Tatárjárás

Előzmények:

-II. András (1205-1235) uralkodott IV. Béla előtt. Uralkodása során a királyi birtokokat tömegesen adományozta el, és ennek eredményeképpen létrejött a bárók, a világi birtokosok rétege. Hatalmuk alapját nem a királyi birtokok igazgatása, hanem a magánbirtokok adta. Az ország katonai erejét már nem a királyi várak várjobbágyai adták, hanem a bárók magánhadseregei. II. András adta ki az Aranybullát 1222-ben.

–IV. Béla (1235-1270) uralkodásának megkezdése után arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi hatalom tekintélyét, ezért elkezdte apja által eladományozott királyi birtokok visszaszerzését. Ez rossz fényt vetett a nemesekkel való viszonyára, és végül a vezető réteg minden csoportja ellene fordult. Ellenszenvüket növelte azzal, hogy elégette a királyi tanácsban résztvevő bárók székeit.

-Az első hírt a tatárokról Julianus barát hozta1237-ben. A védelem érdekében IV. Béla félbehagyta a birtokok visszavételét.

-Egy új feszültségforrás volt a bebocsátást kérő kunok is akik a tatárok elől menekültek. Mivel az országnak szüksége volt a kunok könnyűlovasságára IV. Béla beengedte őket az országba. A kunok nomád pásztorkodást folytattak. Nomád életmódjuk azonban sok problémát okozott. A lovaik lelegelték a vetést és nőket raboltak. A király ennek ellenére a kunok párjára állt, ami tovább rontott a nép és a király viszonyán.

A tatárjárás (1240-1241):

1240-ben IV. Béla segítséget kért Európa keresztény uralkodóitól, de csak az osztrák gróf küldött csapatokat. Felhagyott a királyi birtokok visszaszerzésével, és hadba szólította a nemeseket, azaz körbe küldte az országban a véres kardot.

1241-ben a tatárok 3 irányból támadtak:
-A jobbszárny északnyugatról Morvaország felől
– A balszárny Erdélyen keresztül érkezett
– A középső szárny, amit Batukán vezetett a Vereckei-hágón keresztül támadt.

Batukán könnyedén eljutott az ország szívébe. Egészen Pestig vonult. Az emberek a kunokat tatár kémeknek tartották, ezért megölték Kötöny-t, a vezérüket. Ezután kivonultak az országból.

–1241 április 11.-én a tatárok súlyos vereséget mértek a magyar seregre MUHI közelében, ezért IV.Béla osztrák földre menekült, ahol visszaélve helyzetével kifosztották, s tovább menekült Dalmáciába, Trau várába.

-A nép jól megerősített kővárakban talált menedéket. Az 1241-es tél beálltával a Dunántúlig törtek előre a tatárok, de 1242 márciusában váratlanul kivonultak az országból. Ennek oka valószínűleg Ögödej nagy Khan=kán halála volt, és Batu kán a kánválasztásra sietett visszatérni a birodalomba. Egyes történészek szerint ez mellett, ez egy taktikai jellemző volt a harci taktikájukra. (Végig pusztítanak a területen, majd kivonulnak.

A pusztítás mértéke:

A tatárjárás óriási pusztítást végzett, a lakosság 50-20%-a meghalt. Ennek oka nem csak a tatárok pusztításában keresendő, hanem a történészek szerint abban az évben 1 Celsius fokkal alacsonyabb volt az évi átlag hőmérséklet, és ez késleltette a termények beérését, ami alultápláltsághoz és éhínséghez vezetett a lakosság körében, és ez súlyos betegségekhez és járványokhoz vezetett a tatárjárás idején. A népességveszteség pótlására IV. Béla visszahívta a kunokat és a jászokat, akiket az elnéptelenedett alföldön telepített le, ahol önálló önkormányzattal rendelkeztek. Ez mellett jelentős részben külföldieket telepített be az országba. Erdélybe román lakosok vándoroltak be. A Felvidékre pedig szlávok. A magyar népesség a peremterületek felé húzódása megállt.

Politikája a tatárjárás után:

IV. Béla tanult uralkodása elején elkövetett hibáiból, ezért birtokokat kezdett adományozni, azzal a feltétellel, hogy kővárakat kell építeniük és kőfalat kell felhúzniuk köréjük. Néhány településnek városi kiváltságot adott, ami miatt kőfalat kellett építeniük. (Pl.: Buda) Illetve megerősítette a Serviensek / tisztségviselők kiváltságait.

Hadsereg:

A király komoly fejlesztésekbe kezd a hadsereget illetően. Nehézfegyverzetű hadsereget hoz létre a birtokosok magánhadserege mellett.

A kieső bevételeit regáléval=(királyi jogon szedett adó) pótolta.

Befejezés:

IV. Béla 1270-ben halt meg. Őt tartjuk a második honalapítónknak. Utódja IV Kun László volt aki 1272-1290-ig uralkodott.

Összegzés:

II. András / 1205-1235 / hatalmas földosztogatás
1222 Aranybulla kiadás
IV. Béla / 1235-1270 / föld visszaszerzés -> népszerűtlenség
1237 első hír a tatároktól
Kunok befogadása (Kötöny a vezérük)
1241 a tatárok 3 irányból támadnak
Morvaország felől / Erdély felől / Vereckei-hágó felől
IV. Béla Trau várába menekül végül
A tatárok kivonulnak
IV. Béla új politikát folytat
Ő a második honalapító.

Hasonló

  • A kiegyezés előzményei és a kiegyezés

    Magyarország 1848-ban a forradalom során kivívta teljes belső (birodalmon belüli) önállóságát. Az uralkodó megszavazta az áprilisi törvényeket, ezzel az országnak ismét önálló országgyűlése lett, az országgyűlésnek felelős, önálló kormánya. Az ország területi épsége is helyreállt: Erdélyt újból egyesíthettük az ország többi részével. A Habsburg Birodalomhoz csak az uralkodó, a király személye kötötte az országot. Azonban…

  • Athén az i.e. IX.-V. századokban

    A görög történelem elôzményei egészen az i.e. V. ezredig nyúlnak vissza. Ekkoriban a görögök által Hellásznak nevezett területet pellaszgok, károk és filiszteusok lakják. A pellaszgokhoz kapcsolódik a krétai-civilizáció, ami az i.e. III. évezredre válik fejletté. Központja Knósszosz, másik nagy városa pedig Phaisztosz. Kréta földrajzi helyzetébôl adódik, hogy ez az állam kereskedelmi csomópont, összeköti Dél-Európát Észak-Afrikával…

  • Budapest világvárossá fejlődése:

    Az 1800-as évek elején a városi lakosság száma az átlagnál gyorsabban nőtt, s elérte az össznépesség 14%-át. A városok politikai szerepe – országgyűlési képviselete – mégis szerény volt, ami a városi polgárság nagy részének idegen eredetével magyarázható. Buda, Óbuda és Pest már az 1700-as évek végén jelentősebb városnak számítottak, de ekkor még nem az ország…

  • A görög filozófia kimagasló képviselői

    A klasszikus kor filozófiája: Szofisták: magukat bölcselkedőknek nevezték, az első hivatásos értelmiségi réteg Athénban fizetség ellenében tanították az athéni polgárokat az érvelés, szónoklás, vitatkozás tudományára kétségbe vonták a világ megismerhetőségét Szókratész: Könyvajánló Érettségi Last minute – Történelem Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni…

  • Az őszirózsás forradalom

    1918. októberében megindult az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának folyamata, Magyarországon a helyzet válságos, forradalmi helyzet alakult ki. Október 23-24-ike éjjelén megalakul a Magyar Nemzeti Tanács1. A Magyar Nemzeti Tanács egyre inkább ellenkormányként kezdett viselkedni. Elnöke Károlyi Mihály lett. Programja2 12 pontból állt, Jászi Oszkár fogalmazta meg. A főváros lakossága lelkesen fogadta a MNT megalakulását, azt várták,…

  • Jelenkor 1945-től napjainkig

    A hidegháború kezdete: a nácik legyőzése után megszűnik az közös nevező a nyugat és a kelet között: nyugat (demokratikus)  kelet (diktatórikus) Sztálin: szovjet térnyerés Churchill: szovjet térnyerés lassítása Roosevelt: fenntartható együttműködés potsdami értekezlet: még az együttműködés látszata, de később fokozódik a bizalmatlanság (Roosevelt után Truman amerikai elnök fellépése) hatalmi viszonyok 1945 után: Anglia és…