I._A választójog kiszélesítése nyugaton
Franciaország
1848 – minden felnőtt férfi
Anglia
1884 – férfiak számára általános
Az angoloknál politikai váltógazdaság alakult ki a whigek (liberálisok) és a toryk (konzervatívok) között
Bevezetésre kerültek a munkásvédelmi törvények → erős szakszervezeti mozgalom
A munkásság erősödésének következménye:
1900 az angol Munkáspárt megalakulása (Labour Party)
Német Császárság
Választójog: 25 éves és attól idősebb férfiak rendelkeznek szavazati joggal (Birodalmi Tanács)
- A munkásmozgalom irányzatai:
A XIX. század végére jelentős társadalmi tényezővé vált.
Nagyüzemek → szervezhetőség
Jelentős munkáspártok jöttek létre:
1889 Párizs II. Internacionálé
A marxizmust ideológiaként elfogadó pártok nemzetközi szervezete.
Távlati céljuk: a hatalom megszerzése
Eszközök tekintetében volt véleménykülönbség, ennek megfelelően három irányzat alakult ki
Az internacionálé irányzatai:
Revizionisták (a marxi forradalom-elmélet felülvizsgálata)
- Bernstein → proletárforradalom ø
proletárdiktatúra ø
Szociáldemokrata gondolat
Célok: általános választójog bevezetése, szociális vívmányok kiharcolása
Centristák
A revizionizmus gyakorlatát folytatták, de hívek maradtak Marx tételeihez
Németországban és az O.M.M. szociáldemokrata pártjaiban volt népszerű nézet
Anarchista irányzatok
Képviselője pl. Bakunyin
Az erősödő állam →← szabadság
A szabadság csak az önmagukat irányító kis közösségekben valósulhat meg
A szabadság nevében merényleteket követtek el
Az Internacionálé kizárta őket, a szegényebb országokban terjedt el
III. A keresztényszocializmus
Az egyház helyzete a XIX. században:
- számos országban megszűnt a befolyásuk az oktatás terén
- a városiasodás átalakította az emberek életmódját
- a tudomány fejlődése pl. evolúció →← vallási tételek megcsúfolása
- a baloldali eszmék közömbösek vagy ellenségesek az egyházzal
XIII. Leó pápa nevéhez fűződik a kereszténység korszerűvé tétele
- támogatta a tudományos eredmények és a hitbéli kérdések összehangolását
- a szociális gondoskodást egyházi feladatnak tekintette
- támogatta a keresztény szakszervezetek létrehozását (keresztényszocialista mozgalom)
1891 „Rerum novarum” című enciklikájában fejtette ki az elképzeléseit
Franciaországban és Ausztriában erősödött meg.
- A bolsevizmus
Oroszország a krími háború után:
Gazdasági fejlődés → a munkásság kialakulásához vezetett
Néhány nagyvárosban és iparvidéken koncentrálódott (2%)
1898 Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt → a munkásmozgalom centrista irányzatát követték.
1903 London, a radikális irányzat Lenin vezetésével megszerezte a többséget (bolsinsztvo) bolsevikok
centristák → kisebbségbe kerültek – mensevikek