Ottlik Géza morális gondolatai szabadságról, az emberi élet lehetőségeiről az Iskola a határon című regényben

Ottlik Géa (1912-1990)

Iskola a határon (1959)

cím értelmezése: HATÁR :

  • Kőszegen játszódik, Mo. és Ausztria határán
  • belső határ! egymás közt… tisztek – gyerekek
  • az otthon, a civil világ és a katonaélet elhatárolódik

I. Időszerkezet

-bonyolult

-több időben való ugrálás: 1923 és ’26 közt, ’44-ben és ’57-ben

-van linearitás, de nagyon sokszor megbomlik

-nem egyenletes tempó (leglassabb –legrészletesebb…- az iskolába bekerülés)

-„Az idő van” –Szeredy szájából FONTOS!!! egyszerre van bennünk a múlt és a jelen… -hogy lehet ezt kifejezni?

-az idő szubjektív –ezt is hogy lehet kifejezni?

II. Nézőpont

-két nézőpont: Medve(kézirata) + Bébé pontosabb

 nehéz elbeszélni ezt a világot, mindenki másképp éli meg az élet bonyolult

-pokrócozás története! mindketten elmondják, teljesen máshogy a világ nem egyértelmű

-tény belőle: Medvét megpokrócozták. A többi mind kérdés.

-értehtő, Medve miért éli meg úgy, hogy gyáva volt

-Bébé tényszerűbben mondja el, de NEM EZ A LÉNYEG

 hogy lehet ezt megragadni, elmondani?

III. Szerkezet

-az előző kettőből adódik

-sok váltás itt is

-elindul egy szál, csak később bomlik ki

-ketten mesélnek párhuzamosan bonyolult elbeszélni, egyféleképpen nem lehet!

-fő kérdés: IGAZSÁGKERESÉS! ez hatja át az egész történetet

-számtalan módon van bemutatva: „mi az igazság?” („mert már régen megutáltunk minden hazugságot” –Bébé, „papirmasé”-Medve, 1. rész, 7. fej. FONTOS RÉSZ!)

-BELSŐ KOMOLYSÁG! –Trieszti Öböl motívum előrehaladva egyre több infó róla. Medve sose volt ott, de elképzeli belső valóság, belső IGAZSÁG!

IV. Cselekmény

-zárt világban játszódik

-elszakadva a hétköznapi élettől, minden eddigi életük ki van zárva magukrahagyatottság!

SZIGETÁLLAPOT

-légkör: tiranon utáni Mo., K&K működése, német nyelv jelenléte

-belső működési rendszer ami kint működött, itt értelmetlen (pl. fésű-sztori, Halász…)

 HATÁRHOZ érkeztek a gyerekek, hátra kellett dobniuk az otthont. (Medve – anyja HATÁR köztük)

-nem a szeretet uralkodik, nincs igazságosság ebben a működési rendszerben

-1. részben Medve: „akkor még értettem az életet”, estére már nem érti. egy nap alatt lezajlik a kamasszá válás. Végére: átlát sok mindent, parancsnok lesz, felnőtté válik

HÁROM RÉTEGE VAN A CSELEKMÉNYNEK:

  1. konkrét világ eseménye

  • a történet előtere
  • külső réteg!
  • hatalmon levők <-> alárándeltek
  • a világ bonyolult rendszer + értelmetlen
  • nincsenek ésszerű törvények, csak helyzetek, nincs fix pont! (pl. ablakbetörős sztori)

VÁLASZOK a hatalomra, lehetőségek:

  • Öttevényi
  • Medve szökése
  • Tóth Tibor + esete
  • Apagyi

egyik sem jó megoldás! Medve számára egyik sem járható út

ebben a rétegben nem számít az igazság, nincs igazságkeresés

  1. belső utak rétege

  • (fejlődésregény is lehetne) belső utat jár be a főhős, teljesebb személyiség lesz
  • „még értettem a világot” után KAOTIKUS lesz próbálnak friss levegőhöz jutni!
  • legelőbb Czakó, legkésőbb Medve látja át
  • pokrócozás: Bébé TÉNYEK szintjén mondj el, Medve a BELSŐ UTAK szintjén

– NÉZNI (mindenki tud) — LÁTNI (nehéz, Medve sokáig nem lát, csak a regény végére), a belső utak rétege a látáshoz való eljutást bontja ki

  1. az elbeszélés nehézségei

hogy lehet mindezt kifejezi???

minden történéskor belebonyolódunk, hogy hogyan fejezzük ki

  •  nehéz kideríteni az igazságot
  •  nehéz kifejezni

„néma gyereknek anyja sem érti a szavát”

a némaság sokszor több a beszédnél, egy-egy hiteles szó sokat ér

3. rész 2. fej.: „a fogható valóság felszínén élünk, elszakadva…”

a felszínen magány

DE a nagyobb valóság terében folytonosan összefüggünk egymással valahol

  • mégis létezik a megértés módja!

-Pál: Római levél 9.16.: „Nem azon múlik aki erőlködik vagy aki törtet, hanem az irgalmas Istenen.”

(protestantizmus egyik alappillére)

  1. rész: NON EST VOLENTIS (= nem azon múlik) (Bibliai)

-kettéválik a civil- és a katonavilág

-Trieszti Öböl motívum belső támasz, EGY MEGOLDÁS LEHET: befeléfordulás. Ő nem senki, létezik szabadság!

  1. rész: SÁR ÉS HÓ

-főleg belső örténések

-Medve szökése, visszatérése nem megoldás, így nem menekül

 MEGVÁLTOZIK (pl. sapka) 2.19.! SZEMÉLYISÉG lesz, újra önmaga, EYGEDI

-örömforrások is megjelennek (menetelés + éneklés)

-HÓ: égi tisztaság

-SÁR: földi mocsok szélsőségek! belső viharok…

  1. SEM AZ, AKI FUT (Bibliai)

-MEDVE FOGÁGA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (3.1.-2.)

 tetőpont!

belső látás megszületik, KATARTIKUS FELISMERÉSEK

-tér: sötét zárka, tökéletes magány !! MAGÁNY: itt hiánycikk!

-itt éli meg a szabadságot, létezés gyönyörűségét fogja fel, békesség

-3.2. T. Öböl, Lovas: „élj!” létezik a teljes igazság, az ember ép, egész lelke a fix pont

Hasonló

  • Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany-lírájában

    Bevezetés: Arany János (1817-1882) a romantika korszakának költője, kései költészetében (Őszikék) premodern jegyek jelennek meg szemléletben és stíluseszközökben is. Pályája epikus költészettel indul (Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje). Lírai költészete a szabadságharc utáni évtizedben bontakozik ki: művészetében a líra veszi át az uralkodó szerepet. Az 1850-es éveket Arany életében a nemzeti és a személyes…

  • Babits Mihály ars poeticái

    In Horatium, A lírikus epilógja, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, A sziget nem elég magas, Mint különös hírmondó, Jónás imája Babits Mihály (1883-1941) A klasszikus modernség költője, az avantgárd irányzatok közül az expresszionizmus hatása jelenik meg költészetében. Poeta doctus ’tudós költő’ Széleskörű műveltségre tett szert, beszélt latinul, görögül, angolul, franciául és németül, kiemelkedő…

  • Ibsen drámái

    Henrik Ibsen a 19.század végén robbant be az irodalomba, norvég drámaíró, első ismert szerző Skandináviából. Hírnevét drámáival szerezte, amelyek három csoportba sorolhatóak.  romantikus drámák: Például: Peer Gynt (’pergünt’) -> a mű hőse egy norvég fiú, aki Fausthoz, Csongorhoz hasonlóan az élet értelmét keresi, de rájön, hogy nincs célja, ezért visszatér oda, ahonnan indult realista drámák:…

  • Csokonai Vitéz Mihány szerelmi lírája

    A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány…

  • Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája

    Babits pályaíve (a poeta doctustól, a homo aestheticustól a homo moralisig, a prófétaságig) A mű megszületésének körülményei (betegség, Anschluss) Kísérő tanulmányok (Az írástudók árulása, A tömeg és a nemzet) Téma- és műfajválasztás (Jónás, a kényszerpróféta; az elbeszélő költemény „népszerűsége”) Az értelmezés kulcsa: a bibliai parafrázis (párhuzamok és változtatások) Ars poetica: a költő, az írástudó (a…

  • Thomas Mann – 1875-1955

    1. Az avantgárd avantgarde (fr. szó) = előőrs katonai kifejezés eredetileg a művészetben az új lehetőségek felfedezése a feladata lázadás a világgal szemben 6 féle változata van 2 csoportja van formabontó: expresszionizmus, szürrealizmus, dadaizmus, futurizmus érzelmi, indulati alapon nyugszik formaépítő: kubizmus, konstruktivizmus gondolati alapra építkező (intellektuális) 2. Az expresszionizmus expressio (lt. szó) = kifejezés heterogén…