Történelem érettségi

Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői.

Mezopotámia

folyói: Tigris és az Eufrátesz

vallásuk: politeista

az istenek alá- és fölérendeltségi viszonyai az egyes városok és népek hatalmának növekedésével és hanyatlásával együtt változtak

az istentisztelet központja téglából készült, lépcsőzetes toronytemplom volt, amely egyben gazdasági, politikai és kulturális központként is működött

írásuk: szótagjelölő ékírás (agyagtáblára)

egymást követő birodalmak:

sumérok:

öntözéses földművelés

központok: Ur, Uruk, Lagas, Surripak

államforma: despotizmus

hitvilág: kegyetlen istenek, jóslás

akkádok:

központ: Bab ilé/Babilon

uralkodó: Nabú-kudduri-uszur

asszírok:

központok: Assur, Ninive

öntözés nélküli földművelés

legeltető állattartás

katonai jellegű társadalmi szerkezet

Egyiptom

Kr. e. 3000 körül jött létre

folyója: Nílus

vallás: politeista

sajátos ismertetőjegye, hogy több isten részben vagy egészében állat alakú volt

halottkultusz: az előkelő holtakat bebalzsamozva tartósították (múmiák), sírjaikat ellátták élelemmel, használati- és dísztárgyakkal

társadalom: fáraók korlátlan hatalma

öntözéses földművelés

írás: hangjelölő, díszes hieroglifák

Fönicia és Palesztina

Mezopotámia és Egyiptom közti terület (Földközi-tenger partvidéke)

Fönicia:

városállamok: Ugarit, Büblosz, Sziolon, Türosz

öntözés nélküli földművelés

mássalhangzókat jelölő ábécé –> latin és cirill írásjelek őse

Palesztina:

folyója: Jordán

főváros: Jeruzsálemhttps://www.akciosutazasok.hu/images/izrael.jpg

két részre oszlik:

észak: Izrael

dél: Júdea

öntözés nélküli földművelés

legeltető állattartás

vallás: monoteizmus

India

folyói: Indus, Gangesz

öntözéses földművelés

őslakói: dravidák

városai: Mohendzsadára, Harappá

társadalmi csoportok:

brahmanák: papok, értelmiség

ksatriják: katonai előkelők, uralkodók

vaisják: közrendűek

súdrák: szolgálók

páriák: vallási alapon érinthetetlenek

Brahmanizmus:

az ókori Indiában a Kr. e. II–I. évezred fordulóján keletkezett vallás. Az őslakosság és a betelepülő

árják vallásának összeolvadásából jött létre. A világegyetemet egy rendezett egésznek

tekintette, amelyen a világtörvény uralkodik. Elismerte a kasztrendszer jogosságát, annak merevségét, áthághatatlanságát a lélekvándorlás (reinkarnáció) tanával oldotta fel. Istenháromság

jellemzi: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító).

Kasztrendszer (casta = népfaji törzs):

Indiában a társadalmat négy kasztba (varna) sorolták: a bráhmanák (tanítók), a ksatriják (harcosok),

a vaisják (földművesek és üzletemberek), valamint a sudrák (szolgák) rendjébe. A kasztok

zártak, mindenki abban halt meg, amelybe beleszületett. Ezt oldotta fel a lélekvándorlás

tana (reinkarnáció), amely szerint a következő életében bárki születhet egy magasabb kasztba.

A kaszton kívüliek: a páriák.

Buddhizmus:

Indiában kialakuló (Kr. e. 6. század) és elterjedő világvallás.

Hirdeti, hogy az élet szenvedés. A szenvedés a vágyakozásból, élvhajhászásból, a hatalomvágyból

fakad. Megszüntetéséhez le kell mondani a földi hiábavalóságról, ez elvezet a tökéletes megnyugvás

állapotába, a nirvánába. A vallási élet központjaivá a kolostorok váltak, a szerzetesek

napjait szigorú rendszabályok korlátozták. Fogadalmat tettek, hogy erényes életet élnek, és nem

lépnek házasságra, hajukat leborotválják és szerzetesi ruhát viselnek.

A buddhista építészet legjellemzőbb alkotása a sztúpa (buddhista templom), amelyben az ereklyéket

őrzik. Alapítója: Gautama Szidhárta Sákjamuni Buddha.

Kína

folyói: Sárga és Kék

öntözéses földművelés

politeista vallás

Konfuciusz:

az ősök tiszteletét hangsúlyozta

császár feladata: égi rend másának fenntartása a földön

Laoce:

csendes szemlélődést hirdette

a világ harmóniájának megfigyelésével lehet eljutni a belső egyensúlyig

fogalomjelölő írásjelek

első császár: Csin Si Huang-ti (cseréphadsereg, Nagy fal építtetése)

Írás:

az első írásfajta, az ékírás a IV. évezredben jelent meg Mezopotámiában, és a II. évezred végén

már 600 írásjelet használtak. Agyagtáblára íróvesszővel írtak. Megfejtése Rawlinson nevéhez

fűződik. Egyiptomban alakult ki a hieroglif (szent véset) írás, amelyhez papiruszt (nílusi sás)

használtak. 1822-ben Champollion fejtette meg. Mindkettő képírásból kialakult írás. Föníciá-

ban jött létre a 22 jelből álló hangjelölő írás, amely a görög és latin ábécé alapját képezi. Csak

a mássalhangzókat jelölték, a magánhangzókat a szavak mondatbeli helyzetéből az olvasóknak

kellett kitalálni. Jobbról balra haladva írtak. Kínában a szójeles írás alakult ki. Az íráshoz kezdetben

bambuszrudat használtak, feltehetően ezért írtak függőlegesen.

A fejlődésben meghatározóvá vált a papír feltalálása (Kr. u. 2. század).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük