Történelem érettségi

A társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek kiéleződése Keleten

I._A választójog kiszélesítése nyugaton

Franciaország 

1848 – minden felnőtt férfi 

Anglia 

1884 – férfiak számára általános

Az angoloknál politikai váltógazdaság alakult ki a whigek (liberálisok) és a toryk (konzervatívok) között

Bevezetésre kerültek a munkásvédelmi törvények → erős szakszervezeti mozgalom

A munkásság erősödésének következménye: 

1900 az angol Munkáspárt megalakulása (Labour Party)

Német Császárság

Választójog: 25 éves és attól idősebb férfiak rendelkeznek szavazati joggal (Birodalmi Tanács)

  1. A munkásmozgalom irányzatai:

A XIX. század végére jelentős társadalmi tényezővé vált.

Nagyüzemek → szervezhetőség

Jelentős munkáspártok jöttek létre:

1889 Párizs II. Internacionálé 

A marxizmust ideológiaként elfogadó pártok nemzetközi szervezete.

Távlati céljuk: a hatalom megszerzése

Eszközök tekintetében volt véleménykülönbség, ennek megfelelően három irányzat alakult ki

Az internacionálé irányzatai:

Revizionisták (a marxi forradalom-elmélet felülvizsgálata)

  1. Bernstein → proletárforradalom ø

                              proletárdiktatúra ø

Szociáldemokrata gondolat

Célok: általános választójog bevezetése, szociális vívmányok kiharcolása

Centristák 

A revizionizmus gyakorlatát folytatták, de hívek maradtak Marx tételeihez

Németországban és az O.M.M. szociáldemokrata pártjaiban volt népszerű nézet        

Anarchista irányzatok

Képviselője pl. Bakunyin

Az erősödő állam →← szabadság

A szabadság csak az önmagukat irányító kis közösségekben valósulhat meg

A szabadság nevében merényleteket követtek el

Az Internacionálé kizárta őket, a szegényebb országokban terjedt el

III. A keresztényszocializmus

Az egyház helyzete a XIX. században:

  • számos országban megszűnt a befolyásuk az oktatás terén
  • a városiasodás átalakította az emberek életmódját
  • a tudomány fejlődése pl. evolúció →← vallási tételek megcsúfolása
  • a baloldali eszmék közömbösek vagy ellenségesek az egyházzal

XIII. Leó pápa nevéhez fűződik a kereszténység korszerűvé tétele

  • támogatta a tudományos eredmények és a hitbéli kérdések összehangolását
  • a szociális gondoskodást egyházi feladatnak tekintette
  • támogatta a keresztény szakszervezetek létrehozását (keresztényszocialista mozgalom)

1891 „Rerum novarum” című enciklikájában fejtette ki az elképzeléseit

Franciaországban és Ausztriában erősödött meg.

  1. A bolsevizmus

Oroszország a krími háború után:

Gazdasági fejlődés → a munkásság kialakulásához vezetett

Néhány nagyvárosban és iparvidéken koncentrálódott (2%)

1898 Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt → a munkásmozgalom centrista irányzatát követték.

1903 London, a radikális irányzat Lenin vezetésével megszerezte a többséget (bolsinsztvo) bolsevikok

centristák → kisebbségbe kerültek – mensevikek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük