Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Keresztes hadjáratok

A keresztény Európa vallásos indíttatású hadjáratai. Fő célkitűzése az európai területek, illetve a keresztények szent területeinek felszabadítása az arab (mór, szaracén) uralom alól, valamint az eretnekek elleni harc. 3 fő iránya volt:

1, Nyugat-Európa, eretnekek elleni harc. Csúcspontja az albigensek elleni keresztes hadjárat (1209-1229). Simon de Monfort francia nemes vezette.

2, Ibériai-félsziget, reconquista. A félszigeten 711-től jelen lévő mórok elleni harc fordulata 1212-ben következik be, amikor Kasztília, Aragónia és Navarra egyesített lovagserege döntő csatát nyer Las navas de Tolosa-nál az Almohádok ellen. A terület véglegesen 1492-ben szabadul fel, amikor Granada is elesik.

3, Szentföld, a „klasszikus” keresztes hadjáratok.

Okai: összetett vallási, politikai, társadalmi, gazdasági tényezők. Együttes hatásuk következményei a hadjáratok, külön-külön nem lettek volna elegendők a harcok megindulásához.

– Európában megjelent a népességfelesleg, ez túlnépesedéshez vezetett. Súlyosbította a problémát, hogy az első fiú örökölte a földet (primogenitura). Ez az előkelők rétegében azt eredményezte, hogy az elsőszülött maradt a birtokon, a másodszülött általában pap lett, a többi gyerek pedig katona. (Non senior sine ager. – Nincs úr föld nélkül.) Aki nem akart katonának menni, de földet akart szerezni, előfordult, hogy rablólovaggá vált. Ráadásul a francia területeken megszilárdult a király hatalma, így kevesebb lett a megszerezhető föld.

– A jobbágyság esetében az elsőszülött öröklése azt eredményezte, hogy megnőtt a föld nélküli jobbágyság aránya.

– Föld nélküli rablólovagok folyamatos fosztogatás hatására az egyház meghirdeti a Treuga Dei-t (Isten békéje- a hét bizonyos napjain, illetve bizonyos személyek – nők, gyerekek, kereskedők – tiltja a fegyver használatát.)

– Egyre inkább tért hódított a lovagi eszme. Az igazi lovag az egyház vagy a hűbérúr parancsára, valamint a gyengék védelmében ragadott fegyvert. Ezt a fegyveres katonai szolgálatot nevezzük Militia Christinek.

– Az észak-itáliai városok (Genova, Velence) szeretnének bekapcsolódni a keleti (levantei) kereskedelembe, de Bizánc nem engedi. A kereskedelmi utakat a megjelenő szeldzsuk-török birodalom ellenőrzi, így a kereskedelem haszna is az övék lesz.

– A mohamedánok támadják Bizáncot, a birodalom segítséget kér Nyugat-Európától. Mivel az arabok ezzel Európa kapuit fenyegetik, vissza kell szorítani őket.

– A keresztény zarándokok nincsenek biztonságban. Meg kell védeni őket.

1. keresztes hadjárat (1096-1099)

II. Orbán pápa 1095-ben meghirdette az első keresztes hadjáratot. Két sereg indult útnak. A lotharingiai parasztsereg vezetője Remete Péter volt. Mivel fosztogattak, az európai országok (pl. Magyarország) seregei szétverték őket.

Bouillon Gottfried francia nemes lett a nemesi seregek vezetője. A keresztesek elfoglalják Nikaiát, Edesszát, Antiochiát. Itt megtalálják Szent lándzsát, amivel átszúrták Krisztus oldalát – ezt égi jelnek tekintették. 1099-ben elfoglalják Jeruzsálemet (a győztes hadsereg nagy mészárlást végez a lakosság körében). Mivel Bouillon Gottfried nem fogadja el a királyi címet, a Szent Sír őrzőjének választották. A következő évben Gottfried meghalt. Ezt követően alakult meg a Jeruzsálemi Királyság, melynek királya Bouillon Gottfried öccse, Balduin lett. 3 jelentősebb állam jött még létre a Szentföldön: Antiochiai Fejedelemség, Edesszai Őrgrófság, Tripoliszi Grófság.

2. keresztes hadjárat (1146-1148)

Az új keresztény államok támogatására indult. A másik ok, hogy a muzulmánok 1144-ben visszafoglalják Edesszát.

3. keresztes hadjárat (1189-1192)

Szaladin szultán egyesítette Egyiptomot és Szíriát, Szent háborút hirdetett a keresztesek ellen. Hattinnál 1187-ben megsemmisítő vereséget mért a keresztény seregekre, visszafoglalta a nagyobb városokat, köztük Jeruzsálemet is. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár útközben meghalt (fürdés közben a Szalef folyóba fulladt, de valószínű, hogy infarktust kapott), II. Fülöp Ágost francia király betegségre hivatkozva visszafordult. A legeredményesebb keresztény vezér I. Oroszlánszívű Richárd angol uralkodó volt, aki megszállta Ciprust, visszafoglalta Akkont és néhány föníciai part menti várost. 1192-ben békét kötött Szaladinnal: a szultán engedélyezte a békés zarándoklatokat és a szent helyek látogatását.

13. századi hadjáratok:

4. hadjárat: Enrico Dandolo, a velencei dózse 1204-ben elfoglalta Bizáncot és kereskedelmi telepet (Galata) hozott létre. Konstantinápoly központtal megalakult a Latin Császárság (1204-1261). 1261-ben Palaiologosz Mihály foglalja vissza Konstantinápolyt.

Gyermekek hadjárata (1212)

5. hadjárat (1217-1221): II András magyar király vezeti, mivel apja, III. Béla ígéretet tett a pápának egy keresztes hadjárat vezetésére, de már nem érhette meg. Ez a hadjárat inkább volt ereklyegyűjtő körút, mint hadjárat, komolyabb ütközetre nem került sor.

6-7. hadjárat: IX. Lajos francia király két sikertelen hadjáratot indított (1249, 1270)

1291-ben az utolsó erőd, Akkon vára elesett, ezzel a keresztesek keleti uralma véget ért.

Bár nem klasszikus keresztes hadjáratok, de a későbbiek során is indítanak több támadást a török területek ellen, illetve Európa megvédése céljából. Ilyen hadjáratnak számítanak:

– 1396, Nikápolyi csata

– 1456, Nándorfehérvár felszabadítása

– 1514, Dózsa-féle parasztháború

– 1686, Buda visszafoglalása. Ez volt az utolsó keresztes hadjárat.

Keresztes hadjáratok hatása:

– Az európai és az arab kultúra keveredik: fejlődik a matematika, orvostudomány és a csillagászat.

– A beáramló arany, ezüst miatt fejlődik a pénzgazdálkodás. Észak-Itália kereskedelme fellendül.

– Arab hatásra újra felfedezik a görög filozófiát, elsősorban Platón és Arisztotelész munkáit.

– Új növények jelennek meg: rizs, görögdinnye, citrom.

– Megjelenik a szélmalom, így a vízimalom mellett felbukkan az új alternatíva.

– Európa keleti része is benépesül.

– Lovagrendek alakultak, amelyek a 3 szerzetesi fogadalom (tisztaság, szegénység, engedelmesség) mellé lovagi fogadalmat (betegápolás és/vagy a zarándokok védelme) is tettek:

a, Johannita lovagrend (máltai lovagrend): 1070 körül alakult betegápolással és katonai feladatokkal egészítette ki a szerzetesi fogadalmát. A Szentföldön Krak des Chevaliers, később Ciprus, Rhodosz, végül Málta lesz a székhelyük. Viseletük vörös köpeny a híres 8 ágú fehér kereszttel.

b, Templomos lovagrend: 1118-ban alakult, fő feladatként a zarándokok védelmét vállalták. Nevüket onnan kapták, hogy Salamon templomának szomszédságában feküdt a rendházuk. Bankügyleteikkel óriási vagyont halmoztak fel, ez okozta későbbi vesztüket. Fehér köpenyt hordtak, melyen vörös színű kereszt ábrája díszelgett.

c, Német (teuton, mariánus) lovagrend: 1198-ben alakult gyógyító rend. Korán elhagyták a Szentföldet. Először Magyarországon telepedtek le, később a Balti-tenger partvidékére költöztek. Országukból alakult ki később Poroszország. Ruházatukat fehér köpeny takarta, melyre fekete keresztet festettek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük