Történelem érettségi

Csehország a 14-15. században (A huszita mozgalom)

1. Csehország a 14. században

A XIII-XIV. században Csehország jelentős közép-európai hatalommá nőtt. Kialakult az egységes jobbágyság is.

A XIV. század közepén a cseh királyságot a német Luxemburg-család szerezte meg. Luxemburgi Károly (1346-1378) szorosabbra fűzte a cseh-német kapcsolatokat. Prágát a Német Birodalom politikai és szellemi központjává tette. Egyetemet is alapított 1348-ban.

A XIV.-XV. sz. fordulóján a feudális gazdaság válsága is éreztette hatását. Kiéleződnek a társadalmi ellentétek.

A csehországi ellenzék élére Jan Hus állt.

2. A huszita mozgalom alapítója

Jan Hus (1369-1415) a prágai egyetem magisztere volt. A nemzeti egyház önállóságát hangsúlyozta (pl. a cseh nyelvű istentisztelet követelése), és ez birodalomellenes élt is kapott. Ezzel maga ellen fordította mind IV. Vencelt, mind fivérét, Zsigmondot, aki 1410-től német-római király volt. Fő műve, a de Ecclesia. Hust tanításai miatt a konstanzi zsinat (1414-1418) elé idézték, itt 1415-ben eretnekként elmarasztalták és máglyahalálra ítélték.

3. A huszitizmus

Ezután alakult ki a huszita mozgalom, amely kezdettől két szárnyra bomlott: a kelyhesekre és a táboritákra. Az első csoport fő követelése a két szín alatti áldozás volt, azaz az istentisztelet során Jézus testéből és véréből a kenyér és bor színében egyaránt részesedni kívántak. Ide azok a cseh polgárok és nemesek csatlakoztak, akik az egyház kiváltságai és a német befolyás ellen akartak fellépni. A másik szárnya a mozgalomnak ennél jóval többet, vagyis az egyház őskeresztény szellemű reformját, az egyházi és világi kiváltságok teljes eltörlését követelte. Nevüket az általuk a Tabor hegyen létrehozott közösségről kapták.

A husziták Jan Zižka vezetésével fegyveresen fordultak szembe az őket fenyegető birodalmi és keresztes hadseregekkel. Kezdetben sorozatos győzelmeket arattak, ágyúkkal védett szekérváraikkal sajátos harcmodort képviselve.

1433-ban a kelyhes irányzat kiegyezett a katolikus egyházzal, s a táboriták 1434-ben Lipanynál elszenvedett veresége után elismerték Zsigmondot cseh királynak. A huszita mozgalom ezután sem szűnt meg, a kelyhes Podjebrád György 1452-ben Csehország kormányzója, 1458-ban királya lett. A táborita szárnyból 1467-ben alakult ki a cseh testvérek közössége.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük