Történelem érettségi

A dualista állam

A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTE

  • Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról.

    • alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok)

    • a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna

    • mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezetőréteg elutasítja Kossuth tervezetét

  • Deák 1865-ben jelenteti meg a Pesti Naplóban “húsvéti cikkét”.

    • alapgondolata, hogy a birodalom két fele, Magyarország és Ausztria, egyesüljön egy közös uralkodó alatt, mint két egyenlő jogokkal bíró ország

    • Deák kifejezte, hogy a magyarok hajlandóak lemondani bizonyos mértékű önállóságról a birodalom egysége érdekében.

  • 1865-ben Ferenc József újra összehívja az o.gy.-t, és megindulnak a tárgyalások a kiegyezésről. (A tárgyalást magyar részről Deák híve, gr. Andrássy Gyula vezeti.) Ezek két év alatt sikerre vezetnek.

  • a magyar országgyűlés 1867-ben törvénybe iktatja a kiegyezést. F. J. Andrássyt kinevezi miniszterelnöknek. Ezzel a magyar történelem új, gyors fejlődést hozó szakasza kezdődik el, amelyet a dualizmus korának nevezünk (1867-1918).

  • az 1867-es kiegyezéssel megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa egyik nagyhatalma. Területe 600 000 km2 (Európában a 2.), népessége 35 millió (Európában a 3.).

 

A DUALISTA ÁLLAM SZERVEZETE

  • az O-M. Monarchia már nevében is jelzi, hogy ez egy kétközpontú (dualista) állam. /Másik neve, főleg idegen nyelveken, még világosabban jelzi ezt: Ausztria-Magyarország./ A két alkotmányos monarchiának, Ausztriának és Magyarországnak saját uralkodója, saját parlamentje, saját kormánya, saját törvényei vannak. Mégis összekötik őket a következők:

    • az osztrák császár és a magyar király mindig egy és ugyanazon személy (Ferenc József),

    • közös a hadsereg, amelynek főparancsnoka az uralkodó 

    • van egy közös kormány, amely azonban kizárólag három minisztériumból áll: 1. külügy, 2. hadügy, 3. ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Ezek az ún. közös ügyek.

    • a közös kormány ellenőrzésére mindkét parlament kiküld 60-60 képviselőt, ezek az ún delegációk (delegálni = kiküldeni)

  • megvalósul a gazdasági kiegyezés is:

    • a közös ügyek vitelének költségeit 70%-ban Ausztria, 30%-ban Magyarország állja (ez kb. megfelel a két ország gazdasági fejlettségének)

    • egységes belső piac alakul ki: eltörlik a belső vámhatárokat, közös valutát vezetnek be (korona), összehangolják az adókat, a mértékeket, a közlekedést és a hírközlést 

    • a megállapodás értelmében a gazdasági ügyeket 10 évente újra kell tárgyalni és meg kell hosszabbítani


A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE

  • pozitívumok:

    • az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt

    • lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését

  • negatívumok:

    • Kossuth: “a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál” – ez igaz is volt, ugyanis a Monarchia rendszerét nem lehetett megreformálni, mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között – Kossuth híres “Kasszandra-levelében” tiltakozott a kiegyezés ellen

    • a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna

    • emiatt a merevség miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerű volt, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük