Történelem érettségi

A világforradalom bűvöletében

I._Az orosz forradalom

Oroszország helyzete:

A leggyengébb antant szövetségesek egyike

Belső problémák:

  • Agrárország
  • A háború nagy terheket rótt a parasztságra
  • Romlott az ellátás a városokban
  • Nagy fokú háborúellenesség alakult ki a társadalomban

Bolsevik párt

A fennálló despotikus hatalom legnagyobb ellenzéke.

Programjuk:

  • A hatalom erőszakos megtörése a háború által okozott válság kedvezett céljuk megvalósításának

A forradalom előzményei:

A sztrájkhullámok, tüntetések egyre gyakoribbá váltak 

  1. március/február kitört a forradalom Péterváron

Március 2-án Miklós cár lemondott a trónról

A politikai szervezkedés két irányban haladt (kettős hatalom):

Megalakult a munkásküldöttek pétervári „szovjet”-je (tanács).

A szovjetekben az esszerek (parasztpártiak), mensevikek (a szociáldemokraták mérsékeltebb irányzata), anarchisták pártjai tömörültek

Megalakult az Ideiglenes Kormány. Elnöke Lvov herceg lett.

Tagjai jórészt a hagyományos orosz vezető rétegből kerültek ki és alkotmányos viszonyokat kívántak teremteni.

A bolsevikok el akarták érni a hatalomátvételt.

Vezetőjük Lenin kidolgozta a permanens forradalom elméletét, a polgári forradalom után kibontakozik a proletárforradalom.

Az ideiglenes kormány működése:

A társadalom követelései (az Ideiglenes Kormánytól várták a megoldást):

  • a háború befejezése ø
  • földosztás ø

Az I. K. bevezette a polgári szabadságjogokat, de nem kötött békét, és a földosztást is csak tervbe vette.

Az utolsó ellentámadás 1917 nyarán (Kerenszkij offenzíva) kudarcot vallott.

A szovjetek:

1917-ben az esszer-mensevik párt által irányított szovjetekhez csatlakoztak az emigrációból hazatérő bolsevik vezetők: Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin

E politikusok ettől kezdve marxista-kommunista alapon a hatalom megszerzését tűzték ki célul.

  1. Bolsevik hatalomátvétel

A bolsevikok minden követelés teljesítését megígérik a csalódott tömegeknek.

A kormány egyre inkább elszigetelődött pl. konzervatív katonák által szervezett Kornyilov puccs.

1917 novemberében (7.) Péterváron gyűlt össze a szovjetek második összoroszországi kongresszusa idején, a bolsevikok célja, hogy a szovjetekben többséget szerezzenek.

Lenin javaslatára elkezdődött a hatalomátvétel.

Az államcsíny menete:

  • A felkelés központja a Szmolnij palotában volt.
  • A Vörös Gárda és az egyéb katonai alakulatok sorra megszállták Pétervár stratégiailag fontos pontjait (posta, távíró, hidak, utak)
  • Kerenszkij elmenekült
  • A II. Összoroszországi Szovjetkongresszuson elfogadták Lenin javaslatát, miszerint a kongresszus kezébe veszi a hatalmat.

Ezzel kezdetét vette a szovjethatalom a proletárdiktatúra.

A kongresszus elfogadta:

  • A békéről szóló dekrétumot: igazságos, annexió nélküli béke, a titkos diplomácia megszüntetése, a népek egyenjogúságának és szuverenitásának elve.
  • A földről szóló dekrétumot: megszűnt a föld magántulajdona, nacionalizálták a földet, és használatra átadták a parsztságnak

A bolsevik Oroszország:

1917 forradalom és bolsevik hatalomátvétel

1917 Oroszország kilép az I. világháborúból

  1. március Breszt-Litovszk a békeszerződés aláírása

A békeszerződés jelentős veszteségeket okozott az országnak, a felháborodás összekovácsolta a bolsevikellenes erőket.

III. Polgárháború és intervenció (1918-22)

Bolsevik hatalom – megerősödése

Jól szervezett központi irányítás

  • Megszervezték a Vörös Hadsereget
  • Földosztással maguk mellé állították a parasztságot
  • Az erőszak gátlástalan alkalmazása
  • A polgárháború idején került sor a cári család kivégzésére (1918. július 17.) 
Antant csapatok (intervenció, fehér gárdisták)

A nagyhatalmak hadfelszereléssel, csapatokkal támogatták a bolsevikok ellen harcolókat (nem jelentett komoly segítséget).

Hátrányuk: az erők szétforgácsolódtak

Hadifoglyok is harcoltak mindkét oldalon

  1. A német forradalom

Németországi állapotok a háború végén:

A háború teljesen kimerítette az országot pl.

  • Az emberek éheztek
  • A legtöbb közszükségleti termék hiánycikk volt
  • A legtöbb családban voltak háborús áldozatok
  • A háború nyilvánvaló elvesztése fokozta az indulatokat

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük