Előzmények:
- Magyarország fő célja a revízió volt, és eddig német-olasz segítséggel kaptunk vissza területeket (1938. nov. első bécsi döntés visszakerült Magyarországhoz a Felvidék, 1939 márc. Kárpátalja)
- Magyarország gazdaságának a válság idején létfontosságú volt piacokat szereznie, márpedig ezt csak Németország és Olaszország biztosította – tehát gazdaságilag is függünk tőlük
- nem elhanyagolható az eszmei közösség sem: Magyarországon olyan erős a kommunizmus-ellenesség, hogy a szélsőjobb inkább elfogadhatónak tűnik.
Teleki Pál (1939-41) Miniszterelnöksége
• Teleki a háború kitörésekor megpróbálja a “fegyveres semlegesség” politikáját követni: a magyar csapatok hadikészültségben vannak, de Magyarország nem engedi át területén a német csapatokat, sőt befogad kb. 130-140 ezer lengyel menekültet.
• 1940 nyarán a Szovjetunió kikényszerített egy területet (Besszarábiát) Romániától, Magyarország erre gyorsan maga is követelni kezdi Erdélyt
• végül német-olasz bizottság dönt: 1940. aug. 30. a II. bécsi döntéssel visszakapjuk Észak-Erdélyt (44 000 km2; 2,5 M lakos, kb. 50% magyar)
• ezért 1940 nov.-ben csatlakozunk a háromhatalmi egyezményhez
• 1941. áprilisban Hitler követeli, hogy a német csapatok Magyarországon át vonulhassanak Jugoszlávia ellen, a britek hadüzenettel fenyegetőznek, Teleki a kilátástalan helyzetben ápr. 3. az öngyilkosságba menekült.
MAGYARORSZÁG a HÁBORÚBAN (1941-44)
Bárdossy László (1941-42) Miniszterelnöksége
• 1941 ápr.: a magyar csapatok részt vesznek a Jugoszlávia elleni támadásban, ezért Hitler megjutalmazza Magyarországot: visszakapjuk a Délvidék egy részét (Bácska, baranyai háromszög, Muravidék; 1 millió lakos, 40%-a magyar)
• (1941. jún. 22.: a Szovjetunió elleni hadművelet megindulása.)
• 1941. jún. 26: felségjelzés nélküli repülők bombázzák Kassát és környékét – Horthy és Bárdossy vizsgálat nélkül úgy döntenek, szovjetek voltak
• 1941. június 27-én Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló hadüzenetet.
• Július 1-jén a magyar hadsereg egyik alakulata, a Kárpát-csoport átlépte a szovjet határt.
• 45 ezer rosszul felszerelt katona német vezetés alatt, az év végén vissza is vonják nagy részüket, a másik a keleti fronton marad (megszállás)
• 1941. dec.-ben végül hadiállapotba kerülünk Nagy-Britanniával és az USA-val is
• közben 1941. aug. 8. megszületik a III. zsidótörvény, ami megtiltja zsidók és nem zsidók házasságát
Kállay Miklós (1942-44) Miniszterelnöksége
• Horthy azzal a feladattal bízta meg, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból – Kállay feladata nehéz: ha bármi kitudódik, az azonnali német megtorlást válthat ki, márpedig a magyar hadsereg és a politikai elit is határozott németbarát
• ezt a politikát egy tánc után “Kállay-kettősnek” vagy “hintapolitikának” nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a szövetségesekkel.
Kállay menesztése
• Német nyomásra Sztójay Döme lett a miniszterelnök.
• Sztójay gyakorlatilag felszámolta a demokratikus rendszert.
• Kiküldte az 1. magyar hadsereget a frontra a Kárpátok előterébe.
• 1942-ben német követelésre vállaljuk 200 000 magyar katona kiküldését a keleti frontra
• ez a 2. magyar hadsereg, vezérezredes vitéz Jány Gusztáv
– a Don folyó 200 km-es szakaszát védik Voronyezs közelében (közel Sztálingrádhoz)
– felszerelésük hiányos (kevés lőszer, üzemanyag, téli ruha)
1943 jan. szovjet ellentámadás indul, két hét alatt felmorzsolják a magyar haderőt
hadsereg megsemmisült (40 ezer halott, 70 ezer hadifogoly, sokan eltűntek).
-katasztrófát odahaza igyekeznek kisebbíteni
• közben a nyugati szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalások eredményeképpen
1943 őszén előzetes fegyverszünetet írtunk alá: ha a szövetséges csapatok elérik az országhatárt, azonnal kilépünk a háborúból (a német hírszerzés tudott erről)
A NÉMET MEGSZÁLLÁS (1944)
• Hitler az “árulásunk” miatt elhatározza Magyarország megszállását (Margaréta-terv): 1944. márc. 19-én a németek megszállják az országot.
• Horthy nem mondott le, de kénytelen volt új miniszterelnököt kinevezni (Sztójay Döme eddigi berlini nagykövetet); Magyarországot tkp. a teljhatalmú német megbízott, irányítja
– betiltják a pártokat, a szakszervezeteket, a Gestapo letartóztat politikusokat és egyéb vezető személyiségeket, helyükre németbarát személyeket állítanak.
– fokozódik a magyar kivitel Németországba; újabb magyar katonák a keleti frontra (1. hadsereg.)
– a szövetségesek bombázni kezdik Magyarországot is
• a németek tesznek a “zsidókérdés” “megoldásáról” is:
– egymás után jelennek meg a korlátozó rendelkezések (pl. bevezetik a sárga csillagot, amit viselnie kell minden zsidónak, zsidók tulajdonát zárolják stb.)
– Magyarországra jön Eichmann, az ő felügyeletével kb. egy hónap alatt összegyűjtenek vidékről kb. 450 ezer zsidót, és Auschwitzba küldik
– Horthy sokáig nem avatkozik be, de júliusban, amikor már a budapesti zsidóságot készülnek elvinni, leállítja a deportálásokat
– a fővárosi zsidók így egyelőre megmenekülnek
• (1944. jún.: normandiai partraszállás, megkezdődik Nyugat-Európa felszabadítása)
• 1944. aug.: Románia kilép a háborúból, a szovjet csapatok Románián át elérik a magyar határt, majd belépnek az országba (Debrecen közelében nagy csata a németekkel)
• Horthy leváltja Sztójayt, fegyverszünetet írunk alá a szovjetekkel is
• 1944. okt. 15. Horthy bejelenti, hogy Magyarország kilép a háborúból, és hadat üzen Németországnak
• a “kiugrás” azonban rosszul volt előkészítve: a magyar hadsereg tisztjei értesítik a németeket, és nem hajtják végre Horthy parancsát
• Horthyt még aznap letartóztatják, másnap lemondatták
• a németek Szálasi Ferenc kezébe adták a hatalmat, aki “nemzetvezetőként” államfő és miniszterelnök egyben
• Szálasi és a nyilaskeresztesek uralma az ország teljes hadba állítását jelentette egy már elvesztett és értelmetlen háborúban: végleg kiszolgáltatta az országot a náciknak.
A NYILAS RÉMURALOM és a HÁBORÚ VÉGE (1944-45)
• a nyilas uralom alatt felgyorsul a magyar javak Németországba áramlása (pl. MNB aranykészlete),
• Szálasi elrendeli a védekezést a szovjetekkel szemben
• a nyilasokkal szemben megalakul a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, ennek vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre (a nyilasok leszámolnak, velük Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégzik)
• ekkor éri el csúcspontját a terror is:
– létrehozzák a a budapesti gettót (70 ezer ember), több tízezer embert gyalogmenetben elindítanak Németországba
– az ostrom napjaiban teljes a káosz: a nyilasok kivégzéseket hajtanak végre utcákon; a Dunába lőnek embereket.
– sokan mentik a zsidókat, híres pl. Raoul Wallenberg (a svéd nagykövetségen dolgozott)
• 1944 dec. a szovjetek átlépik a Dunát, elkezdődik Budapest ostroma:
– mivel a németek és a nyilasok Hitler parancsára keményen védik a fővárost, itt zajlik le a világháború egyik legnagyobb ostroma.
– a németek végül 1945. február. 13-án hagyják el Bp.-t – eddigre a város romokban hever, a németek az összes hidunkat felrobbantották.
• 1945. ápr. 4-én Magyarország felszabadul a német megszállás alól – és azonnal egy másik, szovjet megszállás alá kerül.
• a Vörös Hadsereg szintén nem kíméli az országot: fosztogatnak, nőket erőszakolnak meg, kb. 100 ezer embert visznek a SZU-ba kényszermunkára, egy részük csak évek múlva térhet haza, ha egyáltalán – de a háborúnak vége.
MAGYAR VESZTESÉGEK a II. VILÁGHÁBORÚBAN
Zsidók kb. 550 ezer, nem zsidó polgári lakos kb. 100 ezer, katona kb. 350 ezer; összesen kb. 1 millió magyar állampolgár