Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Az angol abszolutizmus uralkodói

1. VII. Henrik (1485-1509)

Előrelátó, koncepciózus uralkodó. Csökkenti a királyi hatalomra veszélyes főrendek létszámát. Átszervezi a központi kormányzatot, a korábbi Államtanácsból kialakította a parlament felsőházát (House of Lords). Létrehozza a Csillag Kamarát, a legfőbb királyi bíróságot. A peres ügyeket szakképzett jogászokból álló bíróságok tárgyalták. Eltűnik a kínvallatás1: a vádlónak kell bizonyítani a bűn elkövetését.

Jó külpolitika. Fiának, Arthur walesi hercegnek a spanyol Aragóniai Katalint szerzi, de a herceg nem sokkal az esküvő után meghalt—végül a másodszülött fia veszi el.

2. VIII. Henrik (1509-1547)

Hat feleség, kettőtől elvált, kettőt lefejezetett. Az anglikán egyház létrehozása: a pápa nem volt hajlandó kimondani válását Aragóniai Katalintól, akitől Mária nevű lánya született. Segítséget kapott a Canterbury érsekévé kinevezett Thomas Cranmertől, akinek egyházi bírósága elfogadta a király érvelését, miszerint közte és bátyja özvegye között nem lehet törvényes kapcsolat. A válást 1533-ban mondták ki, s Henrik végre feleségül vehette a kenti Boleyn Annát, aki azonban ismét csak leánygyermekkel ajándékozta meg a fiút remélő uralkodót. A megunt asszonyt 1536-ban végezték ki házasságtörés címén. A köv. feleség, Jane Seymour végre fiút szült, a későbbi VI. Edwardot, néhány nap múlva azonban meghalt. Ezután még három asszony következett a sorban, Kleve-i Anna, akitől Henrik elvált, Howard Katalin, akit kivégeztetett, s végül Parr Katalin, aki túlélte Henriket.

1533-ban törvényt hagyatott jóvá a parlamenttel, amely kimondta, hogy az angol uralkodó az angol egyház feje.

Az anglikán egyház szervezeti kiépítése, hitelveinek lefektetése csak Henrik halála után történt meg. Lényegében a katolikus hitelvek érvényesültek (néhol azért hatottak a reformáció tanai).

VIII. Henrik folytatta apja lépéseit a központi hatalom megerősítésére. Az 1530-as években jött létre a Titkos Tanács, melynek tagjait az uralkodó jelölte ki a vezető állami tisztségviselők és az udvaroncok közül.

Hű emberei: Thomas Wolsey bíboros, lordkancellár2. Utóda Thomas Morus, aki azonban hamar szembekerült Henrikkel az egyházfőség kérdésében, s ezért lemondott, majd 1535-ban kivégezték. Utóda Thomas Cromwell, ő 1540-ben jutott hasonló sorsra.

3. VI. Edward (1547-1553)

9 évesen lesz király. Régenstanács, amely nem tudott úrrá lenni a felemás reformáció miatt kialakult zavaros viszonyokon. 1553-ban meghal, Henrik első házasságából származó elsőszülött lánya lesz a király.

4. Véres Mária (Bloody Mary) (1553-1558)

1554-ben feleségül ment a spanyol trónörököshöz, Fülöphöz, majd hozzálátott Anglia rekatolizációjához (~ Katolikus Mária).

Az angol közvélemény nemcsak erőszakos módszerei (~ Véres Mária), hanem házassága miatt is gyűlölte, a királynőben idegen érdekek képviselőjét látták. A protestantizmus már széles körben elterjedt, sokan anyagi hasznot is húztak belőle. Amikor a spanyolok oldalán Franciaország ellen vívott háborúban 1558-ban Anglia elvesztette Calaist, Véres Máriát csak hirtelen halála mentette meg az ellene összeesküvők merényletétől. Utóda Boleyn Anna lánya, Erzsébet lett.

5. I. Erzsébet (1558-1603)

Hosszú uralkodása végén erős és gazdag Angliát hagyott maga után, amely már megtette az első lépéseket világhatalma felé. Ragyogó politikai képességek, taktikai érzék. Apjához hasonlóan ő is kiváló munkatársakat gyűjtött maga köré, a legfontosabb szerepet William Cecil játszotta. Az amúgy is protestáns érzelmű Erzsébet az ő tanácsára döntötte el végleg, hogy az anglikán egyházat a reformációhoz köti.

Első uralkodói megjelenésekor a parlamentben bejelentette, hogy nem hajlandó férjhez menni, magát az ország hitvesének és minden angol anyjának tekinti. Ekkor használta először a szűz királynő megjelölést önmagára, ami ugyan köztudottan nem volt igaz, hiszen kegyencek egész sora követte egymást Erzsébet mellett, így a szűz királynő gondolat Európa-szerte durva, ízléstelen tréfálkozás tárgya lett. A királynő férje esetlegesen tartős zavart okozhatott volna a kormányzásban, a problémás kegyenctől könnyen meg lehetett válni, szükség esetén ki lehetett végeztetni, ahogy ez később Robert Devereux, Essex earljének esetében meg is történt.

Probléma Skócia. A skótok királynője 1542-től Stuart Mária volt, aki azonban mint II. Ferenc francia király felesége, Franciaországban élt. 1560-ban (18 évesen) megözvegyült, és a köv. évben hazatért, hogy átvegye apai örökségét. A katolikus Máriának nehéz helyzete volt. Erzsébet követe nyíltan támogatta a királynő protestáns ellenzékét, amely végül kihasználta, hogy Mária gyanúba keveredett második férje meggyilkolásával kapcsolatban. A királynőt fogságba vetették, s kényszerítették, hogy csecsemő fia javára mondjon le. Stuart Mária megszökött, majd hadsereggel kísérelte meg visszaszerezni trónját, veresége után pedig Anglián keresztül Franciaországba akart menekülni. Itt azonban Erzsébet vetette börtönbe, Skóciában pedig a Rózsák háborújához hasonló küzdelem bontakozott ki a csecsemő Jakab és a fogoly Mária katolikus hívei között.

A fogoly skót királynő egyre kellemetlenebbé vált Anglia számára. Az európai uralkodók beavatkozásának lehetősége kívülről, a Mária nevében szerveződő ellenzék pedig belülről fenyegette Erzsébet uralmát. A szövődő összeesküvést lelepleztél, a résztvevőket kivégezték, és Stuart Mária is gyanúba keveredett. A parlament követelte kivégzését. 1587-ben kivégzik.

A pápa megbízásából II. Fülöp spanyol király vállalta Anglia megbüntetését (Máriát a hit mártírjának tekintette a katolikus Európa). —- 1588: a Nagy Armada veresége. Az angol gyarmatosítás kezdetei (brit Kelet-Indiai Társaság megalakulása, Moszkvai Társaság).

Erzsébet idején alkotott Shakespeare.

1 Kivéve a politikai ügyeket

2 Szerencséjére még 1530-ben meghalt, s így elkerülte, hogy az egyházszakadás előkészítésén munkálkodó uralkodó kivégeztesse.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük