Történelem érettségi

Vas vármegye a kiegyezéstől a trianoni békéig

Általános jellemzés

  • Vas vármegye a középkortól a Magyar Királyság nyugati részén elhelyezkedő közigazgatási egység volt.
  • Elnevezését a korábbi központról, Vasvárról kapta.
  • A 19. századig gyakran harcok, háborúskodások színtere. (török hadjáratok, Rákóczi-szabadságharc, napóleoni háborúk)
  • A kiegyezés után, 1867-től a megyében is gyors fejlődés indult meg.
  • Területe ekkor 5000 km2 volt, majd az 1920-ban megkötött trianoni béke után 3200 km2 re csökkent.
  • Két nagyobb városa volt a megyének: Szombathely (16000 fő) és Kőszeg (7000 fő).
  • Ezen kívül 8 nagyközség és 609 kisközség (2000 főnél kevesebb lakos) található a területén.
  • A magyarság számaránya Trianon előtt 50% volt, Trianon után pedig 92%. Csak néhány nemzetiség volt jelen: a németek, a horvátok és a vendek, vagyis a szlovénok.
  • Az emberek 74%-a katolikus vallású volt, 20% evangélikus.

 

Jelentős politikusok

  • Horváth Boldizsár:
  • szombathelyi születésű ügyvéd, országgyűlési képviselő
  • az Andrássy-kormány igazságügy-minisztere
  • reformjait élesen bírálták, ezért lemondott
  • Széll Kálmán:
  • gasztonyi születésű szolgabíró, országgyűlési képviselő
  • pénzügyminiszter
  • 1899-1903-ig miniszterelnök
  • ellenzékkel való konfliktusok miatt lemondott
  • rátóti birtokára vonult vissza

 

  • Éhen Gyula
  • gyöngyösszőlősi születésű ügyvéd, országgyűlési képviselő
  • 1895-1902-ig Szombathely polgármestere
  • könyvének címe: A modern város
  • sokat tett a város fejlődéséért (világítás, csatornázás, aszfaltozás, közlekedés fejlesztése, neves építészek megbízása)

 

Dualizmuskori fejlődés

  • Épületek:
  • 1880 – vármegyeháza, színház (Hauszmann Alajos)
  • 1881 – zsinagóga (Ludwig Schöne)
  • 1898 – víztorony a Jókai parkban (Kolbenheyer Viktor)
  • 1900 – főpályaudvar (Hauszmann Alajos)
  • 1915 – Savaria szálló (Vida Artúr)
  • Közlekedés:
  • 1865 – Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal
  • 1872 – Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal
  • 1897 – szombathelyi villamos
  • Gazdaság:
  • könnyűipar (Szombathelyen bőrgyár, Kőszegen posztógyár, Sárváron cukorgyár)
  • gépgyártás (Szombathelyen öntöde, járműjavító)
  • bankélet (2 bank, 28 takarékpénztár a megyében)

 

Trianon következményei

  • A dualizmuskori fejlődést az első világháború akasztotta meg.
  • A békediktátum a megye területét is kedvezőtlenül befolyásolta.
  • A határrendezések évekig tartottak.
  • 1921-ben, a „királypuccs” során, Szombathelyen járt a Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly, aki 10 napot töltött a püspökvárban.
  • Az őrségi Kerca és Szomoróc lakosai kiűzték a szerb csapatokat, így Szomoróc 1922-ben visszakerült Magyarországhoz. Az Országgyűlés Kercaszomor községnek 2008-ban a „Legbátrabb falu” („Communitas Fortissima”) címet adományozta.
  • Tíz határ menti település népszavazással 1923-ban került vissza Magyarországhoz. (Pl.: Horvátlövő, Narda, Felsőcsatár, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vaskeresztes) Az Országgyűlés ezen községeknek 2014-ben a „Leghűségesebb Község” („Communitas Fidelissima”) címet adományozta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük