1945 – II. világháború vége, kezdetben a szövetségesek még együttműködnek
Bretton Woods-i konferencia → Nemzetközi Valutaalap, Világbank létrejötte
1945. jún. San Francisco ENSZ megalapítása
Biztonsági Tanács: győztesek dominanciája (állandó „vétójogos” tagok: USA, SZU, N-Br., Fro., Kína)
1945. okt. – 1946. Nürnbergi per: náci bűnösök megbűntetése
1947-re tető alá hozták a békeszerződéseket → Párizsban a vesztesekkel (lényegében 1937-es határok visszaállítása, jóvátétel, 15 millió német kitelepítése Kö-Eu.-ból.)
Közben a nemzetközi erőviszonyok megváltoznak:
Győztes Fro., N-Br. Meggyengül, eladósodik → középhatalmak
Vesztes hatalmak Németo., Japán megszállva
Két szuperhatalom USA és SZU kiemelkedik
Egyesült Államok
Szovjetunió
Erős gazdaság (VH. Fellendítette)
Totális állam, 12 millió fős Vörös Hadsereg
Legkorszerűbb hadsereg, 1949-ig csak itt van atombomba
Nőtt a területe/befolyása
Kialakult a KÉTPÓLUSÚ (BIPOLÁRIS) VILÁG
A két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek viszonya határozta meg a nemzetközi politikát, helyenként egyes országok belső politikai viszonyait.
Szembenállás okai:
Gazdasági
Politikai
Ideológiai
Hatalmi
Mindkét tábor saját életformáját/értékrendjét tekinti magasabb rendűnek → tehát a másikat el kell tűrnie
Több évtizetes szembennállás (1947-1991): nincs közvelen katonai összecsapás, viszont helyi konfliktusokba beavatkoznak → ezeket a szovjet-amerikai szembenállás határozza meg.
A nyílt szembenállás kialakulása
II. Vh. Után legyőzött országok megszállása → tényleges vezető
SZEB (Szövetségi Ellenörző Bizottság) és annak elnöke szinte teljhatalmat kapott
Nyugati szövetségesek
Demokrácia építése
Kommunisták visszaszorítása
SZU
Kommunista pártok támogatása
1946. Churchill (már nem min. eln.) fultoni beszéde: felhívja a figyelmet a szovjet terjeszkedésre
„Stettingtől … Triesztig vasfüggöny”
Sztálin háborús uszítónak nevezte
1947. Truman-elv/doktrina → feltartóztatás politikája
Nem tűrnek további szovjet térnyerést, növelik a katonai jelenlétet, polgári erők támogatása
1947. Marshall-terv (amerikai külügymin.)
Támogatást ajánl és nyújt az európai országoknak (90% segély, 10% kölcsön)
Nyugat-Európai ínség ellen (kommunista veszély) + Gazdaság újraindítása
Ezzel USA piacára is lenne vevő
Feltétel: együttműködés
SZU elzárkózik + a csatlósoknak megtiltja a segély elfogadását
SZU a Kominformon keresztül irányítja a szovjetizálást Keleten
SZEB kommunista pártok támogatása
Ideiglenes hatalomban kulcspozíciók (belügy min.)
Egypártrendszer
Államosítás
„Sztálinizmus átvétele”
Tervgazdálkodás, kolletivizálás, vallástalanítás
1949. KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) → szocialista államok gazdasági együttműködésére
Első komolyan konfliktus → német kérdés
1946. Bizónia létrejötte (amerikai és brit területek egyesülése)
1948. Trizónia (francia területekkel együtt)
Ny-i zóna valutareformja → SZU tiltakozik → Ny-Berlint blokád alá vonja → 324 napig LÉGIHÍDON látják el ezt a területet a Nyugati szövetségesek
Felgyorsítja a két német állam létrejöttét: 1949
NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) + Ny-Berlin (máj.)
NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (okt.)
1961-től szimbólum lett a berlini fal
Feltartóztatási politika része: 1949. ápr. – NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) → védelmi jellegű katonai szervezet
1955. NSZK felvétele a NATO-ba + osztrák államszerződés után létrejön a keleti tömb saját katonai szervezete a Varsói Szerződés (SZU)
Két világrend megszilárdulása
Nyugati blokk: USA nem vonult vissza az európai ügyektől (I. Vh. Után igen) → vállalta a hatalmi súlyának megfelelő vezető szerepet
1948-tól OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) → gazdasági folyamatok összehangolása
1951. Montánunió
1957. EGK (Európai Gazdasági Közösség)
Siker a demokratikus NSZK, fontos Konrad Adenauer (első kancellár), szorgalmazta a francia-német megbékélést. (Schuman-terv az együttműködés alapja)
Jellemzők:
Polgári demonkratikus berendezkedés, többpártrendszer
(szociális) piacgazdaság
Fogyasztói társadalom
Kulturális sokszínűség
Szovjet tömb: szovjetizáláls lépései (ld. Korábban)
1949. KGST: elszigetelődés Ny-tól, országok szakosodtak bizonyos termékek előálltítására
Biztos piac, de nem ösztönöz fejlesztésre
SZU adja az energiahordozókat és a nyersanyagot
Nem mindig felel meg a hagyományoknak
Tagok: NDK, Legyelo., Csehszlov., Mao., Románia, Bulg.,
Jugoszlávia: Tito vezetésével kommunista hatalom, de külön út („láncos kutya”)
1949. SZU atomhatalom
Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung vezetésével, de Sztálin halála után megromlik a viszony
Ellentétek megnyilvánulásai
1950-1953. Koreai háború
1953. Sztálin halála, utóda N. Hruscsov → elhúzódó utódlási harc
„békés egymás mellett élés politikája” → Elítéli ugyan Sztálint, de az 1953-as a K-berlini munkásfelkelést és az 1956-os szuezi válsággal együtt zajló magyar forradalmat is leveri + 1961. berlini fal, 1968. prágai tavasz
Űrverseny
SZU: 1957. első műhold (Szputnyik), Lajka, 1961. Jurij Gagarin (első ember az űrben)
USA: 1969. első holdraszállás → N. Armstrong
Hidegháború csúcsa: 1959. (Kuba) Fidel Castro forradalma → győzelem, hatalomátvétel
1962. kubai rakétaválság
Hruscsov (SZKP főtitkár) ↔ J. F. Kennedy (amerikai elnök)
SZU rakétákat telepített Kubába, majdnem kitört a III. világháború
Kennedy megelőző csapást helyezett kilátásba → végül kompromisszum és lassú ENYHÜLÉS
Enyhülés
1963. atomcsendegyezmény, „forró drót” (Fehér Ház és Kreml között)
1964. Hruscsov leváltása → Leonyid Brezsnyev (pangás időszaka)
Brezsnyev-doktrina: korlátozott szuverenitás elve, ennek ellenére további enyhülés
1969. R. Nixon elnök és H. Kissinger (külügymin.): USA-nak nem kell mindenhol beavatkozni, csak ott ahol érdekei megkívánják
1972. SALT-I. szerződéssel a rakétafegyverek mennyiségének korlátozása
1973. Vietnámi háború befejezése → párizsi béke
1970. eleje: új német keleti politika: Willy Brandt kancellár
NSZK diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat a szocialista tömbbel
1973. NSZK, NDK felvétele az ENSZ-be
Enyhülés csúcsa
1975. helsinki értekezlet + záróokmány 35 ország írja alá
Békés egymás mellett élés
Sérthetetlen határok
Emberi jogok tiszteletben tartása
Kis hidegháború
1979. SALT-II. aláírása, de nem hajtják végre, mert SZU bevonult Afganisztánba → J. Carter (amerikai elnök) ↔ Brezsnyev
Tovább élezi a helyzetet Iránban Khomeini ajatollah és iszlám fundamentalizmus kerül hatalomra → USA ellenes politika + (1980-88 Irak ↔ Irán háború)
Carter-doktrina: Perzsa-ö. És környéki kőolajforrásokat akár fegyverrel is megvédi
1981.-től Ronald Reagen (egykori színészből lett elnök) folytatja a határozott fellépést
1981. neutronbomba
1983. csillagháborús tervek
Változás SZU-ban: 1982. Brezsnyev halála, majd agg főtitkárok után
1985. Gorbacsov új SZKP főtitkár, új út
Reális helyzet ismeretében belátja, a SZU kifulladt a fegyverkezési versenyben
1989. „csodák éve” → nem akadályozza a szocialista rendszer összeomlását, csatlós országok elszakadását, „A FAL” leomlását
1990. Németország újraegyesítéséhez hozzájárul
1991. SZU felbomlásával vége a hidegháborúnak és megszűnik a bipoláris világ