Németország;
1918. november 9. a köztársaság kikiáltása
1918. november 11. Compiegnei fegyverszünet
1919. Weimari Köztársaság – demokratikus állam
Élén: kancellár és elnök:
- 1919-1925. Ebert
- 1925-1934. Hindenburg
- 1934-tol Hitler
1919. június 28. Versailles-i béke
1920-as évek Németországa
- 1920. Kapp-puccs (jobbo.)
- 1923. Hamburgi munkásfelkelés (balo.)
- 1923. november 23. Müncheni sörpuccs – német fasizmus programja
Gazdasági talpraállítás:
- 1922. Genovai – Rapallói egyezmény
- 1924. Dawes – terv
- 1925. Locarnoi egyezmény
1929-1933-as világválság hatása Németországra
Gazdasági hatása:
- üzemek bezárása
- munkanélküliség növekedése
- létbizonytalanság
Kiút: szélsoséges mozgalmak megerosödése
1931. Harzburgi Front
1932. választások: elnök – jelöltek: Hindenburg, Hitler, Ernst Thelmann
Képviselo (Reichstag): 1932. július eloretör a baloldal, 1932. november
Hitler belpolitikája
- 1933. február 27. Reichstag felgyújtása
- 1933. március 5. választás
- Pártok betiltása
- Német Munkafront
- Hosszú kések éjszakája
- Lipcsei per
- Új földtörvény
- Kényszerkartellezési törvény
- 1935. Nürnbergi faji törvény
- 1938. Kristályéjszaka
Külpolitikája
- 1933. „Vaj helyett ágyúk!”
- 1934. angol – német flottaegyezmény
- 1935. Saar-vidéki népszavazás
- 1936. Berlin – Róma tengely
- 1936. Rajna – vidék remilitarizálása
- Antikomintern Paktum (német-japán, 1937.olasz)
- 1938. március 13. Anschluss
- 1938. szeptember Csehszlovákia feldarabolása
A fasizmus történelmi gyökerei, és programja
Olaszországi helyzet: általános elégedetlenkedés a „megcsonkítot béke” miatt.
Természetes következmény: az „áruló” kormány leváltása és a szélsojobboldali pártok elotérbe kerülése.
1921. Nemzeti Fasiszta Párt megalakulása Benito Mussolinivel az élen.
Programja:
- A ploretárdiktatúra megakadályozása
- Nemzeti és szocialista eszmék sajátos keveredése figyelheto meg
- Rend, fegyelem, munka
Névválasztás:
Olaszországban a különbözo politikai csoportokat fascio-nak nevezték. A latin fasces (vesszonyalábra kötött bárd) a római állami testorök fegyvere, alkalmas az összefogás erjének jelképezésére. Mussolini fasisztának nevezte mozgalmát, innen ered a név, mely (kezdetben) nem azonos a német fasizmussal.
Összefüggések a gazdasági világválság, és a fasizmus hatalomra jutása között
Az 1929.és 1933. közötti világválság véget vetett, az eddigi eredményekkel kecsegteto békefolyamatoknak.1929.-ben összeomlott a New York-i tozsde, amely soha eddig nem tapasztalt válságot idézett elo.
A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott Németországot érintette a legézékenyebben. A gazdasági helyzet összeomlása nem csak apolitikai egyensúlyt borította fel, de a törvényes rendet is. A pártok fegyveres alakulatai csataterekké változtatták az utcákat, politikai rendezvényeket.
A válság idején az SA (rohamosztag, a náci párt fegyveres testülete) uralta az utcákat, ugyanakkor Hitler a sörpuccs kudarcából megértette, hogy Németországban csak törvényesen lehet hatalomhoz jutni. A növekvo anarchiában a Nemzetszocialista Német Munkáspárt el tudta hitetni, hogy csak az o vezetésükkel lehet felszámolni a válságot. Új rendet, az erore és a hatalom tiszteletére épülo rársadalmat idéztek meg.