
  • Kr. e. 1700-tól járványok, természeti csapások: hanyatlás
  • Kr. e. 1500 körül megjelentek az árják
• Gangesz-völgyi árja civilizáció
  • árják és meghódítottak a Gangesz völgyébe áramlottak
  • kialakult a kasztrendszer
  • korszakok:
    1. védikus kor (Kr. e. 1500-1000)
    2. epikus kor (Kr. e. 1000-500)
    3. Területi egység kora (Kr. e. 500-):
       • a Maurja-dinasztia kiemelkedő uralkodója Asóka (Kr. e. 272-232) volt, aki az indiai uralkodó-eszmény lett
       • Gupta Birodalom (IV-VI. század)

Vallás:

• Brahmanizmus:
  • legsokoldalúbb vallás
  • nincsenek dogmái, nem terítő
  • a világ változtathatatlan, kasztrendszerek
  • újjászületés és lélekvándorlás
  • Brahma, Visnu, Siva
• Buddhizmus:
  • alapító: Gautama Sziddhartha herceg
  • minden jelenség csak átmeneti
  • cél: a vágyakról való lemondás (nirvána)

Írás és irodalom:

• Írás:
  • árják nyelve: szanszkrit (ma már holt nyelv)
• Irodalom:
  • védák
  • eposzok: Rámájana, Mahábhárata
  • Manu törvényei

Művészetek:

• Építészet:
  • sziklatemplom, barlangkolostor
  • sztúpa
• Szobrászat:
  • Síva-szobrok
  • Buddha-szobrok
  • Asóka oroszlányos oszlopa
• Tánc:
  • az egész test táncol
  • „kéztánc”

Tudomány, találmányok:

• trigonometria
• „arab” számjegyek kitalálói