Történelem érettségi

Jelenkor 1945-től napjainkig

A hidegháború kezdete:

  • a nácik legyőzése után megszűnik az közös nevező a nyugat és a kelet között: nyugat (demokratikus)  kelet (diktatórikus)
  • Sztálin: szovjet térnyerés
  • Churchill: szovjet térnyerés lassítása
  • Roosevelt: fenntartható együttműködés
  • potsdami értekezlet: még az együttműködés látszata, de később fokozódik a bizalmatlanság (Roosevelt után Truman amerikai elnök fellépése)
  • hatalmi viszonyok 1945 után:
  • Anglia és Franciaország: eladósodnak az USA irányába másodrendű nagyhatalmak
  • Amerika és Oroszország: hatalmas seregek, atombomba birtoklása szuperhatalmak kétpólusú világ
  • nürnberegi per: náci háborús bűnösök felelősségre vonási (már a potsdami értekezleten távlatban)
  • Németország és csatlósállamai nem nyerik vissza szuverenitásukat Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) létrehozása az üléseken mindhárom győztes hatalom részt vehet, de a tényleges hatalom a SZEB elnökéé
  • a két szuperhatalom saját ideológiáját támogatja a megszállt területeken út a szakítás felé
  • 1946, Churchill fultoni beszéde felhívás a szovjet térnyerésre a hidegháború (közvetett szembenállás) kezdete
  • 1947, Truman meghirdeti a feltartóztatási politikát az eddigi területeket meghagyják a szovjeteknek, de nem tűrnek újabb térnyerést
  • fontos felismerés: a szegénység és nyomor erősíti a szélsőségeket Marshall-terv: segéllyel biztosítják a térség gazdaságát és piacot Amerikának; feltétel: a piac megnyitása egymás előtt
  • Szovjetunió és a befolyása alá kerülő államok távol maradása a Marshall- tervtől helyette, 1949, KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a nyugattól elzárt piac; a Szovjetunió látja el nyersanyaggal a tagországokat
  • Szovjetunióval szemben 1949, NATO létrehozása (nyugati katonai szövetség) védelmi jellegű: csak akkor biztosít katonai támogatást, ha a tagországot támadás éri

Az ENSZ:

  • a háború után nem kívánják újjáéleszteni a Népszövetséget új szervezet létrehozása a béke fenntartása érdekében: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
  • biztosítja a győztes hatalmak dominanciáját a legfőbb szervezet elvileg a Közgyűlés, gyakorlatban a Biztonsági Tanács (11 tag, de csak az 5 legerősebb bír állandó tagsággal és vétójoggal)
  • az ENSZ alatt létrejöttek szakirányú szervezetek: UNESCO – oktatás, FAO – élelmezés, WHO – egészségügy

 

 

A Kelet és a Nyugat ellentétei:

  • az I. világháborúval ellentétben a szövetségesek békekötésig nem hagyják el a megszállt országokat Németországgal és Japánnal nem kötnek békét, mindenki mással 1947-ben Párizsban jórészt az 1937-es határok visszaállítása + kollektív német bűnösség elve (németek kitelepítése)
  • Németország (és Ausztria): 4 megszállási övezet és a főváros 4 megszállási övezetre osztása Németország lett a két szuperhatalom szembenállásának központja 2 német állam
  • a szovjet területen romló életkörülmények miatt tömeges vándorlás nyugat felé
  • német kommunisták általi földosztás a szovjet övezetben, majd államosítás kezdete
  • nyugati, majd keleti valutareform
  • a szovjetek potenciális terjeszkedése Nyugat-Berlin felé berlini blokád (utak lezárása nyugatra) amerikai és brit léghidak létrehozása 1949, kettészakadás: NSZK (nyugat) és NDK (kelet)
  • NSZK: demokratikus viszonyok kiépítése (Konrád Adenauer), francia-német megbékélés, 1955-ben felvétel a NATO-ba, lendületes gazdasági fellendülés
  • NDK: kommunista diktatúra kiépülése, nincs fellendülés, munkásfelkelések, 1961-ben a berlini fal építése („hermetikus elzárás”)
  • Köztes-Európában erős szovjet térnyerés a SZEB-en keresztül 1948-ra szovjet csatlós kormányok kiépülése kezdetben a polgári demokrácia álcája, a rivális pártok szétverése, földosztás és korábbi baloldali pártok bevonása a politikába később a szociáldemokrata pártok egyesülésének kényszere a kommunista pártokkal, államosítás és szovjet totális állam kiépítése
  • Jugoszlávia: 1943 után kommunista partizánok uralma, Tito vezetésével Tito önálló diktatúrája miatt szembenállás a Szovjetunióval
  • Finnország: a németek oldalán harcol, de elkerüli a szovjetizálást nagy engedmények a Szovjetuniónak (pl. gazdasági együttműködés)
  • 1947, Kominform (Kommunista és Munkáspártok tájékoztató Irodája) létrehozása
  • szovjet sematizmus: a normát túlteljesítő, párthoz hű munkás példaállítása
  • Sztálin fellépése különböző népcsoportok ellen (pl. zsidók, ennek oka az Izraellel való ellentét, amiről később még szó lesz)

Gyarmati rendszerek felbomlása:

  • a gyarmati hatalom már az I. világháború után meggyengül a két szuperhatalom nem támogatja a gyarmati rendszer helyreállítását
  • India:
  • 1947, a Nemzeti Kongresszus jelölje Nehru, kormányt alakít
  • angol visszavonulás vallási ellentétek térnyerése: hindu  muzulmán
  • 1947, India függetlensége 3 országra esés: India, Pakisztán, Ceylon
  • hindu Indiai Köztársaság  mohamedán Pakisztán
  • India közeledése a Szovjetunióhoz
  • Kína:
  • amerikai támogatottságú Kuomintang  szovjet támogatottságú KKP
  • a Vörös hadsereg elfoglalja Mandzsúriát és KKP földosztása a KKP győzelme Mao Ce-tung vezetésével kikiáltják a Kínai Népköztársaságot (sztálinista mintára
  • Közel-Kelet:
  • 1948, a gyarmati hatalom megszűnése a térségben arab-izraeli konfliktus Anglia az ENSZ-re bízza a kérdést Palesztina kettéosztása: egy zsidó és egy arab állam 1948, Ben Gurion kinyilvánítja Izrael állam megalakulását (demokratikus berendezkedés)
  • 1956, angol és francia támogatással Izrael támadása a szovjetek által támogatott Egyiptom ellen szuezi válság Izrael győzelme, angol és francia visszavonulás
  • Vietnam:
  • a háború alatt kommunista támogatással harc a japánok, majd a háború után a franciák ellen francia vereség Vietnam területeket kap vissza (genfi béke) Vietnam, kettéosztása: szovjetbarát Észak- és nyugatbarát Dél-Vietnam
  • gyarmatok felszabadulása hatalmi harcok kibontakozása, új magántulajdonon alapuló társadalmak újgyarmatosítás: függés a volt gyarmattartóktól és gazdasági fejlődés
  • 1955, bandungi értekezlet harmadik világ: el nem kötelezettek mozgalma (Nehru és Nasszer vezetésével) el nem kötelezettség és kibontakozó kapitalizmus

A hidegháború kibontakozása:

  • USA és Szovjetunió fegyverkezési versenye (atom,- és hidrogénbomba)
  • a japánok kiűzése után két Korea: észak (kommunista) és dél (kapitalista) 1950, Észak-Korea majdnem az egész szigetet elfoglalja USA visszavágása szovjet kérésre kínai „önkéntesek” belépése 1950, (ma is érvényes) fegyverszünet
  • 1953, Sztálin halála Hruscsov az új vezető: 1956-ban (SZKP XX. kongresszuson) szakít a sztálini rendszer szembetűnő sajátosságaival és éles vonalat húz Lenin (pozitív) és Sztálin között (részben negatív)
  • fegyverkezés visszafogása a két világrendszer békés együttélésének gondolata
  • az NSZK felvétele a NATO-ba szovjet válasz: 1955, Varsói Szerződés (szovjet irányítású katonai tömb)
  • 1956, Kominform feloszlatása és sztrájkok békés megoldás Lengyelországban: a nemzeti politikát folytató Gomulka kinevezése
  • feszültség növekedése szuezi válság és magyar forradalom
  • 1959, kommunista támogatással kubai forradalom, Fidel Castro vezetésével 1962, a Szovjetunió atomrakétákat telepít Kubába (kubai rakétaválság) Kennedy blokád alá veszi Kubát nukleáris világháború veszélye kompromisszum az utolsó pillanatban: szovjet rakéták kivonása
  • a szovjet reformokra a sztálinista Kína nem nyitott nyílt szakítás (Amerika közeledése Kínához) fegyveres összecsapás

A hidegháború enyhülése:

  • a kubai rakétaválság után atomcsendegyezmény
  • 1964, Hruscsov félreállítása, Brezsnyev az új vezető nem tűri a szovjet érdekszférából való kiválást és korlátozott szuverenitás elmélete (Brezsnyev-doktrína)
  • rakétatechnika fejlődése fegyverkorlátozási tárgyalások (1972, SALT-I. szerződés) enyhülés csúcspontja 1975, helsinkii értekezlet: a békés együttélésről
  • az enyhülés segítése: XXIII. János pápa II. vatikáni zsinat: helyi konfliktusok megoldása és békés egymás mellett élés hirdetése
  • Willy Brandt: új keleti politika (reálpolitika) német-szovjet és német-lengyel szerződés új német határok a két német állam viszonyának rendezése (felvétel az ENSZ-be)
  • 1954, Dél-Vietnamban partizánháború a kormányzat ellen, melyet a kommunista Észak-Vietnam támogat 1964, az USA belépése rengeteg amerikai áldozat 1973, párizsi béke Vietnam kommunista vezetés alatt egyesül
  • 1967, hatnapos háború Izrael legyőzi a környező arab országokat arab olajfegyver: a termelés csökkentésével emelik az olaj árát 1973-1974, olajválság
  • Afrika: helyi konfliktusok kibontakozása (katonai puccsok, diktatúrák)

A Szovjetunió válsága és szétesése:

  • a hagyományos fegyvernemek rohamos fejlesztése a Szovjetunióban térhódítás Afrikában és Afganisztán megszállása közelítés a leggazdagabb kőolajkészletekhez az USA ezeket akár fegyverrel is megvédi (Carter-doktrína) Amerika pénzeli az afgán gerillákat véres partizánháború a Szovjetunió kivonul Afganisztánból (1988)
  • olajárrobbanás a szocialista rendszerek eladósodnak (a nyugattól való elszigeteltség miatt) lemaradás a Nyugattól Lengyelország: politikai összeomlás, sztrájkok 1980, Szolidaritás Szakszervezet szovjet intervenció rendkívüli állapot kihirdetése (Lengyelországban már nem szilárdult meg a diktatúra)
  • az USA kifejleszti a neutronbombát és a rakétaelhárítást („csillagháborús terv”) út a hatalmi egyensúly felborulása felé
  • Brezsnyev halála után Gorbacsov a vezető reformok peresztrojka és glásznoszty: életkörülmények javítása és hangadás az elégedetlenségnek fegyverkezés visszafogása külpolitikai változások
  • 1986, csernobili atomerőmű katasztrófa
  • 1980, gazdasági válság Köztes-Európában életkörülmények romlása és eladósodás az erőszakos kommunista fellépés ellehetetlenülése szovjet szorítások oldódása
  • 1989, a köztes-európai szocialista rendszerek összeomlása a kommunista vezetés mindenhol átadja a hatalmat, szabad választások, NDK összeomlása
  • a rendszerváltoztatás után:
  • Csehszlovákiában „bársonyos forradalom”
  • Romániában fegyveres puccs a diktatúra megdöntésére (Ceaușescu házaspár kivégzése)
  • Csehszlovákia kettéválása békés úton
  • Jugoszláviában fegyveres polgárháború az etnikai sokszínűség (szerb, horvát, szlovén, albán, bosnyák, stb.) révén minden nép saját, homogén nemzetállamot akart
  • a felszabadult területek csatlakoznak az Európai Unióhoz és a többség a NATO-hoz
  • a Németországot a megszálló 4 hatalom lemond a győztesek jogáról 1990. október 3, Németország egyesítése Helmut Kohl kancellár vezetésével
  • Gorbacsov sem a szovjet tömb, sem Németország egyesítésébe nem avatkozik bele, de a balti államok törekvései ellen fegyverrel lép fel a balti állomok függetlenségének elismerése 1991, Szovjetunió szétesése az orosz befolyás érdekében: Független Államok Közössége (FÁK)
  • Szovjetunióból Oroszország lassú gazdasági modernizáció

Az Európai Unió és az integráció:

  • az európai integráció már évszázados álom oka: Európa kettéosztottsága és félelem a szovjet előretöréstől, gazdasági kényszer
  • a Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékenységére: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet
  • politikai együttműködésre: 1949, Európai Tanács
  • 1951, Szén – és Acélközösség a szén és acél közös piacának létrehozás az együttműködés politikai alapja a francia-német béke
  • 1957, Róma: Európai gazdasági Közösség, más néven Közös Piac
  • 1960-as évek: Adenauer és De Gaulle tervei vámok leépítése és tőke szabad mozgása
  • 1990-es évek: szorosabb gazdasági és politikai integráció (ok: több tag és Németország újraegyesítése)
  • 1992, maastrichti szerződés: Európai Unió teljes gazdasági és pénzügyi unió, összehangolt Európa, uniós állampolgárság és Európai Parlament jogkörének növelése
  • schengeni egyezmény: tagállamok közti határ megszűnése szabad mozgás
  • egységes valuta: euró
  • az Európai Uniót érintő döntéseket az Európai Unió Tanácsa hozza
  • a testületi üléseken szakminiszterek vesznek részt (pl. költségvetési ügyekben a pénzügyminiszterek)
  • az Európai Unió Tanácsát segíti az Állandó Képviselők Bizottsága
  • a legfontosabb ügyekben az Európai Tanács dönt
  • az Európai Parlament jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése, költségvetések elfogadása
  • az Európai Parlament képviselőit a tagországok polgárai közvetlenül választják meg és a képviselők nem országok, hanem pártállás szerint, frakciókban csoportosulnak (pl. néppárti vagy szocialista-szociáldemokrata)
  • a jogszabályok végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős; ide minden tagország egy biztost küld, akinek a feladatát a Bizottság elnöke határozza meg
  • az elnök személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de az Európai Parlament választja meg (5 éves mandátum)
  • a jogszabályok alkalmazását és betartását az Európai Unió Bírósága biztosítja
  • 1955, Finnország, Ausztria és Svédország csatlakozása bővülés az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének átalakítása cenzusos döntéshozatali rendszer helyett többségi elv, országok súlyának rögzítése az Unión belül
  • 2003, athéni szerződés: a 15 országot tömörítő integráció 2004-től 10 új országgal, köztük Magyarországgal gyarapodott
  • 2009, lisszaboni szerződés: növelik az Európai Parlament szerepét, új tisztségek bevezetése (Európai Tanács elnöke, Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük