Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17.-18. században

Előzmények:

15 éves háború (1591-1606)

• magyar é török végvári vonal mentén folytonossá váltak a portyázások  15 éves háború kirobbanása
• Száva menti Sziszek török lerohanása  I.Rudolf (1576-1608) háborúba lép a török ellen
• 1593: harcok kezdete, Pálffy Miklós vezetésével felszabadították a nógrádi várakat (Fülek, Drégely, Nógrád stb.
• 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem bekapcsolódik, Bethlen Gáborral együtt legyőzik a törököket Gyurgyevónál
• 1596: szultáni sereg beveszi az egri várat (Egri csillagok)
• Mezőkeresztes: első összecsapás Mohács óta török  keresztény
• váltakozó szerencse volt jellemző a csatározásokra (Győr visszafoglalása)
• 1600: oszmánok bevették Budát, de Váradot nem tudják bevenni
• Erdély kiszolgáltatottsága: elhúzódott háború  erdélyi fejedelmek ki akarnak lépni  Báthory Zsigmond hol török, hol Habsburg oldalra áll  Erdély kiszolgáltatott  Mihály havasföldi vajda, majd Basta generális lesz Erdély élén  romba döntik a fejedelemséget
• magyar főurak vagyonából akarták finanszírozni a háborút  felségárulási perek, erőszakos ellenreformációt folytattak  I.Rudolf ellen fordulnak a fejedelmek
• fegyveres felkelés robban ki Bocskai István elfogatási parancsakor
• 1604, Álmosd: Bocskai oldalára állnak a hajdúk  császáriak megfutamítása
• 1605: Bocskai fejedelemmé választása a szerencsi országgyűlésen

Bocskai fejedelem

Az 1604-1606 között zajló küzdelem során Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része a felkelők ellenőrzése alá került. A siker okai:

• összefogás jött létre a magyar és az erdélyi rendek között, akik
• mindkét országban fejedelmükké választották Bocskait, aki
• felszabadította a mellé állt hajdúkat a jobbágyi állapotból:
  • közös nemességet adott nekik, és
  • letelepítette őket (hajdúvárosok),
  • amiért cserébe katonáskodniuk kellett (jelentős haderő).
• Bocskai uralmát török is elismerte, de a Habsburgokkal történő megegyezésért cserébe Bocskai elutasította a török által küldött koronát. (Rákos mezején)

Bécsi béke megkötése 1606-ban:

• Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről,
  • vallásszabadság elismerése,
  • rendi alkotmány megerősítése,
  • Erdély önállóságának elismerése,
  • a 15 éves háború befejezése
• Zsitvatoroki béke megkötése 1606-ban (Habsburg-török):
  • a status quo = fennálló viszonyok szentesítése (Kanizsa, Eger: török/Fülek: keresztény)
  • várháborúk befejezése.

Bocskai halála után: belső küzdelmek rázzák meg a Habsburg birodalmat

• II. Rudolfot öccse, Mátyás főherceg magyar hajdúkkal összefogva lemondását kényszeríti (1608)
• II. Mátyás (1608-1619):
  • rendek jogainak megerősítése
  • bécsi béke megújításán ismert nádort választott

Báthory Gábor (1608-1613)

• sok ellenséget szerzet magának (szászok: el akarta venni kiváltságaikat; hajdúk: megölette vezetőjüket; tanácsosai: vagyonuk és feleségeik is veszélyben voltak; törökök: el akarta foglalni Havasalföldet).
• Az elégedetlen rendek 1613-ban Kolozsvárott leváltották Báthoryt, és a török támogatását is élvező Bethlen Gábort választották fejedelemmé (1613-29)

Bethlen Gábor (1613-1629)

• nem lép fel a török ellen, inkább jó viszonyt épített ki
  • 1616: visszaadja Lippát a törököknek
• Bethlen szilárd kormányzata:
  • nyugalom biztosítása
  • adók erősítése
  • eladományozott birtokok visszavétele
  • gazdaság fejlesztése (bányászat)
  • betelepítések: zsidókat Gyulafehérvárra  1623: szabad kereskedelem
  • vámokkal védte a hazai termelést
  • jelentős termékekre állami monopóliumot vezetett be (szarvasmarha, méz)

Háborúi:

• 30 éves háború (1619-1649)
  • Felvidék kezébe került
  • 1620, Besztercebánya: királlyá választják
  • nem egyesíti a két részt
  • magyar rendek ellene és a Habsburgok ellen is vannak
  • fehérhegyi vereség  1621, Nikelsburg: béke II. Ferdinánddal
    • lemond királyi címéről
    • bécsi béke megerősítése
    • megkap 7 kelet-magyarországi vármegyét
    • rendek jogait biztosítása királyi Magyarországon
    • jövedelemnövelés
  • még 2x bekapcsolódik a háborúba  annyiszor megújítják a bécsi békét
  • elsőleg támogatják a magyar rendek  védelmet remélnek a Habsburg udvar abszolutizmusával szemben

 

I. Rákóczi György (1630-1648)

• Bethlen halála után ő szilárdítja meg a hatálmát
• kálvinista fejedelem
• folytatja Bethlen politikáját
• törökökkel való viszonya meggyengül  nem lép hadba behívásukra
• 30 éves háború: csak szultáni felhatalmazással lép be (sikerei miatt visszavonják)
• 1645: linzi béke megkötése

  • a bécsi béke megerősítését,

  • és a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyokra

  • Rákóczi-vagyon megszerzése  legnagyobb birtokosok lettek

II. Rákóczi György (1648-1660)

• apja halála után veszi át a hatalmat
• dacol a törökkel  kísérlet a lengyel trón megszerzésére, szultán engedélye nélkül (1657)
• Oszmán-Birodalom bosszúhadjáratot indít: évekig tartó háború veszi kezdetét  Erdélyt romokba döntik
• szászfenesi-csata: halálos sebet szerez György  1660: Várad elesik  jelentős része a Patriumnak a hódoltság kezére kerül
• Apafi Mihály (1661-1690): fejedelemség élére kerül
  • kivérzett Erdély szűk mozgásteret biztosít számára
  • kevés ereje volt, hogy támogassa a magyar rendeket

Zrínyi Miklós (1620-1664)

• katolikus főnemesség
• Nyugat-Magyarország legnagyobb birtokosa
• felismeri Oszmán-Birodalom meggyengülését  idő a török kiűzésére
  • Habsburg udvartól
  • majd II. Rákoczitól várja a tetteket
• magyar rendek fontos szerepe: jelentős szerepük megtartása érdekében nemzeti hadsereg felállítása szükséges (művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről elmélkedés)
• horvát bánként mindennapos küzdelem a törökkel
  • 1663, Érsekújvár: legmodernebb végvár török bevétele (Köprülü Ahmed)
  • 1664: ellentámadás az eszéki híd ellen (utánpótlás útja a törököknek)
• I.Lipót(1657-1705) békét akar a magyarokkal
  • nem jelöli Zrínyit nádorválasztáson, Montecuccoli nevezi ki
  • Zrínyi nem kap támogatást Kanizsa ostromához (1664. tavasz)
  • Köprülü Ahmed elfoglalja Kanizsát, lerombolja Zrínyi által építtetett várat, Új-Zrínyivárát (1664. nyár)
  • 1664. augusztus 1: Montecuccoli győzelmet arat Szentgotthárdnál az oszmán sereg fölött
  • 1664. augusztus 10: vasvári béke megkötése
    • török kézen maradnak az általuk elfoglalt területek
    • 1660-64 között elesek várak török kézen marad (Várad, Érsekújvár)

 

Wesselényi-féle összeesküvés

vasvári béke megkötése után  magyar nemesek elégedetlenek

1664: Zrínyi vadászbalesetben megsebesül, majd meghal (politikai gyilkosság)

kilátástalan helyzet Zrínyi halála után

• Wesselényi Ferenc nádor felajánlotta hűbérül az országot az Oszmán-Birodalomnak (1666)

  folytatják a szervezkedést I.Lipóttal szemben. (összeesküvést szerveznek az ellen, akitől a török kiűzését várhatnák.

• 1667: Wesselényi halála

1. Zrínyi Péter
2. Nádasdy Ferenc
3. Frangepán Ferenc
4. Rákóczi Ferenc

• I.Lipót számára felfedik terveiket, de megbocsájt nekik
• 1670. fegyveres akció: lefoglalja az összeesküvőket  fő- és jószágvesztésre ítéli őket az osztrák bíróság előtt (1671. – ítélet végrehajtása)
• I. Rákóczit 400 000 arannyal váltja ki anyja

I.Lipót (1657-1705)

abszolutizmust vezetett be:

• üldözte a protestánsokat,
• felfüggesztette a magyar alkotmányt,
• elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
• adókat emelt.

Thököly fejedelemsége:  

–          I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallott. Okai.

• az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
• Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
• Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
• 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek el, ezért

• • 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.
  • A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.

• fejedelme: Thököly Imre,
• Központja: Kassa,

• erősen függött a töröktől.

Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.

 

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Előzmények:

A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette:

• a magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
• Erdélyt külön tartományként kezelték,
• hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
• a törököt kiűző császári hadsereg fosztogatta az országot,
• súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat:

• • porció: a német császári katonák ellátása,
  • forspont: a katonaság szállítása.

Az elégedetlenség hatására szervezkedés kezdődött II. Rákóczi Ferenc vezetésével:

• kapcsolatot létesített XIV. Lajos francia királlyal, de
• leleplezték és halálra ítélték,
• a kivégzés elől Lengyelországba menekült Brezán vára).

Szabadságharc

spanyol örökösödési háború teremti meg a helyzetet

1703 tavaszán Esze Tamás és Kis Albert hívására felkelők élére állt:

• Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait,
• zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”)

Célja:

• Habsburgoktól független Magyarország
• nemesség, jobbágyság egy csoportba tartása

kiáltványokkal állítja meg a parasztságot és állítja maga mellé a nemeseket

katonáknak mentességek ígér földesúri szolgáltatások alól

zászlójára tűzte a rendi sérelmek orvoslását

• a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el:
  • 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
  • 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
• a győzelmek okai:
  • átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között,
  • tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg)

1705 Szécsény: országgyűlés összehívása, rendi konföderációt¹ kötöttek  Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják

• szenátust választottak
• létrehozták a kancelláriát: Ráday Pál vezető
• Gazdasági Tanács megalapítása
• fegyvergyártás összehangolása
• pénzszűke  rézből készültek, értéktelenek

1704-ben a szabadságharcot támogató franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól (höchstädti csata), ezért:

• a francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
• császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
  • 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
  • 1708 trencséni csata (döntő vereség)
• a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.

Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:

• nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek, ezért
  • kiújult a jobbágy-nemes ellentét,
  • tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.

A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:

• 1707 Ónod:
  • kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (XIV. Lajos segítségét remélve)
  • kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
  • a nemességet is adófizetésre kötelezték
• 1708 Sárospatak:
  • törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól)  sikertelen

Szatmári Béke (1711. április 30.)

császári hadsereg száma növekszik, kuruc sereg létszáma apad

1710 Romhány: újabb kuruc vereség  visszaszorul az kiindulási pontra a szabadságharc

• egyre gyengül a hadsereg, nem akarnak harcolni
• ország kimerült
• pestisjárvány

Károlyi Sándor: Rákóczi távollététben tárgyalásokba kezdett a császáriakkal

• I.József és Savoyai engedményekre hajlandók
• Pálffy Jánost választják küldöttnek
• eljutottak a közkegyelemig és a rendi jogok visszaállításáig

Császári ígéret

• rendi jogok
• szabad vállasgyakorlat
• megszűntetése az Újszerzeményi Bizottságnak
• amnesztia
• közkegyelem

1711. május 4: kuruc csapatok hivatalosan leteszik a zászlót

Cserébe el kellett fogadnia a rendeknek, hogy a Habsburgok uralkodnak

 

III. Károly (1711-1740)

spanyolok elveszítették az örökösödési háborút  Habsburg-birodalom közép-európai nagyhatalom lesz  Magyarország szerepe felértékelődött

• megtartja a szatmári békébe foglaltakat
• biztosítja a rendi jogokat
• Magyarország különállását
• dinasztia és a rendek között az erőviszony a dinasztia javára változik
  • 1712-1715 I. pozsonyi országgyűlésen mutatkozik
  • adómentesség fejében lemondanak az önálló magyar hadseregről

1731. Carolina resolutio

• protestánsok helyzete rendeletbe foglalása

1722-1723: Pragmatica Sanctio

• nőági örökösödési szabály
• két birodalomfél csak együttesen öröklődik
• Indok: III. Károlynak nem született fiú gyermeke, Habsburg-ház kihaló félben
  • megerősítik a rendi jogokot cserébe
  • közös védelem kötelezettségének bevezetése

Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban

• a birodalom része, de elvben független volt
• hatalommegosztásos dualista államrendszer
• megkönnyítette az uralkodó számára a kérdésekkel való intézkedéseket
• országgyűlésen közigazgatást intéző vármegyék már a rendek befolyása alatt álltak

kialakult magyar államszervezet:

• reformok valósultak meg  erősítette az udvart
• új kormányhivatal létrehozása a Kancellária és a vármegyék között: Helytartótanács
  • székhely: Pozsony
  • elnök: nádor
  • tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes
  • rendi szempontok figyelembevétele
  • államigazgatás szakszerűbbé vált

1722-1723 rendi országgyűlés

• diétán² a király és rendek egységesen hozták a törvényeket
• helyszín: Pozsony
• felépítése: kétkamarás
• felsőtáblán: katolikus, görögkeleti főpapság (1792-től), arisztokrácia vehetett részt
• alsótáblán: minden vármegyei nagykövet (szavazati joguk volt), szabad királyi városok egy-egy követe (1 szavazati joguk), káptalanok képviselői (nincs szavazati joguk)
• erős ellenpólus a dinasztiával szemben

 

Mária Terézia (1740-1780)

apja halála után a szomszéd államok a Habsburg birodalomra törtek

Örökösödési háború (1741-1748)

• II. Nagy Frigyes porosz király seregei elfoglalták Sziléziát
• bajorok Felső-Ausztriát és Csehországban nyomultak előre

1741-es országgyűlésen: magyar rendek segítségét kérte Mária Terézia („vitam et sanquinem” = életünket és vérünket)

megszavazták:

• háborúhoz szükséges újoncokat
• adókat
• szabadságjogokat
• újabb törvények

1749: törés következett be a rendek és királynő együttműködésében  magyar nemesség kivonta magát az adófizetés alól

1761-től nem hívja össze az erdélyi országgyűlést, 1765-től a magyar országgyűlést. Albert herceget nevezi magyarországi helytartójának (1766-1780) Ezután rendeletekkel kormányzott.

Rendeletei

1754: merkantilista vámrendelet

• Célja: állami bevételek növelése, Szilézia ipari termelésének kiszorítása a birodalmi piacról.
• Intézkedései:
  • birodalom köré egységes külső vámhatárt (piac, birodalmi termelés védése)
  • Magyarország és az örökös tartományok közé belső vámhatár felépítése
• Következményei:
  • munkamegosztás elmélyülése
  • Magyarország ipara elkezdett lassan fejlődni

1767: úrbéri pátens (rendelet)

• Célja: nagyobb állami bevételek megteremtése

jobbágyság védelme

• Intézkedései:
  • összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát
  • szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 hol külső telek)
  • jobbágytelek után teljesítendő szolgálat meghatározása (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalog)
  • jobbágyok jogainak rögzítése
• Következményei:
  • megszilárdult a telekrendszer
  • enyhült a földesúr-jobbágy viszony
  • stabilabbá vált a z állami adók fizetése

1760: árvaházak, ispotályok létesítése

1770: általános közegészségügyi szabályozás

1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról

 

1777: Ratio Educationis

1774-ben bevezetett osztrák tartományokba reformok alapján – Ürményi József vezetésével kidolgozva

• Célja: átfogó és önálló oktatási rendszer létrehozása
• Intézkedései:
  • 9 tankerületre osztották fel az országot, egységes tanterveket írtak elő, oktatást világi felügyelők intézték
  • 7-13 éves kor között tankötelezettséget írtak elő, anyanyelven
  • tanév: nov.1-től szeptember 20-ig
  • tanórák reggel 7.30-tól (6.30-tól) 10-ig, délután 13.30-tól, 16-ig.
  • falusi népiskolás 2, városi iskolás 3 tanítóval dolgoztak
  • mindenki ugyan abból a tankönyvből volt köteles tanulni
  • középiskolában fontos szerepe volt: latin, történelem, földrajz, természettudományok
• Következményei:
  • oktatás állami felügyelet alatt, szervezetebbé vált
  • 1763: selmecbányai bányászati iskola akadémiai szintre emelése (kiemelkedő intézmény)

II. József (1780-1790)

Mária Terézia fia, reformokat képviselő zsarnok

hosszú utazásokra küldték  még több reformot akart

Hatalomra kerülésekor nem koronáztatta meg magát a magyar királyi koronával  Bécsbe szállíttatta

Nem hívott össze országgyűléseket, reformjait rendeletek formájába vetette

Rendeletei

1781: Egyházpolitikai rendeletei

• Cenzúra vagy sajtórendelet: elvette a cenzúra jogát az egyház kezéből, állami könyvvizsgáló bizottságnak adta. Vezetőjük Van Swieten, holland felvilágosodás neves alakja lett.
• Türelmi rendelet: teljes polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak, görögkeleti vallásúaknak
• zsidóság külön rendeletben megkapta az iparűzési és felsőfokú tanulmányok jogát
• Placetum regium felújítása: a pápai bullák kihirdetése újra királyi engedélyhez kötötték
• Felosztotta a „szemlélődő”, „elmélkedő” szerzetesrendeket, akik nem végeztek oktatást vagy betegápolást. Vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániára irányította

Közigazgatási rendeletei

1784: Nyelvrendelet:

• birodalom hivatalos nyelve a német nyelv lett (kivéve Németalföld és Itália)

1785-86: Közigazgatási reform

• birodalmat 13 körzetre osztja, élükre királyi kormányzók kerültek
• Magyarországot 10 közigazgatási kerületre osztották
• megszűntek a főispáni tisztségek,

Társadalompolitikai és gazdasági rendeletek

Takarékossági intézkedések

• megtiltotta a fakoporsóba temetést
• divatellenes intézkedéseket hozott

1785: Jobbágyrendelet

• megszűntette az örökös jobbágyságot, de felszabadításuk nem történt meg
• jobbágyoknak engedélyezte a szabad házasságok, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást

Földadó bevezetésének tervbe vétele, de nagy ellenállás miatt nem került sor a bevezetésére.

1790: halála előtt, türelmi és jobbágyrendeletei kivételé visszavonta összes magyarországi rendeletét

II. Lipót (1790-1792)

elsődleges feladata, hogy rendekkel tisztázza a helyzetet

jozefinistákkal való leszámolás

ezért békét köt Portával, engedményekkel és fenyegetéssel kompromisszumra kényszerítette a magyar rendeket

• rendi dualizmus állapotnak visszaállítása
• titkosrendőrségre támaszkodva  jobbágy- és nemzetiségi
• kompromisszum: dinasztia lemond a rendeleti kormányzásról, rendek pedig függetlenek

francia forradalom hatására, II. Lipót ellenhatásaként  nemesi nemzettudat, magyar nemzeteszme felerősödése (rendi jogok helyett, nemzeti jogok védelme)

nemzet: magyar nyelven beszélők közössége  nyelvújítás fontossá vált (Kazinczy F.)

Magyar jakobinusok összeesküvése

Előzmény

• magyar nemesség örült a francia forradalom hírének  uralkodót korlátozó ellenei rendi mozgalom
• azonban a terror és a radikalizálódás szembefordította a forradalommal  rendek felsorakoztak a Habsburg-dinasztia mögött
• jozefinisták reformokat terveztek  sikertelenül

II. Lipót meghal, fia I. Ferenc (1792-1835) veszi át az uralkodást:

• reformokat elutasító, forradalommal konok harcokat vívó uralkodó

1794. Martinovics Ignác: könnyen ráveszi a hatalom elleni intézkedésekre Kazinczyt és Hajnóczy Józsefet

• II. Lipót ellen is szervezkedett  I. Ferenc elbocsájtja
  • jelentés a titkosrendőrségnek
  • tervezeteket készített
• Szabadkőműveseket próbált beszervezni
• 1794: 2 titkos társaságot szervezett:
  • Reformátorok Társasága: felnőtt nemesség, mérsékeltebb
    • programjuk: függetlenség, köztársaságot, jobbágyság bérlői viszonnyá alakítása
    • etnikai alapon, autonómiák létrehozásával kívánta véghez vinni
  • Szabadság és Egyenlőség Társasága: radikálisabb értelmiségiek
    • programjuk: rendi kiváltságok teljes felszámolása
• Belépés: Martinovics által aláírt káté³
• hamis francia kapcsolatokkal oszlatta a kétségeket  gyorsan terjed a mozgalom
• 1794. július, felszámolásuk: Martinovicsot Bécsben letartóztatják  feladja az általa ismert személyeket

Leleplezés után a hatalom példát kívánt statuálni

• mozgalom 5 vezetőjének kivégzése (1795. május)
• Kazinczy és egyéb értelmiségiek bebörtönzése