Történelem érettségi

Mátyás király

1443 (Kolozsvár) – 1490(Bécs)

Uralkodott 1458-1490

Az 1456-os nándorfehérvári diadal komoly áldozatokat is követelt. 1456-ban meghalt Hunyadi János és Kapisztrán János is, pestisjárvány következtében. Kiújultak a hatalmi harcok, ennek áldozatai lettek a ligák vezetői Czillei Ullrik és Hunyadi László. 1457-ben váratlanul meghalt V. László. Szilágyi és Garai megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá koronázásában. Mátyás Prágából (ahol fogoly volt)1458-ban tért haza (váltságdíj és Podjebrád György lányával történő házasság fejében.) A korona III. Frigyesnél volt ezért Budán trónra ültetéssel iktatták be. a királyi hatalomba. Az első olyan uralkodó, aki leányágon sem volt rokoni kapcsolatban az Árpád-házzal. Apja Hunyadi János, anyja Szilágyi Erzsébet. volt Nevelője Vitéz János volt, aki humanista szellemben nevelte. Szilágyi Mihályt kormányzóvá nevezték ki mellé 5 évre. A trónra lépése előtt elfogadta a bárók követeléseit, de nem sokkal utána nagybátyját lemondatta, a nádort és az erdélyi vajdát leváltotta. Mátyás már a trón elfoglalása után elhatározta, hogy nem teljesíti a korábban megkötött politikai alkukat, sőt sorra leszámol a körülötte lévő, felette zsarnokoskodó és mindenbe beleszóló nagyurakkal. Elsősorban nagybátyja,Szilágyi Mihály, vlamint Garai és Újlaki – a hatalmi „triumvirátus” – eltávolításán fáradozott sokat. Először a huszita vezér, Giskra lázadt fel ellene, ám a királyi sereg Rozgonyi Sebestyén vezetésével Jánospatak mellett megverte. Garai László nádort gyorsan megfosztotta a nádori méltóságtól, majd háttérbe szorította nagybátyját, Szilágy Mihályt is.

A Mátyás elleni összeesküvés nem váratott sokáig magára. A Szilágyi – Garai – Újlaki „trió” komoly királyellenes szervezkedésbe kezdett. Az uralkodó Galambóc váránál – a török elleni harcok közben – értesült összeesküvésről. Azonnal hazatért, a lázadókat elfogatta, a nagybátyját pedig le akarta fejeztetni. Később meggondolta magát, és az ítéletet várfogságra változtatta. Szilágyinak tehát Világos várában kellett börtönbe vonulnia. (Szilágyi alig 10 hónapig volt Magyarország kormányzója, 1458 januárja és októbere közt.) Közben Garai és Újlaki újra összeesküdtek Mátyás ellen, és Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyest. Mátyás újra fellépett a lázadók ellen, mégpedig úgy, hogy Nagy Simon macsói bánt indította hadba az összeesküvők megfékezésére. A királyi sereg legyőzte az összeesküvőket: Garai nádor meghalt, társai pedig meghódoltak. A fogságból kiszabadult Szilágyi újra szervezkedni kezdett a király ellen, de Mátyás ekkor Szerbiába küldte nagybátyját harcolni. Szilágyi a küzdelmek során török fogságába esett és a szultán utasítására lefejezték.

Kiterjesztette a nádor hatáskörét, a király és a rendek közötti közvetítés is a feladata lett. Mátyás az egyeduralom kiépítését több lépésben hajtotta végre. Először is gondoskodott arról, hogy uralmát ne tudják korlátozni a főnemesek. Másodsorban központosított hivatali rendszert alakított ki, melyben ő maga tudta irányítani megbízható és felé elkötelezett hivatalnokokkal egész országát. Végül kiemelendő, hogy jelentős pénzbevételek kialakításával és saját zsoldossereggel tökéletesen megszüntette az Árpád-kortól jellemző király – nemesség függésrendszert, és független külpolitikát folytathatott.

  A bárói hivatalokba híveit helyezte akik többnyire alacsony származású nemesek voltak. A köznemességre támaszkodott. Magyarországot erős birodalommá akarta tenni. A Felvidéken legyőzte Jan Jiskra hadait, a huszitákat zsoldjába fogadta. 1463-ban III. Frigyes visszaadta a koronát (80 ezer arany és öröklési szerződés volt az ára) Mátyást 1464-ben az esztergomi érsek koronázta meg, ezzel hatalma megszilárdult. A kincstár élére polgári származású pénzügyi szakembert állított.( Ernuszt János) A kapuadó helyett füstpénzt vezetett be, a hadiadót minden évben beszedte. A harmincadot koronavám néven szedte be. . Megnőtt jövedelmeit a háborúk az építkezések és a védelmi rendszer fejlesztése felemésztették. Korlátozta a bárók hatalmát azzal, hogy saját híveit emelte bárói rangra. Létrehozta zsoldosseregét, a fekete sereget. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz János összeesküvést szerveztek ellene, ezt elfojtotta. Feleségül vette Aragóniai Beatrixot. Bőkezűen pártolta az udvarába érkező neves külföldi tudósokat, művészeket. Építkezéseivel elősegítette a magyarországi reneszánsz építészetet. Kiemelkedő jelentőségű volt hatalmas könyvtára a Corvina. ( Budán ekkor már könyvnyomda működött.) Udvarában híres művészek, történészek, költők voltak (Galeotto Marzio, Janus Pannonius, Antonio Bonfini.) Több nyelven beszélt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak szerte az országban: a budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakították át, illetve a Szeged-alsóvárosi, a Kolozsvár Farkas utcai és a nyírbátori gótikus templomok is Mátyás korának építészeti kultúráját dicsérik. Az újjászülető visegrádi palota szintén ezen években lett hazánk egyik büszkesége.

Megerősítette a végvárakat. Uralkodása alatt megszilárdultak a városok, kiépültek önkormányzataik. Mátyás visszahódította Bosznia egy részét, de védekező politikát folytatott. Kiépítette a második végvárvonalat Temesvártól az Adriáig. 1483-ban békét kötött a törökkel, amit 5 évente meg kellett újítani. 1478-ra 10 évig tartó háborúskodást követően megszerezte Morvaországot. és Sziléziát . Majd újra Nyugat felé fordult, célja a német-római császári cím megszerzése volt. .1485-ben bevonult Bécsbe , azonban a birodalmi gyűlésen nem őt választották római királlyá. Amikor 1490-ben meghalt, az utódlást nem sikerült megnyugtatóan rendeznie. Első házasságából született törvényes gyermeke születése után nem sokkal meghalt, az első feleségével Podjebrád Katalinnal együtt. Edelpeck Borbála polgárleánytól született törvénytelen gyerekét, Corvin Jánost nem sikerült trónra léptetnie. (Beatrixtől nem született gyereke) A maga korában népszerűtlen uralkodó volt, kortársai zsarnoknak tartották. Nem tűrt beleszólást sem a döntéseibe, sem azok végrehajtásába. Leginkább a külpolitikáját kritizálták. Ő volt az, aki felismerte a keserű igazságot: a török sokkal erősebb országánál, és jobb békében élni vele, mint állandó támadásokkal felbőszíteni. Uralkodását elsősorban az utókor és nem kortársai értékelték pozitívan. A nép szemében Igazságos Mátyás volt, ami elsősorban az utána következő gazdasági-társadalmi pusztulások következménye volt.

Mátyás halálával egy kétségkívül nagy uralkodó, és egyben egy ellentmondásokkal teli ember távozott az ország éléről. Uralma idején hazánk nagy és erős államként létezett, mely a későbbi, kudarcokkal, vereségekkel, polgárháborúkkal és török győzelmekkel teli viszontagságos korszakból visszatekintve nosztalgikus módon szépíti meg Hunyadi Mátyás emlékét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük