Történelem érettségi

A hármas szövetség létrejötte

I._A három császár szövetsége

A német egység utáni helyzet: 

Bismarck külpolitikája: cél Franciaország elszigetelése

Eszközei: Porosz-orosz együttműködés + Ausztria 

1873 három császár szövetsége

  1. Vilmos (Németo.)
  2. Sándor (Oroszo.)

Ferenc József (OMM)

miden európai konfliktus esetén együttműködnek

Érdekellentétek a három nagyhatalom között:

Oroszország →← Osztrák-Magyar Monarchia

                     Balkán

  • Az Oszmán Birodalom térvesztése térnyerésre adott lehetőséget.
  • A nagyhatalmak érdekeiket a nemzeti törekvések támogatása mögé rejtették.

II._A keleti kérdés és az 1877-1878as orosz-török háború

Összecsapások a Balkánon:

Elnyomott népek →← Oszmán Birodalom

Mohamedánok →← keresztények

  1. Bulgáriában leverték a török ellenes felkelést

A szultán elutasította Bulgária és Bosznia-Hercegovina autonómiáját

                                                              ↑

A cár ezt kihasználva pánszláv eszmére hivatkozva háborút robbantott ki

A cári seregek a szerbekkel és román csapatokkal összefogva jelentős sikereket értek el.

Angol nyomásra az oroszok megálltak az előre nyomulással.

Békekötés: San Stefanóban

A törökök beleegyeztek az egész Balkán elvesztésébe.

III._A berlini kongresszus

A nagyhatalmak célja az orosz térnyerés megakadályozása

A Balkáni hatalmi viszonyok rendezése az 1878-as berlini kongresszuson történt meg.

Megállapodtak arról, hogy:

  • Nem jöhet létre „nagy Bulgária”, ami a cár biztos támasza lett volna a Balkánon
  • Macedónia visszakerült Törökországhoz
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia megszállhatja Bosznia-Hercegovinát (okkupáció)
  • Besszarábia Oroszországé lesz
  • Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét garantálják, Románia emellett megkapja Dobrudzsát is.

A kongresszus diplomáciai győztese egyértelműen Anglia lett.

A stratégiailag fontos Ciprus megszerzése mellett elérte, hogy Oroszország ne szerezze meg a Boszporusz vidékét, és hogy Törökország is egyben maradjon.

A feszültségek a Balkánon azonban nem csökkentek. A balkáni népek sem a nagyhatalmakkal, sem egymással nem tudták konszolidálni helyzetüket. (Pl. 1885-ös szerb-bolgár háború)

  1. A „kettős szövetség” (1879)

Az egyébként is ingatag három császár szövetsége a berlini kongresszus után végképp formálissá vált. 

Mind Németország, mind a Monarchia belátta: végképp le kell zárni a porosz- osztrák rivalizálást.

1879-ben létrejött a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között a kettős szövetség. 

A megállapodás szerint Oroszország támadása esetén katonailag támogatják egymást, egy német-francia háború esetében pedig a Monarchia semlegességet ígért

1882-ben Olaszország is belépett a szövetségbe, s az így „hármas szövetséggé” bővült. 

Olaszországot franciaellenessége hajtotta Németország felé. Ugyanakkor komoly érdekellentétei voltak a Monarchiával Dél-Tirol és a dalmát városok miatt.

  1. Német-orosz viszontbiztosítási szerződés

Semlegességet ígérnek egymásnak arra az esetre, ha a Monarchia megtámadná Oroszországot. Oroszo. is semlegességet ígért egy francia-porosz konfliktus esetén.

Ezzel a szerződéssel Franciaország elszigeteltsége teljessé vált

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.