Történelem érettségi

Az angol alkotmányos monarchia

I. Jakab és I. Károly a parlament mellőzésével abszolutista kormányzásra törekedett, ezért Angliában polgárháború tört ki (1642-1649). Ezek után az independensek csoportjának vezetője, Oliver Cromwell veszi át az ország irányítását, hatalmának korszakát protektorátusnak nevezzük (1649-1660). Halála után visszatért az abszolutizmus, II. Jakab és II. Károly uralkodása idején.

1688-ban az angol parlament a holland helytartót, Orániai III. Vilmost hívta meg a trónra. II. Jakab elmenekült, Vilmos vér nélkül került a trónra, ezt nevezzük „Dicsősége forradalom”-nak.

1689-ben kiadták a Jognyilatkozatot, melyben kinyilvánították a legfontosabb polgári szabadságjogokat, vallásgyakorlatot, sajtószabadságot, gyülekezési jogot. Ezzel letették az angol alkotmányos monarchia alapját. A királyság megmaradt, de a törvényhozó hatalmat az angol parlament birtokolja, a végrehajtó hatalmat pedig a megbízott kormány. A király uralkodik, de nem kormányoz. A választójogot magas cenzushoz kötötték, a parlamentbe 2 párt, a Vigh-ek (iparosok) és a Thoryk (arisztokrácia, középbirtokosság) jutottak be. A parlament kétkamarás, Alsóházból és a Lordok-házából áll. A miniszterelnököt a győztes pártból a király nevezte ki, aki maga választotta meg minisztereit. Az igazságszolgáltatás a királytól és a parlamenttől független esküdtbíróság kezében volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.