Bevezetés
Ezekiel a négy nagy író próféta egyike.
Babiloni fogság: Kr.e. 587-től, a megtisztító vihar Júda számára.
Júda nem önálló állam, Jeremiás kezdettől fogva Babilonban van, nagy vallási megújulást hozott, ami Krisztus koráig tartott. (Júda és Babilon két összecsapása 597 és 587).
Kifejtés
Ezekiel jeruzsálemi előkelő pap, ennek megfelelően a meghívása egy teofánia-vihar, négy élőlény, tekercs, kudarc ígérete. Ezekiel már korán Babilonba kerül, a Kebár öntözőcsatorna partjára, ahova telepítik a zsidókat és munkásnak használják őket. Jó atyaként viselkedik: kezdetben illúziókat oszlat, a totális kudarc után vígasztal.
Jellegzetes tanításai: (Ez8-11)
Ne bízzatok a templomban: ezt mondja Jeremiás is, látomásában Isten az Olajfák Hegye felé távozik, ez egy üdvösségtörténeti előkép. Jeruzsálem ítélete: Jézus is megjövendöli. A hűtlenség allegóriája: Ozeás kispróféta: Isten a hűséges férj, aki visszafogadja a hűtlen asszonyt, aki Jeruzsálem.
Vígasztal a megtérés lehetőségével:
- „Apák ették a savanyú szőlőt, a fiak foga vásott el tőle!” (Ez 18-,1-4) A fiúk bűnhődnek az apák bűneiért, de ez nem így lesz.
- „Érző hús szívet ígér az Úr kőszív helyett” (Ez 36,1-26) szív: az értelem központja
- A 37. fejezet monumentális látomása: a csontok új életre kelnek, a templomban éltető víz fakad, Jahve visszatér templomába. Így kapcsolódik Húsvéthoz: éltető víz, forrás fakad, lesz jövő Izrael számára. (Ez 40-48)
A prófétai könyv stílusa nehéz, műfaja forma nélküli látomás.
Ezekielnek is szerepe van a zsidó nép fogság alatti, illetve utáni megújulásában, amelyek közül a legfontosabbak: a zsinagógai istentisztelet bevezetése, sabbat kultusz, valláserkölcsi megújulás és új identitás = önazonosság.
Befejezés:
A fogság alatt működött még II. Izaiás is. A perzsa uralom után visszatérés, azóta van komoly zsidó szórvány, mert gyötrelmes volt a visszatérés. Ugyanilyen gyötrelmek, csapások és megújulások kísérik családunk és hazánk életét, a hitből merítsünk mi is erőt és reményből türelmet!