Történelem érettségi

KOSSUTH LAJOS REFORMPROGRAMJA

Az ellenzék vezére a ’40-es években. Monokon született, magával hozza a Zempléni táj sokszínűségét. Ügyvédi diplomát szerez, peres iratokból megismerhette a jobbágyság sorsát. 

 

Az 1832/26-os országgyűlésen egy távol lévő főúr követeként van jelen az alsó táblában. Célja a modern sajtó megteremtése. Elindítja az Országgyűlési Tudósításokat , majd azt követően a Törvényhatósági Tudósításokat, melyek segítségével tájékoztatni tudja a közvéleményt az országgyűlésben történtekről.

 

1837-ben börtönbe kerül, ott közgazdaságtant és angolt tanul. 1839-ben szabadul, és megkapja a Pesti Hírlap szerkesztői pozícióját. A nyomda tulajdonosa a bécsi titkosrendőrség besúgója, így Kossuthot ellenőrizni tudja.

Kossuth megteremti a modern újságírást, valamint a vezércikk fogalmát. 1844-ben elbocsájtják.

 

Eszmerendszere: 

  • Érdekegyeztetés: a társadalom különböző csoportjainak érdekeit egyeztetni kell. 
  • Kossuth a reformok végrehajtásában a gyorsítás mellett áll. „Nem lehet félig akarni az átalakulást” A totalitás jellemzi.
  • Független nemzetállamot akar
  • Kötelező örökváltság elérése=jobbágyfelszabadítás

Az önkéntes örökváltság nem oldott meg semmit, ezért kell a kötelező örökváltságot bevezetni. A jobbágy úrbéres telke szabad tulajdonba menne át, és az állam vállalná a kárpótlást. 

  • Közteherviselés: a nemességnek is adót kell fizetni
  • Népképviselet: a politikai jogokat ki kell terjeszteni
  • Társadalmi bázisa rendkívül széles. A társadalom széles rétegét be akarja vonni az ország irányításába.

 

Gazdaságpolitika:

Gazdaságpolitikájában fellelhetőek a merkantilizmus és a szabad verseny jellemzői is.

A vállalkozás szabadságát hírdeti, de ugyanakkor szerinte védővámra lenne szükság, mivel az osztrák és a cseh ipar megfojtják a magyar ipart. „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

 

Mivel az országgyűlés elutasítja a védővámról szóló javaslatát, 1844-ben megalakul a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak.

A Védegylet új vonásai:

  • Nők bevonása
  • Egyleti díj fizetése
  • Nincs társadalmi megkülönböztetés

 

Széchenyi-Kossuth vita:

A ’40-es években bontakozott ki. Széchenyi elismeri Kossuth tehetségét, de bírálja modorát, és azzal vádolja, hogy módszerei veszélyesek, forradalomhoz vezetnek. A vitában Kossuth kerekedik felül. 

 

Az első felelős minisztérium tagja lesz 1848-ban. A szabadságharc döntő veresége után az országot elhagyja, a kiegyezés legnagyobb bírálója lesz. 1894-ben Torinoban hal meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.