Történelem érettségi

Az I. világháború következményei

I._Alapvető problémák

A háborút követő óriási emberveszteség

A frontról hazatérő katonák közt sok volt a hadirokkant és a lelkileg sérült

Spanyolnátha megjelenése

  1. Gazdaság

Állami szerepvállalás feladata: 

  • visszaállítsa a gazdaságot a békebeli termelésre
  • irányítsa az újjáépítést
  • lendületbe hozza a gazdaságot (állami megrendelések, kölcsönök)
  • népjóléti rendelkezések
  • szociális intézmények fenntartása

A hadigazdaság megszüntetése és a frontkatonák hazatérése tömeges munkanélküliséghez vezetett. 

Pénzügy:

A háború nyomán a korábbiakban nem tapasztalt inflációs jelenség okai:

  • áruhiány
  • fedezetlen pénzkibocsátás

Az infláció a győztes államokban is jelentős volt, de a pénzük nem értéktelenedett el teljesen. A vesztes államokban azonban elvesztette az értékét a pénz. Ezt nevezzük hiperinflációnak

Az USA kivételével minden ország kénytelen volt letérni az aranyalapról (valuták korlátlan átválthatósága aranyra).

Mezőgazdaság:

A háború befejeztével megmaradt a kereslet, de a fizetőképesség csökkenése miatt megindult a mezőgazdasági áruk világpiaci árának csökkenése.

Az 1920-as évek közepén pedig már helyreállt az európai termelés is, amely a világpiac egészét tekintve agrártúltermeléshez vezetett, tovább csökkentve az árakat. A mezőgazdasági exportőr országok komoly gondokkal küzdöttek.

Ipar:

Hanyatlott a textil, a vas- és acélipar, a bányászat, a vasúti eszközök stb. gyártása.

A modern új ágazatok (villamosgép- és autógyártás, alumíniumkohászat, vegyipar) viszont gyorsan fejlődtek.

A feldolgozóipar legfontosabb ágazata az autógyártás lett, ami számos más iparág termékeit felhasználta azok fejlődését is ösztönözte (multiplikátor hatás). 

Az autógyártás fellegvára az USA volt.

Kulcsiparággá vált a vegyipar (kőolajfinomítás-benzin; műanyagok, műszálak).

Nemzetközi kereskedelem

Megnövekedett Európában a vámhatárok hossza. 

A kialakuló új, és a gazdaságilag még instabil régi államok mindegyike protekcionista, bezárkózó gazdaságpolitikát folytatott.

Szovjet-Oroszország kiesett a nemzetközi kereskedelemből.

Folytatódott a monopolizáció, de nem tűnt el a kisipar sem.

Kiteljesedett a tömegtermelés.

Egyenlőtlen fejlődés:

Az USA gazdasága szédületes tempóban fejlődött.

Gyorsan fejlődtek az I. világháború idején saját iparukat és exportjukat megerősítő országok is (Japán, Kanada, Ausztrália).

Az európai nagyhatalmak fejlődése azonban lassabb volt.

Speciális eset a Szovjetunió, ahol gyors felzárkózási programot hirdettek és kezdtek, de eredményei ellentmondásosak voltak.

III. Tudományos eredmények 

  • inzulin (1921)
  • antibiotikumok (1928: Fleming) 
  • C-vitamin mesterséges előállítása (1932: Szent-Györgyi Albert)
  • mesterséges radioaktivitás (1932: Joliot-Curie házaspár)
  1. Társadalmi problémák

Megnőtt az idegenellenesség. A vesztes országokban gyakran az idegennek tekintett zsidóságot hibáztatták a háborús vereségért is, ezáltal a bűnbakkeresés felerősítette az antiszemitizmust.

A frontról visszatérő katonák nemcsak munkát és kenyeret követeltek, hanem több beleszólást is az állam irányításába. Ezt leginkább a szavazati jog kiterjesztése révén kaphatták meg. Ennek lassú eredményeként alakultak ki a tömegdemokráciák is.

A társadalmi problémák egyik jellegzetes kivetülése az új művészeti irányzatokban is megmutatkozott (futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus).

Gyorsan növekedett a városi népesség aránya (új városokat hoztak létre, városba áramlás).

A társadalmi szerkezetben:

Megerősödtek a középosztályok.

A munkásságon belül növekedett a „fehér köpenyesek” (magasan képzett szakmunkások, technikusok, köztisztviselők) száma és aránya.

Felgyorsult a nemek emancipációja (a nők munkába álltak, választójoghoz jutottak)

A politikai élet demokratizálódott, széles tömegek nyertek beleszólást a politikába (tömegdemokrácia)

  1. A világháborút követő visszarendeződés

A háborús költségek fedezésére az antant az Egyesült Államoktól, a központi hatalmak inkább saját lakosságuktól vettek fel hiteleket. 

A békeszerződések csak a jóvátétel első összegét tartalmazták, a teljes összeget később tervezték csak meghatározni.

Rapallói egyezmény: 1922 Német-szovjet megegyezés

A németek nem tudták fizetni a jóvátételt 1923-ban a franciák megszállták a Ruhr-vidéket

A pénzügyi „vérkeringés” beindítására az Egyesült Államok tett javaslatot 1924-ben, ez volt a Dawes-terv.

  1. A teljesítési politika

A győztesekkel együttműködő Gustav Stresemann külügyminiszter nevéhez köthető az úgynevezett teljesítési politika.

1925-ben rendezett locarnói konferencián a nagyhatalmak garantálták a belga-német és a francia-német határokat.

1926-ban Németországot felvették a Népszövetségbe, és megszüntették az ország katonai ellenőrzését.

1928: Briand-Kellog paktum
A paktum két aláírója (az Franciaország és az Egyesült Államok), valamint az egyezményhez csatlakozó országok elutasították a nemzetközi konfliktusok erőszakos megoldását.

Az 1929-ben összeülő jóvátételi konferencián elfogadott tervezet volt a Young-terv. Megállapította Németország jóvátétel-fizetési kötelezettségének összegét és futamidejét. 

Az amerikaiak javaslatára Németország háborús jóvátételét 114 milliárd márkában határozták meg. 1932-ben hivatalosan is eltörölték a volt vesztesek tartozásait.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.