A szláv őshaza valahol a Kárpátok és a Don közt terült el, a keleti népcsoportok nyomására azonban a IV. századtól kezdve nagy hullámokban jelentek meg Európa keleti részén, és egészen az Elbáig nyomultak előre.
A szlávok 3 nagy néptörzsre különültek el a VI-VII. század folyamán:
A keleti szlávok (oroszok, beloruszok, ukránok),
A nyugati szlávok (csehek, morvák, lengyelek)
A déli szlávok (bolgárok, horvátok, szerbek és szlovének)
A szláv népek többsége a VIII-X. századig állammá szerveződött. Az állammá szerveződés lépései:
A pogány törzsfők egyike magához ragadta országában a kezdeményezést, lehetséges vetélytársait félretolta, olykor családjukkal együtt kiírtatta;
Külföldről térítő papokat hívott be, akik megteremtették az új hit szervezeti kereteit.
A mű befejezéséhez rendszerint két nemzedékre volt szükség.
A déli szlávok
A bolgárok
A bolgár állam elsőként jött létre a szláv államalapítások sorában. A mai bolgárok két nép keveredéséből alakultak ki: a bolgár-szlávokból és a bolgár-törökökből. Az állam kialakulása a VII. század végén történt. A VIII. század a bolgár törzsi viszálykodás időszaka, amibe mindig beleszólt Bizánc is. A század végére sikerült felszámolni a belső problémákat és a bizánciakat is kiverték. Ezután létrejött az első Bolgár Birodalom.
Az első Bolgár Birodalom (800-1018): Az állam kiterjesztette határait a Duna-Tisza közére és a Tiszántúl területére is. Az erdélyi részek megszerzésével a birodalom szomszédos lett a frankokkal és a morvákkal. A IX. század első felében a bizánciak elleni sikeres háborúkban a birodalom határai dny-i irányban is kitolódtak, és elérték az Adriai-tengert. Krum kán az országára törő bizánci sereget megsemmisítette, a bizánci császárt megölte, majd koponyájából ivókupát csináltatott.
Borisz (852-889) fejedelem uralkodása alatt megtörtént a kereszténység felvétele.
Simeon uralkodása (893-927) jelentette az első Bolgár Birodalom történetének csúcspontját. Simeon folyamatos sikereket ért el a Bizánci Birodalommal szemben. Először adó fizetésére kötelezte, majd egymás után elfoglalta balkáni területeit. Felvette a cár címet. Halála után megkezdődött a birodalom hanyatlása. 1018-ban gyakorlatilag egész Bulgária bizánci fennhatóság alá került. Ezzel véget ért az első Bolgár Birodalom időszaka.
A horvátok
A horvátoknak az avarokkal, a bajor hercegekkel, a langobardokkal, majd a frankokkal kellett harcolniuk függetlenségükért. A IX. század elejétől sorozatosak voltak a felkelések, majd a század közepén egyesültek a horvát törzsek. Tomiszláv fejedelem 925-ben felvette a király címet. A horvátok a római kereszténységet vették fel.
A szerbek
Bizánccal, az avarokkal, a frankokkal és Bulgáriával szemben kellett a szerb érdekeket érvényesíteni. A X. század közepén sikerült az egyesítés és a függetlenség kivívása, de 960-ban szétesett az első szerb állam. A XI. század elején a szerb területek Bizánc fennhatósága alá kerültek.
A nyugati szlávok
A morvák
A Nagymorva Birodalom (830-906): A birodalom első fejedelme Mojmir volt (830-846), kinek uralma alá tartoztak a Közép-Duna, valamint az Elba és az Odera felső folyásánál fekvő területek. Az egyesítést a frankok viszonylagos gyengesége tette lehetővé. Halála után a morva állam a frankok befolyása alá került. Rasztiszláv uralkodása alatt (846-870) megpróbált függetlenedni a frankoktól, s ennek érdekében 863-ban a bizánci császártól kért hittérítőket. (Lásd Cirill és Metód tevékenységét. A térítők szláv nyelvre fordították az evangéliumot és ugyanakkor ők vetették meg az ószláv nyelvű írásbeliség alapjait).
A morva állam bukását végül a magyarok támadása okozta 906-ban.
A csehek
A IX. században a cseh törzsek a Nagymorva Birodalomhoz tartoztak, de egyre egységesebb területet jelentettek, Prága központtal. A morva bir. felbomlása után megkezdődött Csehország önálló állammá szerveződése.
Első uralkodója Szent Vencel fejedelem volt. Az államszervezet és egyházszervezet azonban csak a Premysl-dinasztia idején alakult ki. I. és II. Boleszláv (935-967, ill. 967-999) megerősítették a központi hatalmat és befejezték a területek egyesítését. 927-ben megalakították a prágai püspökséget, mely azonban a mainzi érsekségnek volt alárendelve. 1041-ben Csehország beolvadt a Német-Római Birodalomba.
2.3. A lengyelek
A lengyel törzsi fejedelemségek már a VIII. század végén létrejöttek. A terület végleges egyesítését a Piast-dinasztia hajtotta végre, melynek első ismert fejedelme I. Mieszko (960-992) volt. A lengyel állam az Odera és a Visztula völgyében alakult ki. Mieszko uralma alatt az államszervezet szinte teljesen kiépült. Megkezdődött a keresztény térítés is. 966-ban Mieszko és kísérete felvette a római kereszténységet, s ez itt is a német befolyás erősödését jelentette.
Vitéz Boleszláv (992-1025) király terjeszkedő külpolitikát folytatott. Majdnem két évtizeden keresztül folytatott változó sikerű háborút a németekkel, 1003-ban egész Csehországot elfoglalta. Beleavatkozott a kijevi trónviszályokba is. 1025-ben királlyá koronáztatta magát. Halála után azonban Lengyelország hanyatlásnak indult.
A keleti szlávok
A keleti szlávoknál a VI-IX. század folyamán fokozatosan bomlott fel az ősi nemzetségi társadalmi rend. Elterjedt az ekés földművelés. A keleti szlávok bekapcsolódtak az északi kereskedelembe, dél felé pedig Bizánccal és az arabokkal épültek ki kapcsolataik. A legjelentősebb terület északon Novgorod, délen Kijev környéke volt.
Az államalakulás a IX. században következett be. Oleg egyesítette a novgorodi területeket Kijevvel, így létrejött a Kijevi Nagyfejedelemség, a rusz állam. Az uralkodó fegyveres kíséretére (druzsina) támaszkodott, amely részben előkelő, vagyonos urakból (bojárok), részben a szegényebb szabad harcosokból állt.
A megerősödött állam hódító hadjáratokat vezetett Bizánc ellen és a Fekete-tenger partvidékének megszerzésére.
Nagy Vlagyimir a X. század végére a kereszténységet államvallássá tette. A bizánci egyházhoz csatlakozott. Utódai alatt az állam egysége megingott.