I._Az orosz forradalom
Oroszország helyzete:
A leggyengébb antant szövetségesek egyike
Belső problémák:
- Agrárország
- A háború nagy terheket rótt a parasztságra
- Romlott az ellátás a városokban
- Nagy fokú háborúellenesség alakult ki a társadalomban
Bolsevik párt:
A fennálló despotikus hatalom legnagyobb ellenzéke.
Programjuk:
- A hatalom erőszakos megtörése → a háború által okozott válság kedvezett céljuk megvalósításának
A forradalom előzményei:
A sztrájkhullámok, tüntetések egyre gyakoribbá váltak
- március/február kitört a forradalom Péterváron
Március 2-án Miklós cár lemondott a trónról
A politikai szervezkedés két irányban haladt (kettős hatalom):
Megalakult a munkásküldöttek pétervári „szovjet”-je (tanács).
A szovjetekben az esszerek (parasztpártiak), mensevikek (a szociáldemokraták mérsékeltebb irányzata), anarchisták pártjai tömörültek
Megalakult az Ideiglenes Kormány. Elnöke Lvov herceg lett.
Tagjai jórészt a hagyományos orosz vezető rétegből kerültek ki és alkotmányos viszonyokat kívántak teremteni.
A bolsevikok el akarták érni a hatalomátvételt.
Vezetőjük Lenin kidolgozta a permanens forradalom elméletét, a polgári forradalom után kibontakozik a proletárforradalom.
Az ideiglenes kormány működése:
A társadalom követelései (az Ideiglenes Kormánytól várták a megoldást):
- a háború befejezése ø
- földosztás ø
Az I. K. bevezette a polgári szabadságjogokat, de nem kötött békét, és a földosztást is csak tervbe vette.
Az utolsó ellentámadás 1917 nyarán (Kerenszkij offenzíva) kudarcot vallott.
A szovjetek:
1917-ben az esszer-mensevik párt által irányított szovjetekhez csatlakoztak az emigrációból hazatérő bolsevik vezetők: Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin
E politikusok ettől kezdve marxista-kommunista alapon a hatalom megszerzését tűzték ki célul.
- Bolsevik hatalomátvétel
A bolsevikok minden követelés teljesítését megígérik a csalódott tömegeknek.
A kormány egyre inkább elszigetelődött → pl. konzervatív katonák által szervezett Kornyilov puccs.
1917 novemberében (7.) Péterváron gyűlt össze a szovjetek második összoroszországi kongresszusa idején, a bolsevikok célja, hogy a szovjetekben többséget szerezzenek.
Lenin javaslatára elkezdődött a hatalomátvétel.
Az államcsíny menete:
- A felkelés központja a Szmolnij palotában volt.
- A Vörös Gárda és az egyéb katonai alakulatok sorra megszállták Pétervár stratégiailag fontos pontjait (posta, távíró, hidak, utak)
- Kerenszkij elmenekült
- A II. Összoroszországi Szovjetkongresszuson elfogadták Lenin javaslatát, miszerint a kongresszus kezébe veszi a hatalmat.
Ezzel kezdetét vette a szovjethatalom a proletárdiktatúra.
A kongresszus elfogadta:
- A békéről szóló dekrétumot: igazságos, annexió nélküli béke, a titkos diplomácia megszüntetése, a népek egyenjogúságának és szuverenitásának elve.
- A földről szóló dekrétumot: megszűnt a föld magántulajdona, nacionalizálták a földet, és használatra átadták a parsztságnak
A bolsevik Oroszország:
1917 forradalom és bolsevik hatalomátvétel
1917 Oroszország kilép az I. világháborúból
- március Breszt-Litovszk a békeszerződés aláírása
A békeszerződés jelentős veszteségeket okozott az országnak, a felháborodás összekovácsolta a bolsevikellenes erőket.
III. Polgárháború és intervenció (1918-22)
| Bolsevik hatalom – megerősödése Jól szervezett központi irányítás
| Antant csapatok (intervenció, fehér gárdisták) A nagyhatalmak hadfelszereléssel, csapatokkal támogatták a bolsevikok ellen harcolókat (nem jelentett komoly segítséget). Hátrányuk: az erők szétforgácsolódtak Hadifoglyok is harcoltak mindkét oldalon |
- A német forradalom
Németországi állapotok a háború végén:
A háború teljesen kimerítette az országot pl.
- Az emberek éheztek
- A legtöbb közszükségleti termék hiánycikk volt
- A legtöbb családban voltak háborús áldozatok
- A háború nyilvánvaló elvesztése fokozta az indulatokat