Mezopotámia
folyói: Tigris és az Eufrátesz
vallásuk: politeista
az istenek alá- és fölérendeltségi viszonyai az egyes városok és népek hatalmának növekedésével és hanyatlásával együtt változtak
az istentisztelet központja téglából készült, lépcsőzetes toronytemplom volt, amely egyben gazdasági, politikai és kulturális központként is működött
írásuk: szótagjelölő ékírás (agyagtáblára)
egymást követő birodalmak:
sumérok:
öntözéses földművelés
központok: Ur, Uruk, Lagas, Surripak
államforma: despotizmus
hitvilág: kegyetlen istenek, jóslás
akkádok:
központ: Bab ilé/Babilon
uralkodó: Nabú-kudduri-uszur
asszírok:
központok: Assur, Ninive
öntözés nélküli földművelés
legeltető állattartás
katonai jellegű társadalmi szerkezet
Egyiptom
Kr. e. 3000 körül jött létre
folyója: Nílus
vallás: politeista
sajátos ismertetőjegye, hogy több isten részben vagy egészében állat alakú volt
halottkultusz: az előkelő holtakat bebalzsamozva tartósították (múmiák), sírjaikat ellátták élelemmel, használati- és dísztárgyakkal
társadalom: fáraók korlátlan hatalma
öntözéses földművelés
írás: hangjelölő, díszes hieroglifák
Fönicia és Palesztina
Mezopotámia és Egyiptom közti terület (Földközi-tenger partvidéke)
Fönicia:
városállamok: Ugarit, Büblosz, Sziolon, Türosz
öntözés nélküli földművelés
mássalhangzókat jelölő ábécé –> latin és cirill írásjelek őse
Palesztina:
folyója: Jordán
főváros: Jeruzsálemhttps://www.akciosutazasok.hu/images/izrael.jpg
két részre oszlik:
észak: Izrael
dél: Júdea
öntözés nélküli földművelés
legeltető állattartás
vallás: monoteizmus
India
folyói: Indus, Gangesz
öntözéses földművelés
őslakói: dravidák
városai: Mohendzsadára, Harappá
társadalmi csoportok:
brahmanák: papok, értelmiség
ksatriják: katonai előkelők, uralkodók
vaisják: közrendűek
súdrák: szolgálók
páriák: vallási alapon érinthetetlenek
Brahmanizmus:
az ókori Indiában a Kr. e. II–I. évezred fordulóján keletkezett vallás. Az őslakosság és a betelepülő
árják vallásának összeolvadásából jött létre. A világegyetemet egy rendezett egésznek
tekintette, amelyen a világtörvény uralkodik. Elismerte a kasztrendszer jogosságát, annak merevségét, áthághatatlanságát a lélekvándorlás (reinkarnáció) tanával oldotta fel. Istenháromság
jellemzi: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító).
Kasztrendszer (casta = népfaji törzs):
Indiában a társadalmat négy kasztba (varna) sorolták: a bráhmanák (tanítók), a ksatriják (harcosok),
a vaisják (földművesek és üzletemberek), valamint a sudrák (szolgák) rendjébe. A kasztok
zártak, mindenki abban halt meg, amelybe beleszületett. Ezt oldotta fel a lélekvándorlás
tana (reinkarnáció), amely szerint a következő életében bárki születhet egy magasabb kasztba.
A kaszton kívüliek: a páriák.
Buddhizmus:
Indiában kialakuló (Kr. e. 6. század) és elterjedő világvallás.
Hirdeti, hogy az élet szenvedés. A szenvedés a vágyakozásból, élvhajhászásból, a hatalomvágyból
fakad. Megszüntetéséhez le kell mondani a földi hiábavalóságról, ez elvezet a tökéletes megnyugvás
állapotába, a nirvánába. A vallási élet központjaivá a kolostorok váltak, a szerzetesek
napjait szigorú rendszabályok korlátozták. Fogadalmat tettek, hogy erényes életet élnek, és nem
lépnek házasságra, hajukat leborotválják és szerzetesi ruhát viselnek.
A buddhista építészet legjellemzőbb alkotása a sztúpa (buddhista templom), amelyben az ereklyéket
őrzik. Alapítója: Gautama Szidhárta Sákjamuni Buddha.
Kína
folyói: Sárga és Kék
öntözéses földművelés
politeista vallás
Konfuciusz:
az ősök tiszteletét hangsúlyozta
császár feladata: égi rend másának fenntartása a földön
Laoce:
a világ harmóniájának megfigyelésével lehet eljutni a belső egyensúlyig
fogalomjelölő írásjelek
első császár: Csin Si Huang-ti (cseréphadsereg, Nagy fal építtetése)
Írás:
az első írásfajta, az ékírás a IV. évezredben jelent meg Mezopotámiában, és a II. évezred végén
már 600 írásjelet használtak. Agyagtáblára íróvesszővel írtak. Megfejtése Rawlinson nevéhez
fűződik. Egyiptomban alakult ki a hieroglif (szent véset) írás, amelyhez papiruszt (nílusi sás)
használtak. 1822-ben Champollion fejtette meg. Mindkettő képírásból kialakult írás. Föníciá-
ban jött létre a 22 jelből álló hangjelölő írás, amely a görög és latin ábécé alapját képezi. Csak
a mássalhangzókat jelölték, a magánhangzókat a szavak mondatbeli helyzetéből az olvasóknak
kellett kitalálni. Jobbról balra haladva írtak. Kínában a szójeles írás alakult ki. Az íráshoz kezdetben
bambuszrudat használtak, feltehetően ezért írtak függőlegesen.
A fejlődésben meghatározóvá vált a papír feltalálása (Kr. u. 2. század).