Történelem érettségi

Keleti és nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús ellenállás jellemzői

1945 – II. világháború vége, kezdetben a szövetségesek még együttműködnek

  • Bretton Woods-i konferencia → Nemzetközi Valutaalap, Világbank létrejötte

  • 1945. jún. San Francisco ENSZ megalapítása

    • Biztonsági Tanács: győztesek dominanciája (állandó „vétójogos” tagok: USA, SZU, N-Br., Fro., Kína)

  • 1945. okt. – 1946. Nürnbergi per: náci bűnösök megbűntetése

  • 1947-re tető alá hozták a békeszerződéseket → Párizsban a vesztesekkel (lényegében 1937-es határok visszaállítása, jóvátétel, 15 millió német kitelepítése Kö-Eu.-ból.)

Közben a nemzetközi erőviszonyok megváltoznak:

  • Győztes Fro., N-Br. Meggyengül, eladósodik → középhatalmak

  • Vesztes hatalmak Németo., Japán megszállva

  • Két szuperhatalom USA és SZU kiemelkedik

    Egyesült Államok

    Szovjetunió

    Erős gazdaság (VH. Fellendítette)

    Totális állam, 12 millió fős Vörös Hadsereg

    Legkorszerűbb hadsereg, 1949-ig csak itt van atombomba

    Nőtt a területe/befolyása

  • Kialakult a KÉTPÓLUSÚ (BIPOLÁRIS) VILÁG

  • A két szuperhatalom és az általuk vezetett szövetségi rendszerek viszonya határozta meg a nemzetközi politikát, helyenként egyes országok belső politikai viszonyait.

  • Szembenállás okai:

    • Gazdasági

    • Politikai

    • Ideológiai

    • Hatalmi

  • Mindkét tábor saját életformáját/értékrendjét tekinti magasabb rendűnek → tehát a másikat el kell tűrnie

  • Több évtizetes szembennállás (1947-1991): nincs közvelen katonai összecsapás, viszont helyi konfliktusokba beavatkoznak → ezeket a szovjet-amerikai szembenállás határozza meg.

A nyílt szembenállás kialakulása

  • II. Vh. Után legyőzött országok megszállása → tényleges vezető

    • SZEB (Szövetségi Ellenörző Bizottság) és annak elnöke szinte teljhatalmat kapott

      • Nyugati szövetségesek

        • Demokrácia építése

        • Kommunisták visszaszorítása

      • SZU

        • Kommunista pártok támogatása

  • 1946. Churchill (már nem min. eln.) fultoni beszéde: felhívja a figyelmet a szovjet terjeszkedésre

    • „Stettingtől … Triesztig vasfüggöny”

    • Sztálin háborús uszítónak nevezte

  • 1947. Truman-elv/doktrina → feltartóztatás politikája

    • Nem tűrnek további szovjet térnyerést, növelik a katonai jelenlétet, polgári erők támogatása

  • 1947. Marshall-terv (amerikai külügymin.)

    • Támogatást ajánl és nyújt az európai országoknak (90% segély, 10% kölcsön)

    • Nyugat-Európai ínség ellen (kommunista veszély) + Gazdaság újraindítása

      • Ezzel USA piacára is lenne vevő

    • Feltétel: együttműködés

    • SZU elzárkózik + a csatlósoknak megtiltja a segély elfogadását

  • SZU a Kominformon keresztül irányítja a szovjetizálást Keleten

    • SZEB kommunista pártok támogatása

    • Ideiglenes hatalomban kulcspozíciók (belügy min.)

    • Egypártrendszer

    • Államosítás

    • „Sztálinizmus átvétele”

      • Tervgazdálkodás, kolletivizálás, vallástalanítás

    • 1949. KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) → szocialista államok gazdasági együttműködésére

  • Első komolyan konfliktus → német kérdés

    • 1946. Bizónia létrejötte (amerikai és brit területek egyesülése)

    • 1948. Trizónia (francia területekkel együtt)

      • Ny-i zóna valutareformja → SZU tiltakozik → Ny-Berlint blokád alá vonja → 324 napig LÉGIHÍDON látják el ezt a területet a Nyugati szövetségesek

    • Felgyorsítja a két német állam létrejöttét: 1949

      • NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) + Ny-Berlin (máj.)

      • NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (okt.)

      • 1961-től szimbólum lett a berlini fal

    • Feltartóztatási politika része: 1949. ápr. – NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) → védelmi jellegű katonai szervezet

      • 1955. NSZK felvétele a NATO-ba + osztrák államszerződés után létrejön a keleti tömb saját katonai szervezete a Varsói Szerződés (SZU)

Két világrend megszilárdulása

  1. Nyugati blokk: USA nem vonult vissza az európai ügyektől (I. Vh. Után igen) → vállalta a hatalmi súlyának megfelelő vezető szerepet

    • 1948-tól OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) → gazdasági folyamatok összehangolása

    • 1951. Montánunió

    • 1957. EGK (Európai Gazdasági Közösség)

    • Siker a demokratikus NSZK, fontos Konrad Adenauer (első kancellár), szorgalmazta a francia-német megbékélést. (Schuman-terv az együttműködés alapja)

    • Jellemzők:

      • Polgári demonkratikus berendezkedés, többpártrendszer

      • (szociális) piacgazdaság

      • Fogyasztói társadalom

      • Kulturális sokszínűség

  2. Szovjet tömb: szovjetizáláls lépései (ld. Korábban)

    • 1949. KGST: elszigetelődés Ny-tól, országok szakosodtak bizonyos termékek előálltítására

      • Biztos piac, de nem ösztönöz fejlesztésre

      • SZU adja az energiahordozókat és a nyersanyagot

      • Nem mindig felel meg a hagyományoknak

      • Tagok: NDK, Legyelo., Csehszlov., Mao., Románia, Bulg.,

        • Jugoszlávia: Tito vezetésével kommunista hatalom, de külön út („láncos kutya”)

    • 1949. SZU atomhatalom

      • Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung vezetésével, de Sztálin halála után megromlik a viszony

Ellentétek megnyilvánulásai

  1. 1950-1953. Koreai háború

    • 1953. Sztálin halála, utóda N. Hruscsov → elhúzódó utódlási harc

      • „békés egymás mellett élés politikája” → Elítéli ugyan Sztálint, de az 1953-as a K-berlini munkásfelkelést és az 1956-os szuezi válsággal együtt zajló magyar forradalmat is leveri + 1961. berlini fal, 1968. prágai tavasz

  2. Űrverseny

    • SZU: 1957. első műhold (Szputnyik), Lajka, 1961. Jurij Gagarin (első ember az űrben)

    • USA: 1969. első holdraszállás → N. Armstrong

  3. Hidegháború csúcsa: 1959. (Kuba) Fidel Castro forradalma → győzelem, hatalomátvétel

    • 1962. kubai rakétaválság

      • Hruscsov (SZKP főtitkár) ↔ J. F. Kennedy (amerikai elnök)

      • SZU rakétákat telepített Kubába, majdnem kitört a III. világháború

      • Kennedy megelőző csapást helyezett kilátásba → végül kompromisszum és lassú ENYHÜLÉS

Enyhülés

  • 1963. atomcsendegyezmény, „forró drót” (Fehér Ház és Kreml között)

  • 1964. Hruscsov leváltása → Leonyid Brezsnyev (pangás időszaka)

    • Brezsnyev-doktrina: korlátozott szuverenitás elve, ennek ellenére további enyhülés

  • 1969. R. Nixon elnök és H. Kissinger (külügymin.): USA-nak nem kell mindenhol beavatkozni, csak ott ahol érdekei megkívánják

  • 1972. SALT-I. szerződéssel a rakétafegyverek mennyiségének korlátozása

  • 1973. Vietnámi háború befejezése → párizsi béke

  • 1970. eleje: új német keleti politika: Willy Brandt kancellár

    • NSZK diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat a szocialista tömbbel

  • 1973. NSZK, NDK felvétele az ENSZ-be

  • Enyhülés csúcsa

    • 1975. helsinki értekezlet + záróokmány 35 ország írja alá

      • Békés egymás mellett élés

      • Sérthetetlen határok

      • Emberi jogok tiszteletben tartása

Kis hidegháború

  • 1979. SALT-II. aláírása, de nem hajtják végre, mert SZU bevonult Afganisztánba → J. Carter (amerikai elnök) ↔ Brezsnyev

  • Tovább élezi a helyzetet Iránban Khomeini ajatollah és iszlám fundamentalizmus kerül hatalomra → USA ellenes politika + (1980-88 Irak ↔ Irán háború)

    • Carter-doktrina: Perzsa-ö. És környéki kőolajforrásokat akár fegyverrel is megvédi

  • 1981.-től Ronald Reagen (egykori színészből lett elnök) folytatja a határozott fellépést

  • 1981. neutronbomba

  • 1983. csillagháborús tervek

  • Változás SZU-ban: 1982. Brezsnyev halála, majd agg főtitkárok után

    • 1985. Gorbacsov új SZKP főtitkár, új út

      • Reális helyzet ismeretében belátja, a SZU kifulladt a fegyverkezési versenyben

    • 1989. „csodák éve” → nem akadályozza a szocialista rendszer összeomlását, csatlós országok elszakadását, „A FAL” leomlását

    • 1990. Németország újraegyesítéséhez hozzájárul

    • 1991. SZU felbomlásával vége a hidegháborúnak és megszűnik a bipoláris világ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük