Az egyenlőtlen fejlődés – az antant létrejötte

I._Egyenlőtlen fejlődés

A II. ipari forradalom kibontakozása eltérő ütemben történt.

Később indulók → alacsonyabb szint DE a legújabb eszközök, eljárások felhasználása pl. USA, Németország

A világgazdaság súlypontja eltolódott

A gazdasági fejlődés hatásai:

  • politikai élet
  • technika-haditechnika

Régi gyarmatosító hatalmak→ ←A II. ipari forradalom vezető államai

  Anglia, Franciaország         USA, Németország

Felvetődött a világ újrafelosztásának kérdése

(imperializmus kora)

Imperializmus fogalma:

Birodalomépítő, gyarmatosító politika. A XIX. századi monopolkapitalizmus időszakát hódító, gyarmatosító (birodalmat, impériumot létrehozó) törekvései miatt egyes szerzők ezzel a kifejezéssel illették.

  1. Németország és gyarmatai

Belpolitika:

XIX. sz. vége az általános választójog bevezetése

A dinasztia befolyása erős volt

  1. Vilmos új külpolitikai irányt szabott Németországnak

Menesztette Bismarckot (1890)

Gyarmatosítás:

Afrikában: Kamerun, Délnyugat-Afrika, Német Kelet-Afrika

III. Az USA világpolitikai tényezővé válása

Az amerikai tőke fokozatosan jelent meg a világgazdaságban.

Ok: elsőként a belső erőforrásait aknázta ki 

Nem hagyományos módon gyarmatosítottak, hanem gazdasági befolyásukat biztosították a kiszemelt területeken (Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké”)

Befolyási övezet létrehozása Kínában:

meghirdették a nyitott kapuk elvét (1899) → egész Kínára kiterjedő szabad kereskedelem

Térnyerés Latin-Amerikában 

Közép-Amerika → katonai beavatkozás Panama-csatorna megszerzése (1914)

Harc Spanyolországgal → ellenőrzés alá vonta Kubát, megszerezte Puerto Rico-t

Ázsia → Fülöp-szigetek feletti uralom

  1. Japán

XVII. század: elzárkózás politikája 

1854 → az USA a kikötői megnyitására kényszerítette

DE! Nem került félgyarmati sorba, mert átvette az ipari forradalom vívmányait

1868 Meidzsi-reform, európai vívmányok gyors átvétele 

  • európai szabványok és gépek, európai öltözet, tankötelezettség

Új főváros Kyotó helyett Tokió

A modernizáció hatása: 

regionális nagyhatalom lett → sikeres hódításokba kezdett: Korea, Tajvan

  1. Az orosz-japán háború

Orosz terjeszkedés→ Kína É-i része ← Japán terjeszkedés

Japán támadás (hadüzenet nélkül) Mandzsúriában

1904-1905 orosz-japán háború

A legfőbb összecsapások: 

Mukden, Csuzima 

  • japán győzelmek

Eredménye: 

A japánok megszerezték Mandzsúriát, Oroszország kiszorult a térségből

  1. Az antant kialakulása

Előzmények:

A hármas szövetség (1882) megalakulásával Oroszország diplomáciailag elszigetelődött.

  1. francia – orosz közeledés

                  ↓

1893 (szövetségkötés)

Nagy-Britannia számára Németország veszélyessé vált

A gyengülő Franciaországhoz közeledett miután gyarmati konfliktusaikat rendezték (Fashoda)

1904 Francia-angol szövetség (szívélyes megegyezés = entente cordiale) → antant

  1. angol – orosz közeledés 

1907 (hármas antant)

 

Hasonló

  • Az első világháború

    Előzmények: A világ szellemi, gazdasági és kulturális központja Európa, a világ 80%-át uralja. Új gyarmatosítók: USA, Németország, Olaszország. Kialakulnak a szövetségi rendszerek is: 1882. Hármasszövetség 1904. Antant – Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország (később átáll) – Franciaország, Anglia, Oroszország – Később csatlakozik: Románia, Bulgária, Törökország (később átáll) – Később csatlakozik: USA A háború közvetlen oka: 1914….

  • A pun háborúk

    Karthágó: Alapítás: kr.e. 814. A föníciai városoknak a kr.e. 12. századtól volt kimutatható kapcsolata a Földközi-tenger nyugati medencéjével. A távoli területtel való folyamatos kapcsolattartáshoz elengedhetetlen volt, hogy az útvonalon kereskedelmi és hajózási támaszpontokat létesítsenek. Az észak-afrikai partvidéken tehát sorra jöttek létre föníciai alapítású kikötővárosok, mint pl. Utica. Karthágó (új város) közvetlenül a tengerparton, de jól…

  • Az amerikai forradalmak

    Az amerikai polgárháború kitörésének megértéséhez vissza kell menni a XVIII. századba, itt gyökerezik ugyanis egy lényeges ok, az újkori rabszolgatartás kérdése. Észak-Amerikában a XVII. századtól léteznek angol és francia gyarmatok. Az érdekhatár a Szent Lôrinc folyó, amelytôl délre fekvô területek Angliához tartoznak, a folyótorkolat és az attól északra fekvô vidék pedig a franciáké. Az angol…

  • Károly Róbert uralkodása

    Károly Róbert harca a trónért 1301-ben fiú utód nélkül elhunyt III. András (1290-1301) magyar király, és vele kihalt az Árpád-ház férfi ága. Az ezt követő zűrzavaros időszakot (1301-1308) interregnumnak (király nélküli időszak) nevezzük. A magyar trónért három, az Árpád-házzal leányági rokonságban álló dinasztia kezdett vetélkedni. A cseh (Premysl) Vencel (1301-1305) és a bajor (Wittelsbach) Ottó…

  • Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége

    Géza fejedelemsége: Géza fejedelem (972-997) Taksony fejedelem (955?-972) fia volt. Béke a császárral: I. Ottó német császárhoz, és jelezte megtérési szándékát: I. Ottó ezután Magyarországra küldött térítő papokat (Szent galleni Brúnó). Maga Géza fejedelem is megkeresztelkedett. 973-ban Géza 12 főemberéből álló küldöttséget menesztett a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, ahol megállapodtak a német-magyar kapcsolatok rendezéséről és hittérítők…

  • A Szent Szövetség Európája

    A napóleoni háborúk után a gyôztes monarchiák -a Habsburgok, a porosz király és az orosz cár- az 1789-es határok visszaállítását és a monarchiák visszaállítását, valamint fenntartásukat tûzik ki célul. Ehhez 1814- ben összehívják a bécsi kongresszust, majd 1815-ben pedig a párizsi béke megkötése után létrehozzák a Szent Szövetséget. A bécsi kongresszus 1814. szeptember 14-én ül…