Történelem érettségi

XIX. századi eszmék és gyökereik

liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus (anarchizmus marxizmus kommunizmus stb), konzervativizmus, keresztényszocializmus, feminizmus, bal és jobboldal, radikalizmus & mérsékelt, a liberalizmus (locke montesquieu stb) és a szocializmus (rousseau, jakobinusok) előfutárai

  1. nacionalizmus:

    • eszme: nemzettudat kialakulásával együtt jelent meg, nemzet védelmét és felemelkedését megcélzó ideológia és politikai irányzat; kezdetben nem ellenséges más nemzetekkel szemben (pl összefogás az abszolutista és a rendi berendezkedések ellen); & összekapcsolódott a jogi egyenlőség és a szabadság eszméjével

    • gyökerek: felvilágosodás

    • nemzetek ébredése:

      • előzmények: xviii. – xix. század folyamán alakult ki a nemzet mint fogalom korábban az emberek különböző közösséghez tartozónak vallották magukat, gyakran többféle csoporthoz is tartoztak (pl vallás függőleges viszonyok, vízszintes, vidék, ezután etnikum)

    • államnemzetek: nyugaton! – közlekedés & kereskedelem, egyre távolabbi vidékek, abszolutizmus a külső határokat erősíti hangsúlyos az egy állam területén élő emberek közössége, nyelvjárások közelednek egymáshoz (iskola rendszer, anyanyelvűség) & rendi tagolódás felszámolódik, felvilágosodás (jogilag egyenlő emberek alkotják a népet), nemzet: állam & területe

    • kultúr- & nyelvnemzet: kelet-közép-európa, etnikumok összeolvadása lassabb (vagy Ø), abszolutizmus & anyanyelvűség később, nagy államalakulatok földrajzilag és nyelvileg-kulturálisan távolálló etnikumokkal nem lehetnek nemzetállamok

  1. szocializmus:

    • eszme: ideológiai és politikai irányzat, cél a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése (ok: magántulajdon, kapitalizmus), köztulajdon, államosítások; xix. század: tőkés & munkás, esélyegyenlőség / egyenlőség, társadalmi elit szab normát, utópizmus, hirtelen változás & átmenet, új társadalom létrehozása

    • rousseau: társadalmi szerződés, a tulajdon a problémák oka, egyenlőség, népszuveneritás, kis közösségek demokráciája, közvetlen, közjó, többségi akarat, természet, kistulajdonosok, közösségi állam

    • emberkék: morus, fourier, owen

    • szociáldemokrácia: jogszerű és törvényes eszközök

    • marxizmus:

        • eszme: történelem osztályharcok története, kapitalizmusban: tőkésség & munkásság, tőkések célja a munkásság kizsákmányolása a profit okán, a proletáriátus forradalma meg fogja dönteni a kapitalizmust, ebből lesz az igazi kommunista társadalom, ahol nincs magántulajdon, közjó; kommunisták célja a forradalom siettetése, világforradalom, munkamegosztás gépesítés

        • emberkék: kommunista kiátvány: marx & engels

        • bolsevizmus: forradalmi radikalizmus, államosítás & hatalom birtokbavétele (lenin sztálin trockij)

    • munkáspártok jöttek létre, i. és ii. internacionálé (munkáspártok kongresszusa)

    • anarchizmus:

        • eszme: az igazságtalanságok oka az állam létezése, megfelelő államforma: föderalizmus, főleg későn fejlődő fejlett országok (pl oroszország spanyolok), állam társadalomszervező szerepét tagadják, nincs szükség intézményesített irányításra, kölcsönös támogatás, együttműködés, helyi közösségek, két irányzat: erőszakos beavatkozás & önszabályozás

        • emberkék: proudhon, bakunyin, malatesta, (tolsztoj)

  1. liberalizmus: ideológiai és politikai irányzat; jellemzés: individualista, egalitáriánus, univerzalista, meliorista; xvii. században megjelent, de xix. századtól; politikai szabadságjogok, hatalom szükségszerűen korlátozott, hatalmi ágak elválasztása, köz és magánszféra elválasztása, civil társadalom elsődleges, optimizmus, tolerancia

    • locke: john locke, társadalomfilozófia, emberi egyenlőség, szabadság természetes, az állam hatalma emberi alkotás, a hatalmak elválasztása kulcs (& hobbes), az állam javára mondott lez az ember bizonyos jogairól ezért csak olyan joggal bír az állam amivel az ember is (& isten létezik)

    • montesquieu: angol állam követendő példa, hatalmi ágak elválasztása (még nem mai polgári állam mert a jogok szűk kört érintenek, elitista)

    • girondiak: brissot, condorcet, madame roland, mérsékelt köztársaságpártiak (legtöbben from girond megye), amerikai típusú szabadelvű képviseleti demokrácia hívei

    • emberkék: locke, smith, mill, montesquieu, kant

  1. konzervativizmus: xviii. – xix. század, liberalizmusra / franciaforradalomra válasz az újkonzervativizmus

    • eszme: legfontosabb vonások: tracícionalizmus, meglévő szokások, intézmények tisztelete; történelem önmozgással rendelkezik, fejlődik (nem gyorsítható); spontaneitás, természetes változás, ideológiaellenesség, ember tökéletlen (nevelés tanítás), különböző társadalmi rétegek léteznek, társadalmi hierarchia (vezetőréteg van)

    • ált kapitalizmusellenes (rendi), magántulajdon fontos (nagybirtokok), vallásos & nemzeti alap, egyház

    • angolszász & kontinentális konzervativizmus

    • emberkék: burke & hayek később

  1. kereszténydemokrácia: xix. század végétől, a korszellem elleni reakció, tisztán katolikus országokban az egyház közvetlen politikai tényező; közösség & közjó, szolidaritás, erkölcs, szociális reformok

    • emberek: xiii. leó & xi. pius; tulajdon szükséges, egyházi segítség kell az államnak, keresztény tanítások szociális problémákra adnak választ (pl egyletek), számos szervezet létrehozása

    • ix. pius: csalatkozhatatlanság

    • bal & jobboldal: francia forradalom hatása, 1789-91es országgyűlések jobbra / balra ültek a királyi vétó támogatói és ellenzői, ált baloldal: társadalmi különbségek széleskörű csökkentése, határozott eszközökkel, jobbolda: hagyományok fenntartása, baloldal ellen

    • forradalmár / ellenforradalmár: ált jakobinusok utódai forradalom & terror (marxizmus, kommunizmus, bolsevizmus), ellenforradalmárok: konzervatív, változás ellenzése, hagyományos értékek (társadalmi hierarchia, király, egyház, család, tekintélytisztelet) korábbi állapot visszállítása akár terrorral is

    • radikalizmus: jobb és baloldal forradalmár / ellenforradalmár csoportjai alkotják, ( ~ jakobinusok és vendée), radikális = gyökeres (gyökerestől kívánták kitépni az általuk rossznak tartott társadalmi jelenségeket

        • ezzel szemben létrejön a mérsékelt bal és jobboldal, nem nyúlnak erőszakhoz

    • alkotmányosság (régen bal pl hatalmi ágak elválasztása) ma már minden mérsékelt jobb is alapnak tartja, ezeket az eszméket a francia forradalom tette népszerűvé (ensz egyetemes emberi jogok nyilatkozata: 1948)

    • & szimbólumok: vörös zászló (munkásmozgalom, jobboldali radikálisok), trikolór, kokárda

    • feminizmus: iparosodás: kenyérkereső & eltartott, xviii. századtól egyenlőségi követelések (1792 mary wollstonecraft), nő ugyanolyan lény mint a férfi – a nevelés miatt lesz más, xix. század folyamán egyre több nő dolgozik (bizonytalan és rosszul fizetett), polgárasszonynak nincs élete az otthonon kívül (nincs tulajdon, kereset a férjéé, nincsenek politikai jogok), mill,

    • mozgalmak: xx. század eleje: emmelina pankhurst & lányai (nők társadalmi és politikai egyesülete – választó jog a cél) – szoros kapcsolat a munkáspárttal

    • 1914 első világháború: női munka férfi bérért, férfi munka is – 1918 választójog nagy-britanniában

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük