Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Magyarország hivatalos politikáját az egyházak oktatási, szociális, egyesületi és kulturális életével kapcsolatban 1948 és 1989 között

Mennyiben felel ez meg a demokratikus államrend jellemzőinek?

Vázlat

– 1945 után: SZEB, materializmus, emberi és polgári szabadságjogokat nem tartják be.

– Államosítás: gazdasági, társadalmi téren egyaránt. (nekünk most a társ. a fontos)

– 1946 – Cserkészek, KALOT, KALÁSZ + 1500 társadalmi szervezet föloszlatása.

– Szovjet befolyási övezetben diktatúra, materialista ideológia. A Katolikus Egyház ez ellen ellentmond, ezért minden eszközzel korlátozták… Egyházi vezetők koncepciós perei.

– 1945 – szerzetesrendek korlátozása. 1950 – rendek feloszlatása, működésük szabályozása.

Emberi és polgári szabadságjogokat továbbra sem veszik figyelembe.

– Ez ellene mond a demokratikus berendezkedésnek!

1944-45. A szövetségesek – Jalta miatt nálunk a szovjetek – megszállják Magyarországot. (A „Megszállásért” kaptak kitüntetést a szovjet katonák.) A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) az 1947-es Párizsi béke után is itt maradt Magyarországon! A Szovjetunió elkezdte az egypártrendszer, proletárdiktatúra kiépítését. 1947-re, a kékcédulás választásokig ez sikerült is: a demokráciának nyoma is alig maradt. Mindebben fontos szerepet játszott az ideológiai elnyomás, a materializmus elvének térhódítása.

Erős balratolódás figyelhető meg ettől kezdve a politikában (SZU miatt): a kriptokommunista terv (szalámi taktika) célja a jobboldal megosztása volt.

A kommunisták ifjúságpolitikája határozott volt: már 1945 áprilisában, amikor a kormány visszaköltözhetett a fővárosba, megélénkült a politikai élet a fiatalok körében is. Megalakult a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, ám hamarosan kiderült róla, hogy a háttérben a kommunisták irányítják. A magyar fiatalokat akarták megismertetni a kommunista szocializmus eszméivel. Mikor ez kiderült, a határozott, demokratikus felfogású fiatalok távoztak a MADISZ-ból. (Erről lehet, hogy lesz forrás; ezért írtam csak bele.)

Ám a diktatúra, a megszállás hatással volt a társadalmi szervezetekre is. 1946-ban Rajk László belügymin. rendelete: Magyar Cserkész Szövetség, Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete (KALOT), KALÁSZ és összesen 1500 társadalmi egyesület és egyházi ifjúsági szervezet feloszlatása. A demokrácia alapegységei, a civil társadalom szervezetei ezzel hosszú időre eltűntek.

1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja (komm+szoc.dem.) került hatalomra. Törvényeik egy szocialista állam jegyei: a „nép államának” például nincs szüksége az Egyház „klerikális, feudális intézményére”. A gazdasági, szervezeti államosítások mellett gyakoriak voltak az oktatási, szociális, egészségügyi intézetek államosításai: iskola, kórház, könyvtár, árvaház, nevelőintézetek, szeretetotthonok. Nagy részük eddig az Egyházhoz tartozott, de mivel az Egyház ellentmondott a diktatúrának, a materialista ideológiának, ezért minden eszközzel korlátozták… „Ez az állam feladata, és nem az Egyházé!” Elkezdődtek az egyházi vezetők koncepciós perei. Főleg 1947-48-tól, miután a kommunisták átvették a politikai irányítást.

Mindszenty József (esztergomi érsek, bíboros) azonban nem engedte, hogy a szerzetesek tanítsanak az állami, tehát kommunista iskolákban. 1948-ban letartóztatták – hivatkozva a „magyar demokratikus államrend védelmének” 1945-ös törvényére. (Mindszenty bíborost 1956-ban kiszabadították házi őrizetéből. Rádióbeszédében a demokráciát szeretne, mindenkinek megbocsát,… 1956-71 között az amerikai nagykövetségen lakott.)

1950-ben megtörtént a szerzetesi közösségek felszámolása, szabályozása, kolostorok államosítása. Az ateizmust hirdető kommunisták nem csak a Katolikus Egyházat támadták. Bebörtönözték Ordass Lajos evangélikus püspököt, Ravasz László református püspököt pedig a közéletből való visszavonulásra kényszerítették.

Vallási türelem: bizonyos vallások gyakorlása nem ütközik törvénybe.

– Vallásszabadság: bármely vallás szabadon gyakorolható.

– Lelkiismereti szabadság: nem kötelező vallásosnak lenni.

1950. Koncepciós egyházi perek ideje. A Tanú c. film jól ábrázolja a perek lefolyását: egy kommunista elvet kell alátámasztani a perrel; hogy kinek van igaza, lényegtelen, hiszen az ítélet már előre kész. Az egyházakat szerződések aláírására kényszerítették, amelyekben el kellett ismerniük korlátozott jogállásukat, iskoláik csaknem teljes elvételét (6505 db!). Végül 8 szerzetes iskola + 1 református + 1 zsidó maradt meg.

A fiatalok kommunistává nevelésére – szemben a régi egyházi ifjúsági szervezetekkel – létrehozták a KISZ-t 1957-ben (Kommunista Ifjúsági Szövetség). 1957-ben „rendezték” az egyházak helyzetét is: tovább nem alkalmazták a durva módszereket, csak az Állami Egyházügyi Hivatal (alapítva 1951-ben) ellenőrizte folyamatosan az egyházak külső, belső életét. Mindezt persze azután, hogy kinyílváníttaták az egyházi vezetőkkel a kormány iránti „bizalmukat és támogatásukat”.

Emberi és polgári szabadságjogokat nem vették figyelembe 1956 előtt; talán utána jobban. Ám az államvezetés semmi esetre sem követte a demokratikus elveket!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük