Emelt történelem érettségi

Államalapítás és az új rend megszilárdulása

1.Honfoglalás

A magyarok Atilla örököseként visszajöttek a Kárpát-medencébe a 9. század végén. 895-től szakaszosan tértek vissza Erdélybe, a Tiszántúlra, a Dunántúlra. 907-ben véget ért a honfoglalás a pozsonyi-csata után. Árpád fejedelem vitte véghez. Árpád halála után örökségét Zolta vette át, akinek a nevéhez a kalandozó hadjáratok köthetőek.

2.Géza fejedelem (972-997)

Géza Taksony fia volt. Ő állította le a kalandozó hadjáratokat. Megtörte a törzsfők és nemzetségfők ellenállását. 973 húsvétján hittérítő papokat kért Ottó császártól. Csatlakozott a nyugati kereszténységhez ezzel és felvette a katolikus vallást, de a régi hagyományokat megtartotta. Erős központi hatalmat alakított ki. A szomszédokkal békepolitikát folytatott. Keménykezű uralkodó volt. Feleségül vette Saroltot, az erdélyi Gyula lányát. A külpolitikában dinasztikus politikát folytatott: fiát Vajkot(István) a bajor Gizellával házasította össze, lányait pedig Vitéz Boleszlávval, Aba Sámuellel, Orseolo Ottóval és Rado Mirrel. Központjául Esztergomot választotta és Saroltnak adta Veszprémet. Elkezdte építtetni a pannonhalmi Szent Márton Apátságot 996-ban.

A hadseregébe tartoztak külföldi zsoldosok, könnyűlovas harcmodorral rendelkező magyarok, besenyők és székelyek. Megváltoztatta a régi öröklési rendet senioratusról primogenitúrára. Tehát a nemzetség helyett az uralkodó legidősebb fia kapta a hatalmat.

3.Szent István uralkodása (997-1038)

997-ben Géza fejedelem meghalt. A primogenitúra következtében ő volt a jogos uralkodó, a senioratus értelmében pedig Koppány. Éles ellentét volt kettejük között. Magyarország törzsekre tagolódott ezidőtájt és valakinek egyesíteni kellett az országot. István egyesítette a törzseket. Végül István lett a király, legyőzte Koppányt. Fel is négyeltették Sarolt parancsára és a teste darabjait különböző helyszínekre vitték (Esztergom, Veszprém, Győr, Erdély). Koppány is jót akart csak nem ismerte el, hogy egyesíteni kell a törzseket.

A koronázás időpontjáról viták vannak, valaki azt mondja, hogy 1000. december 25-e, valaki pedig azt, hogy 1001. január 1-jén. Az első a valószínűbb. II. Szilveszter pápán keresztül került ide a Szent Korona. Az erdélyi Gyulát 1003-ban hódoltatta. Volt még egy nagy ellenfele Ajtony, őt volt a legnehezebb hódoltatnia (1008 vagy 1028).

A koronázás után megkezdődött az egyházszervezés. 10 püspökséget alapított: Pécs, Csanád, Veszprém, Győr, Eger, Vác, Bihar, Erdély, Kalocsa, Esztergom. Az utolsó kettő érsekségként funkcionált. Az érsek volt az ország főpapja, a püspökök feljebbvalója. Az esztergomi érsek koronázta meg a királyt. Az lehetett király, akit az esztergomi érsek koronáz meg a Szent Koronával Székesfehérváron. Az első érsek Radla volt (Sebestyén). Voltak egyházi földbirtokok. Bevezették az egyháznak járó tized fizetését. Istvánnak apostoli hatalma volt, független volt a Német-Római Császárságtól, így egy önálló magyar egyház jöhetett létre. Sok kolostort építettek az uralkodása alatt.

Kiépítette a királyi vármegyerendszert. A hatalom alapja a föld volt és a földek nagy része a királyé. A vármegyék a várispánságokra jöttek létre. Ezek élén a megyés ispán állt. Az összes vármegyét a nádor irányította. A vármegyék jövedelmének eloszlása: 2/3 a királyé, 1/3 az ispáné. Itt szolgátak a várjobbágyok, várkatonák, várnépek és a szabad királyi szolganépek. Több birtokfajta volt, ide tartoznak az uralkodói birtokok, magánbirtokok, egyházi birtokok és a világi birtokok. A nádor volt a királyi udvartartás vezetője, ő volt a második személy a király után. A jobbágyoknak adózniuk kellett, különböző szolgáltatásokat kellett nyújtaniuk pl. robot.

A pénzügyeket a kincstár vagyis a kamara intézte. Az uralkodó jövedelme az adókból, a vámokból, a bírságokból, az uralkodói birtokokból és a monopóliumokból (kizárólagos jogok) származott. Két törvénykönyvet írt. Ezek védik a magántulajdont, a testi épséget, a királyi és egyházi javakat, az egyházi személyeket és a vallási elemeket is. Minden 10 falunak építenie kellett egy templomot. Kötelező volt a böjtök megtartása, a gyónás, a tized fizetése és a templomba járás.

A külpolitikában a béke politikáját követte. 1030-ban visszaverte II. Konrád seregeit. 1031-ben meghalt Szent István fia Imre herceg, egy vadkan ölte meg a feltevés szerint. István Magyarországot Szűz Máriának adományozta halála előtt 1038-ban. 1083-ban szentté avatták.

4. Trónviszályok

István 1038-ban meghalt. Volt neki egy unokaöccse Vazul, akit megvakíttatott. Neki volt 3 fia: András, Béla és Levente. István viszont nővérének fiát Orseolo Pétert jelölte ki utódjának. 1038-1041-ig volt trónon. Megdöntötték a hatalmát mert az idegen érdekeket hagyta érvényesülni. Ezután Aba Sámuel került a trónra 1041-1044-ig, aki István egyik nővérének férje volt. Ő a kabarok közül származott ( 8. törzs) . Ellene szervezkedtek a péterpártiak. 1044-ben a ménfői-csatánál meg is ölték. Orseolo Péter visszakerült a trónra 1044-1046-ig, de nem javult az ország helyzete. Az Aba Sámuel pártiak úgy döntöttek, hogy visszahívják Vazul fiait. 1046-ban Vata féle lázadás, itt halt meg Szent Gellért püspök.

5. I. András uralkodása (1046-1060) és újabb trónviszályok

András és a testvére Béla szemben álltak egymással. Bélának hercegséget (dukátust) adományozott. 1051-ben megtámadták Magyarországot, de a támadók súlyos vereséget szenvedtek a Vértesnél. Majd 1052-ben újabb magyar győzelem a támadókkal szemben Pozsonyban. Az ő korában 105-ben született meg a Tihanyi Apátság alapítólevele.

Halála után Béla került a trónra (1060-1063). András fia igényt tartott a trónra. Egymás ellen fordultak, és Bélára különös körülmények között rászakadt a trón és meghalt. Ezután Salamon lett az uralkodó 1063-1074-ig. Salamon szemben állt a meghalt Béla fiaival, Gézával és Lászlóval. ’074-ben sikerült Gézát a trónra emelni. 1077-ben viszont betegsége miatt meghalt, így László került a trónra.

6. Szent László uralkodása (1077-1095)

Salamonnal vívott csatákat. A kezdeti szakaszban megszilárdította a hatalmát. Ezidőben volt a Canossa-járás. László kezdetben a pápát támogatta. 1080-ban Salamon behódolt Lászlónak. 1083-ban hármas szentté avatást hajtott végre. Szentté avatta Istvánt, Imrét és Gellértet. 1091-ben Horvátországot az országhoz csatolta. Élére testvére fiát Álmost tette meg. Horvátország elfoglalása után nem tett hűbéresküt a pápának. Ezután nem volt alárendeltje. Kun támadás is érte az országot az uralkodása alatt. 3 törvénykönyvet alkotott meg, amelyekre jellemző volt a szigorúság, az egyházi és a magántulajdon védelme. Gazdasági bevételei a sókereskedelemből, a bányákból, a vásárvámokból, a révvámokból, a szabadok dénárjából és az adókból (8 dénár/év) volt. Nevéhez fűződik a Káptalani-rendszer és a Hiteles helyek.

7. Könyves Kálmán uralkodása (1095-1116)

Európa egyik legműveltebb uralkodója volt. Halics és Dalmácia felé terjeszkedett. Az ő időszakában indulnak meg a keresztes hadjáratok. Amieni Péter vezette hadakat Kálmán nem engedte átvonulni az ország területén. A Bovillon Gottfried vezette hadakat már átengedte.

A belpolitikában a szabadok dénárját megváltoztatta, csak annak kellett fizetni, aki nem katonáskodott (4 dénár/év). 1107-ben megszüntette a dukátust. A birtokosoknak katonákat kellett kiállítaniuk. Törvényei enyhébbek voltak, mint Lászlóé. Csökkentette az izraeliták (zsidók) és az izmaeliták (magyarországi muzulmánok) befolyását. Az ő időszakában nem volt boszorkányüldözés az országban. Nem hitt a boszorkányságban. Kálmán korában már volt cölibátus felmenő rendszerben. A földbirtokokat két részre osztotta. Akik Szent Istvántól kapták, azoktól nem vehették el, akik nem tőle kapták és nem volt jogos örökösük, akkor a föld visszaszállt az uralkodóra.

8. III. Béla uralkodása (1172-1196)

Főbb jövedelmei a regálékból voltak. Ezek a királyi fennségjogon szerzett jövedelmek voltak pl.: pénzváltás, bányák, só, vámok, révek, vásárok, erdélyi hospesek. Sok bevétele volt még a királyi birtokokból is. Ezek a királynő és fiai ajándékai, ispánok ajándékai és 72 megye jövedelmének 2/3-a volt. Ő alapította a kancellária intézményét, amely az oklevélkiadás hivatalos szerve volt. A kancellár vezette. Itt dolgozott a nótárius, azaz a jegyző, aki megfogalmazta az oklevelek tartalmát és a scriptor, más néven írnok, aki tisztázta a megfogalmazott oklevelet. Béla jegyzője volt Anonymus, akit sok rejtély övez a történelemben. 1192-ben szentté avatta Lászlót.

A külpolitikában Halics ellen folytatott hadjáratot. Sikerült is elfoglalnia 1188-ban. Andrást tette meg ennek a területnek az élére. 1196-ban III. Béla meghalt. Először Imre került a trónra (1196-1205). Majd András és Imre küzdelméből András került ki győztesen.

9. II. András uralkodása (1205-1235)

Birtokadományozási politikát folytatott. Ezzel támogatást akart szerezni magának. A politikájának a neve Nove Institutiones. Mértéktelenül történt a birtokadományozás. Gertrúd a felesége idegen erőket hozott az országba, akik kiszorították a pozíciójukból a magyar főurakat. Az imrepártiak 1213-ban Pilisszentkereszten megölték az uralkodó feleségét. Ez egy főúri összeesküvés volt, valójában nem Bánk bán ölte meg.

A királyi szerviensek korábban katonai szolgálatot láttak el. Az új földesurak, akiknek András adományozott birtokot nem tartottak igényt a szolgálataikra. De ők nem hagyták jogaik csorbítását. Ezért 1222-ben elérték, hogy az uralkodó kiadja az Aranybullát és ezzel biztosítsa a jogaikat.

Az Aranybulla legfontosabb tételei: Bírói ítélet nélkül nem foghatták el a szervienseket. Adómentességet adott a szervienseknek. Csak akkor voltak kötelezhetők katonáskodásra, ha az országot érte támadás. Önkényes hadjáratokra nem kötelezhették őket. Ha az uralkodó és a katonái váratlanul érkeztek hozzájuk, akkor nem voltak kötelesek fogadni őket. Szabadon örököltethették birtokaikat (fiú és lány is örökölhetett). Az uralkodóra csak akkor szállt vissza a birtok, ha a szerviens nemzetsége kihalt. Volt egy ellenállási záradéka is az Aranybullának: Ha az uralkodó ezeket a jogokat nem hagyja érvényesülni, akkor felléphetnek ellene.

1224-ben II. András kiadta az Andreanumot, amely az Erdélyben élő szászoknak adott kiváltságjogot. 1231-ben megújították az Aranybullát. Az esztergomi érseknek innentől kezdve joga volt az uralkodót kiátkozni. 1232-ben a kehidai-oklevélben a Zala megyei szerviensek szabad bíróválasztási jogot kértek. 1233-ban a király a beregi-egyezményben visszaadta a sókereskedés jogát az egyháznak. A jövedelem nagy részét pénzben akarta megteremteni. A pénzt tartotta a legfontosabbnak. A pénzrontás eszközét is felhasználta.

10. IV. Béla uralkodása (1235-1270) és a tatárjárás

Változtatni akart apja politikáján. Vissza akarta szerezni a királyi birtokállományt, birtokvisszaszerzési politikát folytatott. Ebben az időben indult útjára Julianus barát, hogy felkutassa a keleten maradt magyarokat. Ő hozta a hírt az Arany Horda jöveteléről. A tatár betörés előtt Kötöny kun vezér vezetésével bejöhettek a kunok az országba, akik a tatárok elől menekültek. 1235-1238 között a magyar vezetés értesült a mongolok akcióiról és terveiről. 30-szor küldtek üzenetet a magyaroknak, hogy hódoljanak be, ez az úgynevezett dzsászág. 1241 tavaszán 3 irányból törtek be a tatárok hazánkba Batu kán vezetésével. 1241. április 11-én ütközött meg a magyar sereg a tatárokkal. A magyarok szekérvárakat raktak maguk elé, viszont a mongolok több irányból, nagy erővel támadtak. Íjakat használtak legfőképp. A magyarok vereséget szenvedtek Muhinál. Ezután a tatárok eljutottak Pestig. Télen a befagyott Dunán átkeltek a Dunántúlra. IV. Bélát Trau váráig üldözték. Nem volt segítségadója a magyaroknak.

1242-ben Ögödej nagykán meghalt és a mongolok visszatértek hazájukba, mert Batu kán vissza akart térni a kánválasztásra. A tatárok eltűnése után a király a kővárak építését szorgalmazta, mert azokat nem tudták elfoglalni a harcok alatt. Jelentős emberveszteség volt a tatárjárás után:15-50%. Voltak települések, amelyek teljesen elnéptelenedtek. Ezután betelepítések zajlottak. IV. Béla visszahívta a kunokat. A peremterületekre települtek be csehek, lengyelek, jászok, románok.

11. Lezárás

Mindezek után ki fog alakulni a familiaritás rendszere és kialakul még az egységes jobbágyság is. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. (Kun) László és III. András voltak. 1301-ben III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház. De női ágon a vérvonal tovább élt.

Az Árpád-ház uralkodása idején alapult meg az egységes Magyar Királyság. Ők adták a legtöbb katolikus szentet és kinevezési jogkörük volt az egyházi tisztségeket illetően. Az Árpádok vére számos európai uralkodóház uralkodóiban csörgedezett a sok házasságkötés révén.

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük