Jelenkor 1945-től napjainkig

A hidegháború kezdete:

• a nácik legyőzése után megszűnik az közös nevező a nyugat és a kelet között: nyugat (demokratikus)  kelet (diktatórikus)

• Sztálin: szovjet térnyerés
• Churchill: szovjet térnyerés lassítása
• Roosevelt: fenntartható együttműködés

• potsdami értekezlet: még az együttműködés látszata, de később fokozódik a bizalmatlanság (Roosevelt után Truman amerikai elnök fellépése)
• hatalmi viszonyok 1945 után:

• Anglia és Franciaország: eladósodnak az USA irányába  másodrendű nagyhatalmak
• Amerika és Oroszország: hatalmas seregek, atombomba birtoklása  szuperhatalmak  kétpólusú világ

• nürnberegi per: náci háborús bűnösök felelősségre vonási (már a potsdami értekezleten távlatban)
• Németország és csatlósállamai nem nyerik vissza szuverenitásukat  Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) létrehozása  az üléseken mindhárom győztes hatalom részt vehet, de a tényleges hatalom a SZEB elnökéé
• a két szuperhatalom saját ideológiáját támogatja a megszállt területeken  út a szakítás felé
• 1946, Churchill fultoni beszéde felhívás a szovjet térnyerésre  a hidegháború (közvetett szembenállás) kezdete
• 1947, Truman meghirdeti a feltartóztatási politikát az eddigi területeket meghagyják a szovjeteknek, de nem tűrnek újabb térnyerést
• fontos felismerés: a szegénység és nyomor erősíti a szélsőségeket Marshall-terv: segéllyel biztosítják a térség gazdaságát és piacot Amerikának; feltétel: a piac megnyitása egymás előtt
• Szovjetunió és a befolyása alá kerülő államok távol maradása a Marshall- tervtől  helyette, 1949, KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)  a nyugattól elzárt piac; a Szovjetunió látja el nyersanyaggal a tagországokat
• Szovjetunióval szemben  1949, NATO létrehozása (nyugati katonai szövetség)  védelmi jellegű: csak akkor biztosít katonai támogatást, ha a tagországot támadás éri

Az ENSZ:

• a háború után nem kívánják újjáéleszteni a Népszövetséget  új szervezet létrehozása a béke fenntartása érdekében: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
• biztosítja a győztes hatalmak dominanciáját  a legfőbb szervezet elvileg a Közgyűlés, gyakorlatban a Biztonsági Tanács (11 tag, de csak az 5 legerősebb bír állandó tagsággal és vétójoggal)
• az ENSZ alatt létrejöttek szakirányú szervezetek: UNESCO – oktatás, FAO – élelmezés, WHO – egészségügy

 

 

A Kelet és a Nyugat ellentétei:

• az I. világháborúval ellentétben a szövetségesek békekötésig nem hagyják el a megszállt országokat  Németországgal és Japánnal nem kötnek békét, mindenki mással 1947-ben Párizsban  jórészt az 1937-es határok visszaállítása + kollektív német bűnösség elve (németek kitelepítése)
• Németország (és Ausztria): 4 megszállási övezet és a főváros 4 megszállási övezetre osztása  Németország lett a két szuperhatalom szembenállásának központja  2 német állam
• a szovjet területen romló életkörülmények miatt tömeges vándorlás nyugat felé
• német kommunisták általi földosztás a szovjet övezetben, majd államosítás kezdete
• nyugati, majd keleti valutareform
• a szovjetek potenciális terjeszkedése Nyugat-Berlin felé  berlini blokád (utak lezárása nyugatra)  amerikai és brit léghidak létrehozása  1949, kettészakadás: NSZK (nyugat) és NDK (kelet)

• NSZK: demokratikus viszonyok kiépítése (Konrád Adenauer), francia-német megbékélés, 1955-ben felvétel a NATO-ba, lendületes gazdasági fellendülés
• NDK: kommunista diktatúra kiépülése, nincs fellendülés, munkásfelkelések, 1961-ben a berlini fal építése („hermetikus elzárás”)

• Köztes-Európában erős szovjet térnyerés a SZEB-en keresztül  1948-ra szovjet csatlós kormányok kiépülése  kezdetben a polgári demokrácia álcája, a rivális pártok szétverése, földosztás és korábbi baloldali pártok bevonása a politikába  később a szociáldemokrata pártok egyesülésének kényszere a kommunista pártokkal, államosítás és szovjet totális állam kiépítése
• Jugoszlávia: 1943 után kommunista partizánok uralma, Tito vezetésével  Tito önálló diktatúrája miatt szembenállás a Szovjetunióval
• Finnország: a németek oldalán harcol, de elkerüli a szovjetizálást  nagy engedmények a Szovjetuniónak (pl. gazdasági együttműködés)
• 1947, Kominform (Kommunista és Munkáspártok tájékoztató Irodája) létrehozása
• szovjet sematizmus: a normát túlteljesítő, párthoz hű munkás példaállítása
• Sztálin fellépése különböző népcsoportok ellen (pl. zsidók, ennek oka az Izraellel való ellentét, amiről később még szó lesz)

Gyarmati rendszerek felbomlása:

• a gyarmati hatalom már az I. világháború után meggyengül  a két szuperhatalom nem támogatja a gyarmati rendszer helyreállítását
• India:

• 1947, a Nemzeti Kongresszus jelölje Nehru, kormányt alakít
• angol visszavonulás  vallási ellentétek térnyerése: hindu  muzulmán
• 1947, India függetlensége  3 országra esés: India, Pakisztán, Ceylon
• hindu Indiai Köztársaság  mohamedán Pakisztán
• India közeledése a Szovjetunióhoz

• Kína:

• amerikai támogatottságú Kuomintang  szovjet támogatottságú KKP
• a Vörös hadsereg elfoglalja Mandzsúriát és KKP földosztása  a KKP győzelme  Mao Ce-tung vezetésével kikiáltják a Kínai Népköztársaságot (sztálinista mintára

• Közel-Kelet:

• 1948, a gyarmati hatalom megszűnése a térségben  arab-izraeli konfliktus  Anglia az ENSZ-re bízza a kérdést  Palesztina kettéosztása: egy zsidó és egy arab állam  1948, Ben Gurion kinyilvánítja Izrael állam megalakulását (demokratikus berendezkedés)
• 1956, angol és francia támogatással Izrael támadása a szovjetek által támogatott Egyiptom ellen  szuezi válság  Izrael győzelme, angol és francia visszavonulás

• Vietnam:

• a háború alatt kommunista támogatással harc a japánok, majd a háború után a franciák ellen  francia vereség  Vietnam területeket kap vissza (genfi béke)  Vietnam, kettéosztása: szovjetbarát Észak- és nyugatbarát Dél-Vietnam

• gyarmatok felszabadulása hatalmi harcok kibontakozása, új magántulajdonon alapuló társadalmak  újgyarmatosítás: függés a volt gyarmattartóktól és gazdasági fejlődés
• 1955, bandungi értekezlet  harmadik világ: el nem kötelezettek mozgalma (Nehru és Nasszer vezetésével)  el nem kötelezettség és kibontakozó kapitalizmus

A hidegháború kibontakozása:

• USA és Szovjetunió fegyverkezési versenye (atom,- és hidrogénbomba)
• a japánok kiűzése után  két Korea: észak (kommunista) és dél (kapitalista)  1950, Észak-Korea majdnem az egész szigetet elfoglalja  USA visszavágása  szovjet kérésre kínai „önkéntesek” belépése 1950, (ma is érvényes) fegyverszünet
• 1953, Sztálin halála  Hruscsov az új vezető: 1956-ban (SZKP XX. kongresszuson) szakít a sztálini rendszer szembetűnő sajátosságaival és éles vonalat húz Lenin (pozitív) és Sztálin között (részben negatív)
• fegyverkezés visszafogása  a két világrendszer békés együttélésének gondolata
• az NSZK felvétele a NATO-ba  szovjet válasz: 1955, Varsói Szerződés (szovjet irányítású katonai tömb)
• 1956, Kominform feloszlatása és sztrájkok  békés megoldás Lengyelországban: a nemzeti politikát folytató Gomulka kinevezése
• feszültség növekedése  szuezi válság és magyar forradalom
• 1959, kommunista támogatással kubai forradalom, Fidel Castro vezetésével  1962, a Szovjetunió atomrakétákat telepít Kubába (kubai rakétaválság)  Kennedy blokád alá veszi Kubát  nukleáris világháború veszélye  kompromisszum az utolsó pillanatban: szovjet rakéták kivonása
• a szovjet reformokra a sztálinista Kína nem nyitott  nyílt szakítás (Amerika közeledése Kínához)  fegyveres összecsapás

A hidegháború enyhülése:

• a kubai rakétaválság után atomcsendegyezmény
• 1964, Hruscsov félreállítása, Brezsnyev az új vezető  nem tűri a szovjet érdekszférából való kiválást és korlátozott szuverenitás elmélete (Brezsnyev-doktrína)
• rakétatechnika fejlődése  fegyverkorlátozási tárgyalások (1972, SALT-I. szerződés)  enyhülés csúcspontja  1975, helsinkii értekezlet: a békés együttélésről
• az enyhülés segítése: XXIII. János pápa  II. vatikáni zsinat: helyi konfliktusok megoldása és békés egymás mellett élés hirdetése
• Willy Brandt: új keleti politika (reálpolitika)  német-szovjet és német-lengyel szerződés  új német határok  a két német állam viszonyának rendezése (felvétel az ENSZ-be)
• 1954, Dél-Vietnamban partizánháború a kormányzat ellen, melyet a kommunista Észak-Vietnam támogat  1964, az USA belépése  rengeteg amerikai áldozat  1973, párizsi béke  Vietnam kommunista vezetés alatt egyesül
• 1967, hatnapos háború  Izrael legyőzi a környező arab országokat  arab olajfegyver: a termelés csökkentésével emelik az olaj árát  1973-1974, olajválság
• Afrika: helyi konfliktusok kibontakozása (katonai puccsok, diktatúrák)

A Szovjetunió válsága és szétesése:

• a hagyományos fegyvernemek rohamos fejlesztése a Szovjetunióban  térhódítás Afrikában és Afganisztán megszállása  közelítés a leggazdagabb kőolajkészletekhez  az USA ezeket akár fegyverrel is megvédi (Carter-doktrína)  Amerika pénzeli az afgán gerillákat  véres partizánháború  a Szovjetunió kivonul Afganisztánból (1988)
• olajárrobbanás  a szocialista rendszerek eladósodnak (a nyugattól való elszigeteltség miatt)  lemaradás a Nyugattól  Lengyelország: politikai összeomlás, sztrájkok  1980, Szolidaritás Szakszervezet  szovjet intervenció  rendkívüli állapot kihirdetése (Lengyelországban már nem szilárdult meg a diktatúra)
• az USA kifejleszti a neutronbombát és a rakétaelhárítást („csillagháborús terv”)  út a hatalmi egyensúly felborulása felé
• Brezsnyev halála után Gorbacsov a vezető  reformok  peresztrojka és glásznoszty: életkörülmények javítása és hangadás az elégedetlenségnek fegyverkezés visszafogása  külpolitikai változások
• 1986, csernobili atomerőmű katasztrófa
• 1980, gazdasági válság Köztes-Európában  életkörülmények romlása és eladósodás  az erőszakos kommunista fellépés ellehetetlenülése  szovjet szorítások oldódása
• 1989, a köztes-európai szocialista rendszerek összeomlása  a kommunista vezetés mindenhol átadja a hatalmat, szabad választások, NDK összeomlása
• a rendszerváltoztatás után:

• Csehszlovákiában „bársonyos forradalom”
• Romániában fegyveres puccs a diktatúra megdöntésére (Ceaușescu házaspár kivégzése)
• Csehszlovákia kettéválása békés úton
• Jugoszláviában fegyveres polgárháború  az etnikai sokszínűség (szerb, horvát, szlovén, albán, bosnyák, stb.) révén minden nép saját, homogén nemzetállamot akart

• a felszabadult területek csatlakoznak az Európai Unióhoz és a többség a NATO-hoz
• a Németországot a megszálló 4 hatalom lemond a győztesek jogáról  1990. október 3, Németország egyesítése Helmut Kohl kancellár vezetésével
• Gorbacsov sem a szovjet tömb, sem Németország egyesítésébe nem avatkozik bele, de a balti államok törekvései ellen fegyverrel lép fel  a balti állomok függetlenségének elismerése 1991, Szovjetunió szétesése  az orosz befolyás érdekében: Független Államok Közössége (FÁK)
• Szovjetunióból Oroszország  lassú gazdasági modernizáció

Az Európai Unió és az integráció:

• az európai integráció már évszázados álom  oka: Európa kettéosztottsága és félelem a szovjet előretöréstől, gazdasági kényszer
• a Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékenységére: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet
• politikai együttműködésre: 1949, Európai Tanács
• 1951, Szén – és Acélközösség  a szén és acél közös piacának létrehozás  az együttműködés politikai alapja a francia-német béke
• 1957, Róma: Európai gazdasági Közösség, más néven Közös Piac
• 1960-as évek: Adenauer és De Gaulle tervei  vámok leépítése és tőke szabad mozgása
• 1990-es évek: szorosabb gazdasági és politikai integráció (ok: több tag és Németország újraegyesítése)
• 1992, maastrichti szerződés: Európai Unió  teljes gazdasági és pénzügyi unió, összehangolt Európa, uniós állampolgárság és Európai Parlament jogkörének növelése
• schengeni egyezmény: tagállamok közti határ megszűnése  szabad mozgás
• egységes valuta: euró
• az Európai Uniót érintő döntéseket az Európai Unió Tanácsa hozza
• a testületi üléseken szakminiszterek vesznek részt (pl. költségvetési ügyekben a pénzügyminiszterek)
• az Európai Unió Tanácsát segíti az Állandó Képviselők Bizottsága
• a legfontosabb ügyekben az Európai Tanács dönt
• az Európai Parlament  jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése, költségvetések elfogadása
• az Európai Parlament képviselőit a tagországok polgárai közvetlenül választják meg és a képviselők nem országok, hanem pártállás szerint, frakciókban csoportosulnak (pl. néppárti vagy szocialista-szociáldemokrata)
• a jogszabályok végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős; ide minden tagország egy biztost küld, akinek a feladatát a Bizottság elnöke határozza meg
• az elnök személyére az Európai Tanács tesz javaslatot, de az Európai Parlament választja meg (5 éves mandátum)
• a jogszabályok alkalmazását és betartását az Európai Unió Bírósága biztosítja
• 1955, Finnország, Ausztria és Svédország csatlakozása  bővülés  az Unió intézményi és döntéshozatali rendszerének átalakítása  cenzusos döntéshozatali rendszer helyett többségi elv, országok súlyának rögzítése az Unión belül
• 2003, athéni szerződés: a 15 országot tömörítő integráció 2004-től 10 új országgal, köztük Magyarországgal gyarapodott
• 2009, lisszaboni szerződés: növelik az Európai Parlament szerepét, új tisztségek bevezetése (Európai Tanács elnöke, Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)