Nyelvtan érettségi

Az érvek fajtái, az érvelés módszerei, eszközei

Érv: olyan kijelentés, amellyel egy állítást akarunk elfogadtatni egy vitában. Legalább két részből áll: a tételből és az alátámasztásból.

Érvfajták:

  1. Definícióból levezetett érv

pl.: A hal kopoltyúval lélegző élőlény. A szárazföldön tehát elpusztul.

  1. Ok-okozati összefüggésből származó érv

Ezzel megtudjuk, hogy milyen ok vezetett el az érvben szereplő következményhez.

pl.: Azért nem írtam leckét, mert beteg voltam.

  1. Körülményekből levezetett érv

Arról akarjuk meggyőzni a befogadót, hogy az események bekövetkezése elkerülhetetlen volt

pl.: Nem volt más választásom, minthogy megegyem a csokidat.

  1. Bizonyítékból levezetett érv

Tényekkel (kutatási eredmények, szakértők kijelentése) bizonyíthatjuk a tétel igazságát

pl.: A csoki valójában jobb, mint a híre. Állítják tudósok

  1. Összehasonlításon alapuló érv

  1. analógián alapuló érv

Párhuzamot vonunk a tételünkben megjelenő fogalom és egy másik dolog között

pl.: Az igazi barátság olyan, mint egy napfényes tisztás az erdő mélyén, felderít, átmelegít, új erővel tölt el.

  1. fortiori” érv

Két lehetőséget hasonlítunk össze

pl.: Ha ahhoz nem voltál fáradt, hogy elmenj bulizni, akkor most egy kis takarítás sem okozhat gondot

  1. Ellentéten alapuló érv

Mi történik, ha a tételünkben megjelenő állítás nem valósul meg

pl.: Egészségesnek lenni jó. Amikor betegek vagyunk, rossz a közérzetünk.

  1. Általános-egyes elvén alapuló érv

Egy olyan általános elvvel, szabállyal is alátámasztjuk tételünket, amit mindenki igaznak vél.

pl.: Minden ember a boldogságra vágyik. Nem csoda, ha te is erre törekszel

  1. Valószínűségen alapuló érv

Eddigi élettapasztalatunk alapján feltételezhetjük, hogy miért következett be.

pl.: Zsófi két napja nem jött suliba. Valószínűleg beteg.

Az érvelés módszerei

  1. dedukció

  • Egy általános kijelentésből kiindulva vonjuk le az egyedi esetekre vonatkozó következtetést, azaz az általánostól haladunk az egyesig.

  • 2 bizonyítékot tartalmazó premisszából és egy következtetésből áll.

  • pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó.

  • deduktív érvelésről beszélünk, ha a bevezetésben tétel szerepel, amelyet az előrehaladás során bizonyítunk

  1. indukció

  • A tudományos kutatás módszere, hiszen ha így gondolkodunk, akkor az egyes, egyedi esetből, megfigyelésekből kiindulva általánosítunk.

  • Ha igazak a premisszák, akkor még nem biztos h a végkövetkeztetés is igaz.

  • Anna okos. Betti okos. Dóri okos. A lányok okosak

  • Induktív az érvelés, ha a bevezetésben csak egy kérdést teszünk fel, vagy megfogalmazunk egy megválaszolandó dilemmát, amire a kifejtés során választ keresünk. A kérdést csak a tárgyalás végén válaszoljuk meg.

Az érvelés hatásossága

Meggyőzőek és hatásosak leszünk, ha

  • érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk
  • szaktekintélyeket idézünk
  • minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze
  • hasonlatokat is felhasználhatunk.
  • minél változatosabban érvelünk
  • a nyelv eszközeit tudatosan használjuk (szavak gondos kiválasztása, képi eszközök, változatos mondatfajták, mondanivaló hatásos elrendezése)
  • A jó vitapartner az érzelmekre és az észre is kíván hatni, tehát nem csak hatásos, hanem meggyőző is.
  • az érvelés világos, logikus.
  • Vita közben mindenképp hangozzanak el az erős érvek, a vita zárásakor, az összefoglaló részben pedig hasznos megismételni őket.
  • az érvelés végén általában következtetéseket fogalmazunk meg.

A meggyőző érvelés elengedhetetlen része a cáfolat, vagyis az ellenvélemény tagadása a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez szükséges a másik fél véleményének megismerése és megértése. Fontos, hogy a cáfolatban és az egész argumentációban kerülni kell a személyeskedést, a sértő megjegyzéseket, pontosnak, világosnak és korrektnek kell lennie az érvelésnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük