Emelt történelem érettségi Történelem érettségi

Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17.-18. században

Előzmények:

15 éves háború (1591-1606)

  • magyar é török végvári vonal mentén folytonossá váltak a portyázások 15 éves háború kirobbanása
  • Száva menti Sziszek török lerohanása I.Rudolf (1576-1608) háborúba lép a török ellen
  • 1593: harcok kezdete, Pálffy Miklós vezetésével felszabadították a nógrádi várakat (Fülek, Drégely, Nógrád stb.
  • 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem bekapcsolódik, Bethlen Gáborral együtt legyőzik a törököket Gyurgyevónál
  • 1596: szultáni sereg beveszi az egri várat (Egri csillagok)
  • Mezőkeresztes: első összecsapás Mohács óta török keresztény
  • váltakozó szerencse volt jellemző a csatározásokra (Győr visszafoglalása)
  • 1600: oszmánok bevették Budát, de Váradot nem tudják bevenni
  • Erdély kiszolgáltatottsága: elhúzódott háború erdélyi fejedelmek ki akarnak lépni Báthory Zsigmond hol török, hol Habsburg oldalra áll Erdély kiszolgáltatott Mihály havasföldi vajda, majd Basta generális lesz Erdély élén romba döntik a fejedelemséget
  • magyar főurak vagyonából akarták finanszírozni a háborút felségárulási perek, erőszakos ellenreformációt folytattak I.Rudolf ellen fordulnak a fejedelmek
  • fegyveres felkelés robban ki Bocskai István elfogatási parancsakor
  • 1604, Álmosd: Bocskai oldalára állnak a hajdúk császáriak megfutamítása
  • 1605: Bocskai fejedelemmé választása a szerencsi országgyűlésen

Bocskai fejedelem

Az 1604-1606 között zajló küzdelem során Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része a felkelők ellenőrzése alá került. A siker okai:

  • összefogás jött létre a magyar és az erdélyi rendek között, akik
  • mindkét országban fejedelmükké választották Bocskait, aki
  • felszabadította a mellé állt hajdúkat a jobbágyi állapotból:
    • közös nemességet adott nekik, és
    • letelepítette őket (hajdúvárosok),
    • amiért cserébe katonáskodniuk kellett (jelentős haderő).
  • Bocskai uralmát török is elismerte, de a Habsburgokkal történő megegyezésért cserébe Bocskai elutasította a török által küldött koronát. (Rákos mezején)

Bécsi béke megkötése 1606-ban:

  • Bocskai lemondott a magyar fejedelmi címről,
    • vallásszabadság elismerése,
    • rendi alkotmány megerősítése,
    • Erdély önállóságának elismerése,
    • a 15 éves háború befejezése
  • Zsitvatoroki béke megkötése 1606-ban (Habsburg-török):
    • a status quo = fennálló viszonyok szentesítése (Kanizsa, Eger: török/Fülek: keresztény)
    • várháborúk befejezése.

Bocskai halála után: belső küzdelmek rázzák meg a Habsburg birodalmat

  • II. Rudolfot öccse, Mátyás főherceg magyar hajdúkkal összefogva lemondását kényszeríti (1608)
  • II. Mátyás (1608-1619):
    • rendek jogainak megerősítése
    • bécsi béke megújításán ismert nádort választott

Báthory Gábor (1608-1613)

  • sok ellenséget szerzet magának (szászok: el akarta venni kiváltságaikat; hajdúk: megölette vezetőjüket; tanácsosai: vagyonuk és feleségeik is veszélyben voltak; törökök: el akarta foglalni Havasalföldet).
  • Az elégedetlen rendek 1613-ban Kolozsvárott leváltották Báthoryt, és a török támogatását is élvező Bethlen Gábort választották fejedelemmé (1613-29)

Bethlen Gábor (1613-1629)

  • nem lép fel a török ellen, inkább jó viszonyt épített ki
    • 1616: visszaadja Lippát a törököknek
  • Bethlen szilárd kormányzata:
    • nyugalom biztosítása
    • adók erősítése
    • eladományozott birtokok visszavétele
    • gazdaság fejlesztése (bányászat)
    • betelepítések: zsidókat Gyulafehérvárra 1623: szabad kereskedelem
    • vámokkal védte a hazai termelést
    • jelentős termékekre állami monopóliumot vezetett be (szarvasmarha, méz)

Háborúi:

  • 30 éves háború (1619-1649)
    • Felvidék kezébe került
    • 1620, Besztercebánya: királlyá választják
    • nem egyesíti a két részt
    • magyar rendek ellene és a Habsburgok ellen is vannak
    • fehérhegyi vereség 1621, Nikelsburg: béke II. Ferdinánddal
      • lemond királyi címéről
      • bécsi béke megerősítése
      • megkap 7 kelet-magyarországi vármegyét
      • rendek jogait biztosítása királyi Magyarországon
      • jövedelemnövelés
    • még 2x bekapcsolódik a háborúba annyiszor megújítják a bécsi békét
    • elsőleg támogatják a magyar rendek védelmet remélnek a Habsburg udvar abszolutizmusával szemben

 

I. Rákóczi György (1630-1648)

  • Bethlen halála után ő szilárdítja meg a hatálmát
  • kálvinista fejedelem
  • folytatja Bethlen politikáját
  • törökökkel való viszonya meggyengül nem lép hadba behívásukra
  • 30 éves háború: csak szultáni felhatalmazással lép be (sikerei miatt visszavonják)
  • 1645: linzi béke megkötése
    • a bécsi béke megerősítését,

    • és a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyokra

    • Rákóczi-vagyon megszerzése legnagyobb birtokosok lettek

II. Rákóczi György (1648-1660)

  • apja halála után veszi át a hatalmat
  • dacol a törökkel kísérlet a lengyel trón megszerzésére, szultán engedélye nélkül (1657)
  • Oszmán-Birodalom bosszúhadjáratot indít: évekig tartó háború veszi kezdetét Erdélyt romokba döntik
  • szászfenesi-csata: halálos sebet szerez György 1660: Várad elesik jelentős része a Patriumnak a hódoltság kezére kerül
  • Apafi Mihály (1661-1690): fejedelemség élére kerül
    • kivérzett Erdély szűk mozgásteret biztosít számára
    • kevés ereje volt, hogy támogassa a magyar rendeket

Zrínyi Miklós (1620-1664)

  • katolikus főnemesség
  • Nyugat-Magyarország legnagyobb birtokosa
  • felismeri Oszmán-Birodalom meggyengülését idő a török kiűzésére
    • Habsburg udvartól
    • majd II. Rákoczitól várja a tetteket
  • magyar rendek fontos szerepe: jelentős szerepük megtartása érdekében nemzeti hadsereg felállítása szükséges (művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről elmélkedés)
  • horvát bánként mindennapos küzdelem a törökkel
    • 1663, Érsekújvár: legmodernebb végvár török bevétele (Köprülü Ahmed)
    • 1664: ellentámadás az eszéki híd ellen (utánpótlás útja a törököknek)
  • I.Lipót(1657-1705) békét akar a magyarokkal
    • nem jelöli Zrínyit nádorválasztáson, Montecuccoli nevezi ki
    • Zrínyi nem kap támogatást Kanizsa ostromához (1664. tavasz)
    • Köprülü Ahmed elfoglalja Kanizsát, lerombolja Zrínyi által építtetett várat, Új-Zrínyivárát (1664. nyár)
    • 1664. augusztus 1: Montecuccoli győzelmet arat Szentgotthárdnál az oszmán sereg fölött
    • 1664. augusztus 10: vasvári béke megkötése
      • török kézen maradnak az általuk elfoglalt területek
      • 1660-64 között elesek várak török kézen marad (Várad, Érsekújvár)

 

Wesselényi-féle összeesküvés

vasvári béke megkötése után magyar nemesek elégedetlenek

1664: Zrínyi vadászbalesetben megsebesül, majd meghal (politikai gyilkosság)

kilátástalan helyzet Zrínyi halála után

  • Wesselényi Ferenc nádor felajánlotta hűbérül az országot az Oszmán-Birodalomnak (1666)

    folytatják a szervezkedést I.Lipóttal szemben. (összeesküvést szerveznek az ellen, akitől a török kiűzését várhatnák.

  • 1667: Wesselényi halála
  1. Zrínyi Péter
  2. Nádasdy Ferenc
  3. Frangepán Ferenc
  4. Rákóczi Ferenc
  • I.Lipót számára felfedik terveiket, de megbocsájt nekik
  • 1670. fegyveres akció: lefoglalja az összeesküvőket fő- és jószágvesztésre ítéli őket az osztrák bíróság előtt (1671. – ítélet végrehajtása)
  • I. Rákóczit 400 000 arannyal váltja ki anyja

I.Lipót (1657-1705)

abszolutizmust vezetett be:

  • üldözte a protestánsokat,
  • felfüggesztette a magyar alkotmányt,
  • elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
  • adókat emelt.

Thököly fejedelemsége:  

–          I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallottOkai.

  • az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
  • Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
  • Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
  • 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek elezért
    • 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.
    • A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.
  • fejedelme: Thököly Imre,
  • Központja: Kassa,
  • erősen függött a töröktől.

Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.

 

Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

Előzmények:

A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette:

  • a magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
  • Erdélyt külön tartományként kezelték,
  • hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
  • a törököt kiűző császári hadsereg fosztogatta az országot,
  • súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat:
    • porció: a német császári katonák ellátása,
    • forspont: a katonaság szállítása.

Az elégedetlenség hatására szervezkedés kezdődött II. Rákóczi Ferenc vezetésével:

  • kapcsolatot létesített XIV. Lajos francia királlyal, de
  • leleplezték és halálra ítélték,
  • a kivégzés elől Lengyelországba menekült Brezán vára).

Szabadságharc

spanyol örökösödési háború teremti meg a helyzetet

1703 tavaszán Esze Tamás és Kis Albert hívására felkelők élére állt:

  • Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványtmelyben felsorolja a felkelés okait és céljait,
  • zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”)

Célja:

  • Habsburgoktól független Magyarország
  • nemesség, jobbágyság egy csoportba tartása

kiáltványokkal állítja meg a parasztságot és állítja maga mellé a nemeseket

katonáknak mentességek ígér földesúri szolgáltatások alól

zászlójára tűzte a rendi sérelmek orvoslását

  • a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el:
    • 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
    • 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
  • a győzelmek okai:
    • átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között,
    • tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg)

1705 Szécsény: országgyűlés összehívása, rendi konföderációt1 kötöttek Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják

  • szenátust választottak
  • létrehozták a kancelláriát: Ráday Pál vezető
  • Gazdasági Tanács megalapítása
  • fegyvergyártás összehangolása
  • pénzszűke rézből készültek, értéktelenek

1704-ben a szabadságharcot támogató franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól (höchstädti csata), ezért:

  • a francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
  • császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
    • 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
    • 1708 trencséni csata (döntő vereség)
  • a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.

Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:

  • nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek, ezért
    • kiújult a jobbágy-nemes ellentét,
    • tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.

A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:

  • 1707 Ónod:
    • kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (XIV. Lajos segítségét remélve)
    • kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
    • a nemességet is adófizetésre kötelezték
  • 1708 Sárospatak:
    • törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól) sikertelen

Szatmári Béke (1711. április 30.)

császári hadsereg száma növekszik, kuruc sereg létszáma apad

1710 Romhány: újabb kuruc vereség visszaszorul az kiindulási pontra a szabadságharc

  • egyre gyengül a hadsereg, nem akarnak harcolni
  • ország kimerült
  • pestisjárvány

Károlyi Sándor: Rákóczi távollététben tárgyalásokba kezdett a császáriakkal

  • I.József és Savoyai engedményekre hajlandók
  • Pálffy Jánost választják küldöttnek
  • eljutottak a közkegyelemig és a rendi jogok visszaállításáig

Császári ígéret

  • rendi jogok
  • szabad vállasgyakorlat
  • megszűntetése az Újszerzeményi Bizottságnak
  • amnesztia
  • közkegyelem

1711. május 4: kuruc csapatok hivatalosan leteszik a zászlót

Cserébe el kellett fogadnia a rendeknek, hogy a Habsburgok uralkodnak

 

III. Károly (1711-1740)

spanyolok elveszítették az örökösödési háborút Habsburg-birodalom közép-európai nagyhatalom lesz Magyarország szerepe felértékelődött

  • megtartja a szatmári békébe foglaltakat
  • biztosítja a rendi jogokat
  • Magyarország különállását
  • dinasztia és a rendek között az erőviszony a dinasztia javára változik
    • 1712-1715 I. pozsonyi országgyűlésen mutatkozik
    • adómentesség fejében lemondanak az önálló magyar hadseregről

1731. Carolina resolutio

  • protestánsok helyzete rendeletbe foglalása

1722-1723: Pragmatica Sanctio

  • nőági örökösödési szabály
  • két birodalomfél csak együttesen öröklődik
  • Indok: III. Károlynak nem született fiú gyermeke, Habsburg-ház kihaló félben
    • megerősítik a rendi jogokot cserébe
    • közös védelem kötelezettségének bevezetése

Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban

  • a birodalom része, de elvben független volt
  • hatalommegosztásos dualista államrendszer
  • megkönnyítette az uralkodó számára a kérdésekkel való intézkedéseket
  • országgyűlésen közigazgatást intéző vármegyék már a rendek befolyása alatt álltak

kialakult magyar államszervezet:

  • reformok valósultak meg erősítette az udvart
  • új kormányhivatal létrehozása a Kancellária és a vármegyék között: Helytartótanács
    • székhely: Pozsony
    • elnök: nádor
    • tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes
    • rendi szempontok figyelembevétele
    • államigazgatás szakszerűbbé vált

1722-1723 rendi országgyűlés

  • diétán2 a király és rendek egységesen hozták a törvényeket
  • helyszín: Pozsony
  • felépítése: kétkamarás
  • felsőtáblán: katolikus, görögkeleti főpapság (1792-től), arisztokrácia vehetett részt
  • alsótáblán: minden vármegyei nagykövet (szavazati joguk volt), szabad királyi városok egy-egy követe (1 szavazati joguk), káptalanok képviselői (nincs szavazati joguk)
  • erős ellenpólus a dinasztiával szemben

 

Mária Terézia (1740-1780)

apja halála után a szomszéd államok a Habsburg birodalomra törtek

Örökösödési háború (1741-1748)

  • II. Nagy Frigyes porosz király seregei elfoglalták Sziléziát
  • bajorok Felső-Ausztriát és Csehországban nyomultak előre

1741-es országgyűlésen: magyar rendek segítségét kérte Mária Terézia („vitam et sanquinem” = életünket és vérünket)

megszavazták:

  • háborúhoz szükséges újoncokat
  • adókat
  • szabadságjogokat
  • újabb törvények

1749: törés következett be a rendek és királynő együttműködésében magyar nemesség kivonta magát az adófizetés alól

1761-től nem hívja össze az erdélyi országgyűlést, 1765-től a magyar országgyűlést. Albert herceget nevezi magyarországi helytartójának (1766-1780) Ezután rendeletekkel kormányzott.

Rendeletei

1754: merkantilista vámrendelet

  • Célja: állami bevételek növelése, Szilézia ipari termelésének kiszorítása a birodalmi piacról.
  • Intézkedései:
    • birodalom köré egységes külső vámhatárt (piac, birodalmi termelés védése)
    • Magyarország és az örökös tartományok közé belső vámhatár felépítése
  • Következményei:
    • munkamegosztás elmélyülése
    • Magyarország ipara elkezdett lassan fejlődni

1767: úrbéri pátens (rendelet)

  • Célja: nagyobb állami bevételek megteremtése

jobbágyság védelme

  • Intézkedései:
    • összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát
    • szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 hol külső telek)
    • jobbágytelek után teljesítendő szolgálat meghatározása (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalog)
    • jobbágyok jogainak rögzítése
  • Következményei:
    • megszilárdult a telekrendszer
    • enyhült a földesúr-jobbágy viszony
    • stabilabbá vált a z állami adók fizetése

1760: árvaházak, ispotályok létesítése

1770: általános közegészségügyi szabályozás

1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról

 

1777: Ratio Educationis

1774-ben bevezetett osztrák tartományokba reformok alapján – Ürményi József vezetésével kidolgozva

  • Célja: átfogó és önálló oktatási rendszer létrehozása
  • Intézkedései:
    • 9 tankerületre osztották fel az országot, egységes tanterveket írtak elő, oktatást világi felügyelők intézték
    • 7-13 éves kor között tankötelezettséget írtak elő, anyanyelven
    • tanév: nov.1-től szeptember 20-ig
    • tanórák reggel 7.30-tól (6.30-tól) 10-ig, délután 13.30-tól, 16-ig.
    • falusi népiskolás 2, városi iskolás 3 tanítóval dolgoztak
    • mindenki ugyan abból a tankönyvből volt köteles tanulni
    • középiskolában fontos szerepe volt: latin, történelem, földrajz, természettudományok
  • Következményei:
    • oktatás állami felügyelet alatt, szervezetebbé vált
    • 1763: selmecbányai bányászati iskola akadémiai szintre emelése (kiemelkedő intézmény)

II. József (1780-1790)

Mária Terézia fia, reformokat képviselő zsarnok

hosszú utazásokra küldték még több reformot akart

Hatalomra kerülésekor nem koronáztatta meg magát a magyar királyi koronával Bécsbe szállíttatta

Nem hívott össze országgyűléseket, reformjait rendeletek formájába vetette

Rendeletei

1781: Egyházpolitikai rendeletei

  • Cenzúra vagy sajtórendelet: elvette a cenzúra jogát az egyház kezéből, állami könyvvizsgáló bizottságnak adta. Vezetőjük Van Swieten, holland felvilágosodás neves alakja lett.
  • Türelmi rendelet: teljes polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak, görögkeleti vallásúaknak
  • zsidóság külön rendeletben megkapta az iparűzési és felsőfokú tanulmányok jogát
  • Placetum regium felújítása: a pápai bullák kihirdetése újra királyi engedélyhez kötötték
  • Felosztotta a „szemlélődő”, „elmélkedő” szerzetesrendeket, akik nem végeztek oktatást vagy betegápolást. Vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániára irányította

Közigazgatási rendeletei

1784: Nyelvrendelet:

  • birodalom hivatalos nyelve a német nyelv lett (kivéve Németalföld és Itália)

1785-86: Közigazgatási reform

  • birodalmat 13 körzetre osztja, élükre királyi kormányzók kerültek
  • Magyarországot 10 közigazgatási kerületre osztották
  • megszűntek a főispáni tisztségek,

Társadalompolitikai és gazdasági rendeletek

Takarékossági intézkedések

  • megtiltotta a fakoporsóba temetést
  • divatellenes intézkedéseket hozott

1785: Jobbágyrendelet

  • megszűntette az örökös jobbágyságot, de felszabadításuk nem történt meg
  • jobbágyoknak engedélyezte a szabad házasságok, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást

Földadó bevezetésének tervbe vétele, de nagy ellenállás miatt nem került sor a bevezetésére.

1790: halála előtt, türelmi és jobbágyrendeletei kivételé visszavonta összes magyarországi rendeletét

II. Lipót (1790-1792)

elsődleges feladata, hogy rendekkel tisztázza a helyzetet

jozefinistákkal való leszámolás

ezért békét köt Portával, engedményekkel és fenyegetéssel kompromisszumra kényszerítette a magyar rendeket

  • rendi dualizmus állapotnak visszaállítása
  • titkosrendőrségre támaszkodva jobbágy- és nemzetiségi
  • kompromisszum: dinasztia lemond a rendeleti kormányzásról, rendek pedig függetlenek

francia forradalom hatására, II. Lipót ellenhatásaként nemesi nemzettudat, magyar nemzeteszme felerősödése (rendi jogok helyett, nemzeti jogok védelme)

nemzet: magyar nyelven beszélők közössége nyelvújítás fontossá vált (Kazinczy F.)

Magyar jakobinusok összeesküvése

Előzmény

  • magyar nemesség örült a francia forradalom hírének uralkodót korlátozó ellenei rendi mozgalom
  • azonban a terror és a radikalizálódás szembefordította a forradalommal rendek felsorakoztak a Habsburg-dinasztia mögött
  • jozefinisták reformokat terveztek sikertelenül

II. Lipót meghal, fia I. Ferenc (1792-1835) veszi át az uralkodást:

  • reformokat elutasító, forradalommal konok harcokat vívó uralkodó

1794. Martinovics Ignác: könnyen ráveszi a hatalom elleni intézkedésekre Kazinczyt és Hajnóczy Józsefet

  • II. Lipót ellen is szervezkedett I. Ferenc elbocsájtja
    • jelentés a titkosrendőrségnek
    • tervezeteket készített
  • Szabadkőműveseket próbált beszervezni
  • 1794: 2 titkos társaságot szervezett:
    • Reformátorok Társasága: felnőtt nemesség, mérsékeltebb
      • programjuk: függetlenség, köztársaságot, jobbágyság bérlői viszonnyá alakítása
      • etnikai alapon, autonómiák létrehozásával kívánta véghez vinni
    • Szabadság és Egyenlőség Társasága: radikálisabb értelmiségiek
      • programjuk: rendi kiváltságok teljes felszámolása
  • Belépés: Martinovics által aláírt káté3
  • hamis francia kapcsolatokkal oszlatta a kétségeket gyorsan terjed a mozgalom
  • 1794. július, felszámolásuk: Martinovicsot Bécsben letartóztatják feladja az általa ismert személyeket

Leleplezés után a hatalom példát kívánt statuálni

  • mozgalom 5 vezetőjének kivégzése (1795. május)
  • Kazinczy és egyéb értelmiségiek bebörtönzése

1 szövetséget

2 rendi országgyűlés

3 kérdés felelet formájában kifejtett program

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük