A II. triumvirátustól az egyeduralomig:
Caesar meggyilkolása után zűrzavar lett úrrá Rómán. És bár először a Rómába visszatérő Octavianus (Caesar unokaöccse, fogadott fia), a senatus sugallatára Caesar gyilkosaival szövetkezett, és győzte le Caesar egykori hadvezérét, Antoniust, végül mégis vele és Lepidusszal kötött szövetséget.
Octavianus, Antonius és Lepidus Kr. e. 43. november elején megkötötték a II. triumvirátust:
- öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek az állam ügyeinek intézésére
- felosztották egymás között a birodalmat
- és elkészültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére, legyőzésére
A triumvírek és Caesar gyilkosai között a döntő ütközetre Makedóniában került sor, ahol Kr. e. 42-ben Philippinél a triumvírek legyőzték Brutus és Cassius seregeit.
A győztes csata után a triumvírek már egymás ellen fordultak, de szövetségük még egy ideig fennmaradt:
- Lepidus végül lemondott triumvíri hatalmáról és Africa provinciába vonult vissza.
- Antonius keletre utazott és a keleti tartományokat irányította. A Parthusok elleni hadjárat szervezésekor megismerkedett Egyiptom királynőjével, Kleopátrával is. Három gyerekük született:
- Kr. e. 40.: Alexandrosz Héliosz és II. Kleopátra Szeléné
- Kr. e. 36.: Ptolemaiosz Philipposz
- Octavianus Rómában maradt és a nyugati tartományokat vezette. Kihasználta a lehetőséget: Róma népét sikeres propagandával Antonius ellen hangolta azzal, hogy Antoniust egy elkényelmesedett keleti kényúrként mutatta be.
A két triumvír között a viszony teljesen megromlott. Octavianus elérte a senatusnál, hogy megszavazzák Egyiptom elleni keleti hadjáratát. Octavianus és Antonius végső összecsapására Épeirosz partjainál került sor, Kr. e. 31-ben Actiumnál, tengeri csatában Octavianus győzött, Antonius Egyiptomba menekült.
Octavianus Kr. e. 30-ban Egyiptomba ment, ahol Antonius – Kleopátrával együtt – öngyilkos lett. Octavianus még megölette Cesariont is (aki állítólag Caesar és Kleopátra gyereke volt), majd Egyiptomot elfoglalta és saját birtokává tette.
A principátus:
Egyiptom elfoglalása után Kr. e. 29-ben Octavianus visszaért Rómába.
Politikai jelszava „Pax Romana” (római béke):
- belpolitikailag a véres háború lezárását, társadalmi, politikai konszolidációt;
- külpolitikailag pedig egy ugyancsak nyugalmas időszak kezdetét jelentette
Octavianus a „köztársaság helyreállítójaként” jelent meg:
- uralmának törvényes és jogi kereteit különböző tisztségei adták: consul, censor (ő állíthatta össze a senatus névsorát), tribunus (minden állami ügyben vétójoggal rendelkezet), pontifex maximus (rendelkezhetett a templomok kincseivel), imperator (hadsereg főparancsnoka).
- Egy valami nem volt: dictator – okult Caesar hibáiból, nem akart zsarnoknak látszani.
Kr. e. 28-tól ő volt a szenátus első embere (princeps senatus), innen a kialakított rendszer elnevezése: principátus (Kr. e. 27 – Kr. u. 284). A principátus burkolt egyeduralom volt, ahol az uralkodó (caesar=császár) a köztársaság politikai intézményein keresztül gyakorolta hatalmát.
A principátus tényleges kezdetének Kr. e. 27-et tartjuk, mert Octavianus ekkor mondott le rendkívüli triumvíri hatalmáról, és „adta át a szenátusnak és a római népnek” a hatalmat.
- Ekkortól hivatalos neve: Imperator Caesar Augustus divi filius (Augustus= ”fenséges”, divi filius = „az isteni fia”, azaz a Kr. e. 42-ben istenné nyilvánított Caesar fia).
- Hatalmának alapjai:
- Hadserege, leépített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt.
- A császár személyétől függő hivatalnokrendszer. Csökkentette a köztársasági hivatalok szerepét, velük párhuzamosan pedig elkezdte kiépíteni a császári intézményeket, a pénzügyek és a provinciák igazgatása területén (első császári provincia: Egyiptom).
- Ellenfeleit megölette, vagy megfélemlítette/megnyerte.
Társadalompolitikája:
Augustus igyekezett a polgárháborúban megfogyatkozott senatori rend és a lovagrend létszámát és támogatását fenntartani, a fellazult erkölcsöket újból megszilárdítani:
- családjogi törvényei: büntette a házasságtörést, kötelezővé tette a házasságkötést, támogatta a gyermekvállalást
A közrendűek számára:
- „Panem et circenses” – ingyen gabona és cirkuszi játékok
- középítkezéssel munkalehetőséget teremtett
Igyekezett a (felszabadított) rabszolgák megnövekedett társadalmi szerepét visszaszorítani, szabályozta a rabszolgafelszabadítás idejét, módját.
Külpolitikája:
A külpolitikában teljhatalmúlag döntött.
A „Pax Romana” jegyében célja a birodalom határainak természetes védővonalakig tartó kiterjesztése, és ezen határok védelme volt. A hadsereg nagyságát a polgárháború korához képest a felére csökkentette, a légiókat a határmenti provinciákban állomásoztatta.
Limes: a Római Birodalom határain kialakított védelmi vonal. A mesterséges védelem kőfallal, árokrendszerrel, figyelőtornyokkal, helyőrséggel biztosította a birodalom területét a külső támadásokkal szemben. A természetes védelmi vonalat folyók, hegyek, stb. alkották (pl. Duna-Rajna vonal kiépítése.)
Határfolyók: Rajna, Duna, Eufrátesz
Egyetlen nagy veresége: Kr. e. 9-ben a teutoburgi erdőben a germánok legyőztek és lemészároltak 3 római légiót. Ezután Augustus lemondott a Rajnán túli hódításról.
Légió: a római hadsereg alapvető katonai egysége. Létszáma és szerkezete az idők folyamán sokszor változott. A légió gyalogosokból (3000-6000 fő), lovasságból (300-3000 fő) és különböző kiszolgáló egységekből állt. Marius reformjai után fegyverzetük egységessé vált.
Új területeket elsősorban Közép-Európában hódított meg:
- Az Alpok és a Duna felső folyásának vidékén: Raetia és Norcium provincia
- a Duna középső folyásánál: Kr. e. 12-9 között elfoglalt Pannónia provincia
- a Duna alsó folyásánál: Moesia
Kultúrpolitikája:
„Augustusi aranykor”
- szerette és támogatta a művészetet: ő és barátja, Maecenas sokat tett a művészet és a művészek támogatásáért
- Költészetben: Vergilius (Aeneis), Horatius (Ódák), Ovidius (Átváltozások)
- Építészet: befejezték „Marcellus színházának” építését, újjáépítették a Circus Maximust, új fórumot építtetett (Augustus fóruma), megépült a Pantheon és Caesar temploma.
Augustusnak fiú örököse nem volt, így utóda Tiberius lett, amikor 76 évesen meghalt.