Általános jellemzés
- Vas vármegye a középkortól a Magyar Királyság nyugati részén elhelyezkedő közigazgatási egység volt.
- Elnevezését a korábbi központról, Vasvárról kapta.
- A 19. századig gyakran harcok, háborúskodások színtere. (török hadjáratok, Rákóczi-szabadságharc, napóleoni háborúk)
- A kiegyezés után, 1867-től a megyében is gyors fejlődés indult meg.
- Területe ekkor 5000 km2 volt, majd az 1920-ban megkötött trianoni béke után 3200 km2 re csökkent.
- Két nagyobb városa volt a megyének: Szombathely (16000 fő) és Kőszeg (7000 fő).
- Ezen kívül 8 nagyközség és 609 kisközség (2000 főnél kevesebb lakos) található a területén.
- A magyarság számaránya Trianon előtt 50% volt, Trianon után pedig 92%. Csak néhány nemzetiség volt jelen: a németek, a horvátok és a vendek, vagyis a szlovénok.
- Az emberek 74%-a katolikus vallású volt, 20% evangélikus.
Jelentős politikusok
- Horváth Boldizsár:
- szombathelyi születésű ügyvéd, országgyűlési képviselő
- az Andrássy-kormány igazságügy-minisztere
- reformjait élesen bírálták, ezért lemondott
- Széll Kálmán:
- gasztonyi születésű szolgabíró, országgyűlési képviselő
- pénzügyminiszter
- 1899-1903-ig miniszterelnök
- ellenzékkel való konfliktusok miatt lemondott
- rátóti birtokára vonult vissza
- Éhen Gyula
- gyöngyösszőlősi születésű ügyvéd, országgyűlési képviselő
- 1895-1902-ig Szombathely polgármestere
- könyvének címe: A modern város
- sokat tett a város fejlődéséért (világítás, csatornázás, aszfaltozás, közlekedés fejlesztése, neves építészek megbízása)
Dualizmuskori fejlődés
- Épületek:
- 1880 – vármegyeháza, színház (Hauszmann Alajos)
- 1881 – zsinagóga (Ludwig Schöne)
- 1898 – víztorony a Jókai parkban (Kolbenheyer Viktor)
- 1900 – főpályaudvar (Hauszmann Alajos)
- 1915 – Savaria szálló (Vida Artúr)
- Közlekedés:
- 1865 – Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal
- 1872 – Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal
- 1897 – szombathelyi villamos
- Gazdaság:
- könnyűipar (Szombathelyen bőrgyár, Kőszegen posztógyár, Sárváron cukorgyár)
- gépgyártás (Szombathelyen öntöde, járműjavító)
- bankélet (2 bank, 28 takarékpénztár a megyében)
Trianon következményei
- A dualizmuskori fejlődést az első világháború akasztotta meg.
- A békediktátum a megye területét is kedvezőtlenül befolyásolta.
- A határrendezések évekig tartottak.
- 1921-ben, a „királypuccs” során, Szombathelyen járt a Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly, aki 10 napot töltött a püspökvárban.
- Az őrségi Kerca és Szomoróc lakosai kiűzték a szerb csapatokat, így Szomoróc 1922-ben visszakerült Magyarországhoz. Az Országgyűlés Kercaszomor községnek 2008-ban a „Legbátrabb falu” („Communitas Fortissima”) címet adományozta.
- Tíz határ menti település népszavazással 1923-ban került vissza Magyarországhoz. (Pl.: Horvátlövő, Narda, Felsőcsatár, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vaskeresztes) Az Országgyűlés ezen községeknek 2014-ben a „Leghűségesebb Község” („Communitas Fidelissima”) címet adományozta.