Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

A modern Európa

Szovjet blokk és rendszerváltozás:

A II. világháború után a világ, és Európa két befolyási zónára szakadt. Nyugaton megmaradt az államok önrendelkezése. A keleti blokk államai (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Bulgária, Románia) azonban a Szovjetunió befolyása alatt álltak és mindenhol a kommunista rendszert alakították ki (erőszakosan)

Gazdaságilag a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949) katonailag pedig a Varsói Szerződés (1955) fogta össze ezeket az államokat

Ezekben az országokban a Szovjetunió akarat érvényesült, eszközei a katonaság, a Kominform, (szocialista pártokat összefogó, és irányító szervezet) a helyi párt, és karhatalmi szervei voltak. Ezek ellen több lázadás volt (pl Sztálin halála után: NDK 1953, Magyarország 1956, Csehszlovákia 1968) amit gyakran katonai beavatkozással vertek le.

A keleti blokk felbomlása:

  • KGST sikertelensége

  • Tervutasításos rendszer

  • Ésszerűtlen iparosítás, gazdaságpolitika

  • Olajárrobbanások

  • Kirekesztődés az európai integrációból

∑: országok eladósodása -> gazdasági összeomlás

Gorbacsov reformpolitikája (glasznoszty) következtében: ellenzéki csoportok megjelenése (+túl drága fenntartani a katonai jelenlétet -> hajlandó feladni a befolyási övezetet)

Rendszerváltás:

  • Lengyelország: tömegtüntetések

  • Magyarország: a politikai elit tárgyalásai

  • Csehszlovákia: “bársonyos forradalom”

  • NDK: a határok megnyitása, hétfői tüntetések Lipcsében

  • Románia: forradalom, Ceausescu kivégzése

  • általános jellemzők: belső ellenzék megjelenése, szovjet támogatás hiánya (Gorbacsov reformpolitikája miatt + amerikai-szovjet tárgyalások Máltán)

1989-ben ezekben az országokban is kialakult a demokratikus államberendezkedés, és a piacgazdaság.

Európai integráció:

Az európai integráció igénye a II. világháború után kialakuló helyzetből adódott:

  • Katonai fenyegetés a Szovjetunió részéről

  • Az európai államok meggyengülése után gazdasági fenyegetés az USA részéről

Kialakulásának folyamata:

  • 1948 Európai Gazdasági Szervezet: a Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékenységére alakult meg (gazdasági integráció

  • 1949 Európa Tanács (politikai integráció)

  • 1951 Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)=Montánunió (gazdasági előnyök + ellenőrzés a háborúhoz szükséges nehézipar felett)

  • 1957 Római Szerződés, az EGK (Európai Gazdasági Közösség)=Közös Piac + Euratom megalakulása (tagok: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Luxemburg, Hollandia) Már nem csak egy szektor, hanem a gazdaság több ágazatának szabályozása

  • 1965 Brüsszel: Európai Közösségek (EGK+ESZAK+Euratom)

  • 1973: Az Európai Monetáris rendszer kialakulása

  • 1992 Maastrichti szerződés: törekvés egy gazdasági monetáris unióra (+politikai unió víziója) 1993-ban érvénybe lép, ezzel létrejön az Európai Unió. Alapja a hárompilléres modell: 1.: Az Európai Közösség (a maastrichti előtti szerződések egyben) 2.:közös kül- és biztonságpolitika 3.: a bel- és igazságügyi együttműködés

  • 1995 Schengeni szerződés: tagállamok közötti átjárhatóság biztosítósa

  • Új intézményi reformok (keleti blokk államainak csatlakozási igénye miatt szükséges átalakítani az eredetileg 6 államra tervezett döntéshozatali rendszert) pl: 1997 Amszterdam, 2001: Nizza

  • 2002 Euro bevezetése

  • Intézményi reform kiteljesülése: 2007 Lisszaboni szerződés (2009 dec. 1-jén lépett életbe) a három pillér egybeolvasztása, az Alapjogi Charta kötelezővé tétele, és a döntéshozatali mechanizmus átalakítása.

Csatlakozók:

  • 1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia

  • 1981: Görögország

  • 1986: Spanyolország, Portugália

  • 1995: Ausztria, Finnország, Svédország

  • 2004: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus,

  • 2007: Románia, Bulgária

  • 2013: Horvátország

A német kérdés:

II. világháború után: feltétel nélküli fegyverszünet -> négy győztes hatalom általi megszállás.

A szövetségesek egyetértettek a nácik likvidálásában, a befolyási zónák kialakításában, és ellenőrzésében, de a hidegháború alatt folyamatos konfliktusok helyszíne lett:

  • 1948: Sztálin utasítására Nyugat-Berlin blokád alá helyezése (reakció a nyugatnémet márka bevezetésére, nem akarta elveszíteni németországi területét) -> légi híd segítségével biztosítják a lakosság ellátását, keleten pedig a keletnémet márka bevezetése ->

  • Felgyorsul a szétszakadás: 1949-ben: Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), és Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalakulása.

  • Sztálin halála után keletnémet felkelés -> szükségállapot, és megtorlás

  • 1955: Válaszul az osztrák államszerződésre, és az NSZK NATO csatlakozására a Szovjetunió létrehozza a saját katonai tömbjét a Varsói Szerződést.

  • 1961 (augusztus 13.) Berlin végleges kettéosztása: a berlini fal megépítése

  • A két Németország között nagy különbségek: NSZK a Marshall-segélynek, és az európai integrációnak köszönhetően óriási fejlődés + Adenauer kancellár komoly külpolitikai sikereket ér el.

  • NDK: szűk politikai, és gazdasági mozgástér (a keleti blokkra jellemzően)

Enyhülés:

Willy Brandt (nyugatnémet) kancellár: “Új keleti politika” (Ostpolitik):

  • 1970: szovjetekkel szerződés -> nyugatnémet-lengyel határ elismerése

  • 1972: NSZK-NDK megegyezés -> 1973-ban csatlakoznak az ENSZ-hez

  • 80-as évek második fele: változások a blokkon belül, de az NDK vezetése mereven ellenszegül az újításoknak

  • 1989-es olvadás + NDK válsága -> nő a keletnémet kivándorlás

  • 1989 szept. 10. : Németh Miklós magyar kormánya engedélyezi, az NDK állampolgárok Ausztria felé történő távozását (kb 60 ezer ember) -> NDK vezetés Gorbacsovhoz fordul segítségért, de Helmuth Kohl, és Gorbacsov a be nem avatkozás mellett dönt.

  • 1989 nov. 9.: tüntetések (Berlin) -> több határátkelő megnyitása

  • 1990 választások: keletnémet CDU győzelme

Több szintű szerződéses keretek között újraegyesítik a két Németországot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük