Irodalom érettségi

Shakespeare Hamletje, mint késő reneszánsz dráma

-Shakespeare: 1564-1616

-manierizmus

Hamlet, dán királyfi

-belső vívódás, konfliktus

 a bizonyítékok ellenére sem képes megölni a királyt a 3. felv. végére, a darab megy tovább…

-Hamlet mindig új helyzetben mérlegelve gondolkozik, ez alapján cselekszik (<-> Antigoné: a szereplók (kiv. Kreón) végig ugyanolyanok, ugyanolyan a gondolkozásuk)

-Hamlet MAGÁNYOS figura („ de törj meg szívem, nem szólhat szám”)

-érzi is saját magányát az udvarban, mindentől iszonyodik maga körül

-tehát valami külső konfliktus is van a világ és Hamlet közt (kiv. Horatio)

-érzi, hogy valami nem stimmel az egész üggyel (apja halála + házasság)

-sztori rövid elmondása: őrök látják a király szellemét, beszél Hamlettel, a fiával, elmondja hogy az öccse nyírta ki. Halála után ez feleségül vette a királynét. Hamlet bosszút fogad…. …. a végén mindenki meghal…

expozíció: kibontakozik a külső konfliktus: nem vagyok jól a világban (modern gondolat)

-„ez jóra nem visz, nem vihet soha” kicsit előre vetíti a drámát

-jellemeket megismerjük

kibontakozás: vándorszínészek (eljátsszák a testvérgyilkosságot)

-Polonius halála

végkifejlet: Ophelia megőrül, meghal

-párbaj Hmlet vs. Laertes kb MINDENKI meghal

-Hamlet gondolkozása a darab során változik; sokat filózik, okoskodik; őrültnek tetteti magát sokszor. Sokszor tutyi-mutyinak látszik, DE Poloniust simán megölni, szal mégsem az. nagy belső ereje van, hirtelen tud cselekedni. Öngyilkosság gondolatával is eljátszik filozófiai szinten. Nagybátyját nem képes mégsem megölni HUMANIZMUS!!! ő is ember, „szép ember” … , nem lehet csak úgy megölni…

 ITT látszik meg főleg a reneszánsz hatás!

+ hogy Wittenbergben tanulnak művelődnek…

-érzi hogy a dolgok nincsenek rendben már az elején: „Kizökkent az idő; ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.” már nem is élünk a reneszánszban, a reneszánsz értékek kifordultak ( manierizmus), csak Hamlet képviseli őket

-„Lenni vagy nem lenni” monológ: többes szám 1. személyben beszél egyetemes probléma!

-a világ értékveszett, és benne Hamlet nem tudja érvényre juttatni értékeit

-morális igazsága… mikor vonulnak a hadak: nincs értelme! a katonák mennek meghalni a semmiért (kiléptünk a királyi udvarból) egyetemessé válik a probléma

-a fő lényegi kérdés a világ és ez egyén kapcsolata: birtokolni vagy létezni? Hamlet létezni szeretne, de az egész világ birtkolni, bosszút állni, harcolni. Hamlet ezzel nem tud azonosulni CSELEKVÉSKÉPTELENSÉG!

-Hamlet mindig átlátja a helyzetet, sosincs irányítva. Gondolkodó ember, nem „birka”

-két hozzáállás jól meglátszik: HORATIO: Wittenbergből jött „atyád végtisztességét látni”

LAERTES: Párizsból jött, a lakodalomra

-egyfajta típus jelenik meg: Polonius, Laertes, Rosencrantz, Guildenstern … nem érdekes ki és miért uralkodik, csak ők a kegyeltjei lehessenek. Érdekből cselekednek. „UDVARI ÉLET típusai” rajzolódik ki személyiségükben

-Rosencrantz és G. is jól beleillenek ebbe a körbe, hiszen saját barátjukat csalnák csapdába, halálát okozva (Hamlet átlát rajtuk : fuvolás jelenet! ’ha nem ismered a fuvoltát (=embert) ne próbáld megszólaltatni, mert nem fog menni)

-Ophelia: Hamlet udvarol neki, de apja és bátyja kioktatják; ő engedelmeskedik.

CSALÁD, mint érték: férfi abszolút tekintélye (főleg apa) Ophelia engedelmeskedik, ez alatt í címszó alatt bármit megtesz; leépül teljesen: szereti Hamletet, de engedelmeskednie kell megzakkan

-végén mindenki meghal:

– az ilyen morális állapotban lévő világ nem működik

-aki nem képes értékait tettekbe átvinni, szintén belepusztul nem lehet úgy értékeket képviselni, hogy nem váltjuk cselekvésbe

-nem bosszúdráma!!! Hamlet végül nem áll bosszút, nem oldja meg a problémát…

-a továbbiakat a végén Horatiora bízza, a trónt Fortrimbas kapja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük