I._Alapvető problémák
A háborút követő óriási emberveszteség
A frontról hazatérő katonák közt sok volt a hadirokkant és a lelkileg sérült
Spanyolnátha megjelenése
- Gazdaság
Állami szerepvállalás feladata:
- visszaállítsa a gazdaságot a békebeli termelésre
- irányítsa az újjáépítést
- lendületbe hozza a gazdaságot (állami megrendelések, kölcsönök)
- népjóléti rendelkezések
- szociális intézmények fenntartása
A hadigazdaság megszüntetése és a frontkatonák hazatérése tömeges munkanélküliséghez vezetett.
Pénzügy:
A háború nyomán a korábbiakban nem tapasztalt inflációs jelenség okai:
- áruhiány
- fedezetlen pénzkibocsátás
Az infláció a győztes államokban is jelentős volt, de a pénzük nem értéktelenedett el teljesen. A vesztes államokban azonban elvesztette az értékét a pénz. Ezt nevezzük hiperinflációnak.
Az USA kivételével minden ország kénytelen volt letérni az aranyalapról (valuták korlátlan átválthatósága aranyra).
Mezőgazdaság:
A háború befejeztével megmaradt a kereslet, de a fizetőképesség csökkenése miatt megindult a mezőgazdasági áruk világpiaci árának csökkenése.
Az 1920-as évek közepén pedig már helyreállt az európai termelés is, amely a világpiac egészét tekintve agrártúltermeléshez vezetett, tovább csökkentve az árakat. A mezőgazdasági exportőr országok komoly gondokkal küzdöttek.
Ipar:
Hanyatlott a textil, a vas- és acélipar, a bányászat, a vasúti eszközök stb. gyártása.
A modern új ágazatok (villamosgép- és autógyártás, alumíniumkohászat, vegyipar) viszont gyorsan fejlődtek.
A feldolgozóipar legfontosabb ágazata az autógyártás lett, ami számos más iparág termékeit felhasználta → azok fejlődését is ösztönözte (multiplikátor hatás).
Az autógyártás fellegvára az USA volt.
Kulcsiparággá vált a vegyipar (kőolajfinomítás-benzin; műanyagok, műszálak).
Nemzetközi kereskedelem
Megnövekedett Európában a vámhatárok hossza.
A kialakuló új, és a gazdaságilag még instabil régi államok mindegyike protekcionista, bezárkózó gazdaságpolitikát folytatott.
Szovjet-Oroszország kiesett a nemzetközi kereskedelemből.
Folytatódott a monopolizáció, de nem tűnt el a kisipar sem.
Kiteljesedett a tömegtermelés.
Egyenlőtlen fejlődés:
Az USA gazdasága szédületes tempóban fejlődött.
Gyorsan fejlődtek az I. világháború idején saját iparukat és exportjukat megerősítő országok is (Japán, Kanada, Ausztrália).
Az európai nagyhatalmak fejlődése azonban lassabb volt.
Speciális eset a Szovjetunió, ahol gyors felzárkózási programot hirdettek és kezdtek, de eredményei ellentmondásosak voltak.
III. Tudományos eredmények
- inzulin (1921)
- antibiotikumok (1928: Fleming)
- C-vitamin mesterséges előállítása (1932: Szent-Györgyi Albert)
- mesterséges radioaktivitás (1932: Joliot-Curie házaspár)
- Társadalmi problémák
Megnőtt az idegenellenesség. → A vesztes országokban gyakran az idegennek tekintett zsidóságot hibáztatták a háborús vereségért is, ezáltal a bűnbakkeresés felerősítette az antiszemitizmust.
A frontról visszatérő katonák nemcsak munkát és kenyeret követeltek, hanem több beleszólást is az állam irányításába. Ezt leginkább a szavazati jog kiterjesztése révén kaphatták meg. → Ennek lassú eredményeként alakultak ki a tömegdemokráciák is.
A társadalmi problémák egyik jellegzetes kivetülése az új művészeti irányzatokban is megmutatkozott (futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus).
Gyorsan növekedett a városi népesség aránya (új városokat hoztak létre, városba áramlás).
A társadalmi szerkezetben:
Megerősödtek a középosztályok.
A munkásságon belül növekedett a „fehér köpenyesek” (magasan képzett szakmunkások, technikusok, köztisztviselők) száma és aránya.
Felgyorsult a nemek emancipációja (a nők munkába álltak, választójoghoz jutottak)
A politikai élet demokratizálódott, széles tömegek nyertek beleszólást a politikába (tömegdemokrácia)
- A világháborút követő visszarendeződés
A háborús költségek fedezésére az antant az Egyesült Államoktól, a központi hatalmak inkább saját lakosságuktól vettek fel hiteleket.
A békeszerződések csak a jóvátétel első összegét tartalmazták, a teljes összeget később tervezték csak meghatározni.
Rapallói egyezmény: 1922 Német-szovjet megegyezés
A németek nem tudták fizetni a jóvátételt → 1923-ban a franciák megszállták a Ruhr-vidéket
A pénzügyi „vérkeringés” beindítására az Egyesült Államok tett javaslatot 1924-ben, ez volt a Dawes-terv.
- A teljesítési politika
A győztesekkel együttműködő Gustav Stresemann külügyminiszter nevéhez köthető az úgynevezett teljesítési politika.
1925-ben rendezett locarnói konferencián a nagyhatalmak garantálták a belga-német és a francia-német határokat.
1926-ban Németországot felvették a Népszövetségbe, és megszüntették az ország katonai ellenőrzését.
1928: Briand-Kellog paktum
A paktum két aláírója (az Franciaország és az Egyesült Államok), valamint az egyezményhez csatlakozó országok elutasították a nemzetközi konfliktusok erőszakos megoldását.
Az 1929-ben összeülő jóvátételi konferencián elfogadott tervezet volt a Young-terv. Megállapította Németország jóvátétel-fizetési kötelezettségének összegét és futamidejét.
Az amerikaiak javaslatára Németország háborús jóvátételét 114 milliárd márkában határozták meg. 1932-ben hivatalosan is eltörölték a volt vesztesek tartozásait.