A polisz kialakulása
ión alapítású
védelmezője és névadója Pallasz Athéné
kézműves és kereskedelmi polisz
polisz
városállam
sajátos politikai, vallási, kulturális közösség
teljes jogú tagjai kezdetben a polgárjoggal bíró földtulajdonosok
(később bővül a polgárok köre)
élén kezdetben király, avagy baszileusz
később az irányítás a legnagyobb földbirtokosok,
a legelőkelőbb polgárok, az arisztokraták kezébe kerül (arisztoi = a legjobbak)
→ arisztokratikus köztársasága démosz (= köznép) kezdetben nem részesül a politikai hatalomból
A királyság kora, Kr.e. 8. század
mitikus alapító király: Thészeusz
a legenda szerint foglalkozás szerinti társadalom:
eupatridák (= jó atyától származók)
földművelők
kézművesek
valójában fiktív vérségi rendszer: 4 phülé (törzs)
Az arisztokratikus köztársaság, Kr. e. 7. század
királyság megszűnése → arisztokratikus köztársaság
király helyett arkhónok álltak az állam élén
arkhón: Athén eleinte egy, majd három, végül kilenc, évente választott főtisztviselője
Areioszpagosz tanácsa: leköszönt arkhónokból állt
VII. sz. második fele: társadalmi ellentétek
az arisztokraták elfoglalták fizetni nem tudó adósaik földjétpolgárjoguk elvesztése, adósrabszolgaság
kivándorlás, gyarmatosítás
Kr. e. 621: Drakón törvényei
a hagyomány szerint rendkívül szigorú
de egyetlen ismert törvényében pont a vérbosszút igyekszik korlátozni
szigorúan védte a magántulajdont
legkisebb lopásért is halálbüntetés
szokásjog írásba foglalása
Szolón reformjai, Kr. e. 594
teherlerázás, azaz egyszeri alkalommal való adósságeltörlés
adósrabszolgaság eltörlése
timokratikus alkotmány:
4 társadalmi csoport
vagyon szerint
ötszázmérősök: hajósok – pentekosziomedimnoszok
háromszáz mérősök: lovasok – hippeszek
kétszáz mérősök: „ökörfogatosok”/igások – zeugitészek
kétszáz mérő alattiak: napszámosok – thészek
hadsereg kiállításának alapja
nem születés alapján csoportosított
megteremtette a demokrácia alapjait
tisztségbetöltés és katonai szerep vagyon szerint
népgyűlés (ekklészia) hatáskörének növelése
esküdtbíróság (héliaia) létrehozása
négyszázak tanácsa (bulé): phülék szerint
Peiszisztartosz türannisza, Kr. e. 560-527
arisztokrata származású
toborzott fegyveresekkel megszerzi az egyeduralmat
türannisz = zsarnokság
szegényekre támaszkodott: földosztások, kiszálló bíróságok
évi adó
nagyszabású építkezések
gazdaság fejlődése: kereskedelmi kapcsolatok, jó minőségű pénz –> megerősödik a démosz
első drámák
Kr. e. 510: Hippiasz elűzése
Kleiszthenész reformjai, Kr. e. 508
a démosz kizárná a zsarnokság visszatérését
új berendezkedés
új területi egységek
megszüntette a szabad polgárok közötti politikai különbségeket
területi alapú politikai rendszer (10 phülé, phülénként 3 trittész)
katonaság phülénként, 10 sztratégosz
népgyűlés a törvényhozó szerv
– minden teljes jogú polgár részt vehetett
– törvényhozás
– döntés háborúról és békéről
ötszázak tanácsa (bulé)
– tagjait phülénként sorsolják, egy évig vannak hivatalban
– törvényjavaslatok
– kisebb ügyekben dönt
cserépszavazás, azaz osztrakiszmosz
– zsarnokok
katonai vezetők: szratégoszok
– hivatali idejük többször
meghosszabbítható
– választás
– az állam irányítói
Demokrácia
népuralom; olyan államforma, amelyben a hatalmat nem egy személy vagy egy kisebbség, hanem elvben az állampolgárok többsége gyakorolja
teljes jogú athéni polgár: athéni polgároktól született, 20. életévét betöltött, szabad férfi
Periklész reformjai
Kr. e. 461–429: Periklész Athén élén, 15 éven át sztratégosz
Kr. e. 461
– minden politikai döntés a bulé, az ekklészia
és a héliaia kezében
– Areioszpagosz tanácsának jelentősége csökken,
családjogi ügyekkel foglalkoznak
napidíjat vezet be a héliaia, bulé és színház jelenlévőinek
→ a politikában részt vevők köre bővül (demokrácia fénykora)
viszont az ő akaratát szavazzák meg
jogegyenlőség
zoon politikon: a politikában mindenki részt vehet
gazdasági fellendülés: Déloszi szövetség pénzei
rabszolgakereskedelem
nagyszabású építkezések→ démosznak kedvez
– Akropolisz
– Pallasz Athéné szobra
– Zeusz szobra
– Pheidiasz vezetésével
Athén virágkora
Periklész idején
mezőgazdaság: főleg kertművelés
ipar: fazekasság, fémipar, hajóépítés, építkezések
szakosodás, nagyobb műhelyek, rabszolgamunka→ szegényebb kézművesek tönkremennek
kereskedelem (húzóágazat): export-import és közvetítő kereskedelem
állami jövedelmek
– metoikoszok, azaz polgárjoggal nem rendelkező szabadok
és felszabadított rabszolgák adója
– kereskedelem
– vámok
– laurioni ezüstbányák
A peloponnészoszi háború
9.1) Okok
Athén és a déloszi szövetség poliszainak ellentétei
kereskedelmi ellentét Athén és Korinthosz között
Spárta és Athén hatalmi ellentéte
9.2) A háború menete (Kr. e. 431–404)
Spárta szárazföldön támad, Attikai-fsz. feldúlása
Athén tengeren támad, peloponnészoszi partvidék feldúlása
vidéki lakosság Athénba költöztetése
→ zsúfoltság, járvány, Periklész haláladéloszi szövetségen belül a szövetségesek anyagi
hozzájárulásának megemeléseAlkibiadész, szicíliai hadjárat, athéni vereség
perzsa pénz Spártának → spártai flottaépítés, athéni flotta veresége a Hellészpontosznál
Athén ostroma → feltétel nélküli megadás
9.3) A béke
déloszi szövetség feloszlatása, kötelező szövetség Spártával
athéni hadiflotta átadása, védőfalak, erődítmények lerombolása
új alkotmány, harminc zsarnok uralma (Kr. e. 404–403)
.4) A nagyhatalmi helyzet
Athén teljes vereséggel zárta a háborút
Így spárta nagyhatalmi helyzetét elveszítette
a demokrácia fő támaszát jelentő középrétegek (parasztok és kézművesek) elszegényedtek
polgárokból szavazatukat áruló irányítható tömeg vált
További tételek a témakörben: