Irodalom érettségi

Ady Endre világháborús versei

Feleletem során Ady Endre pályaképét, költői munkásságát, valamint világháborús verseit fogom bemutatni.

A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája Ady Endre számára már előkészítette a talajt. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben: neve – Babits Mihály nevével együtt – új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Ady ízig-vérig az irodalom megújítását hirdette, munkáit a Nyugat című folyóirat publikáltatta, ahol ő maga is aktívan tevékenykedett. Akárcsak Kosztolányi vagy Babits, ő is az első nemzedék körébe tartozott. Költészetében a vátesz szerep az irányító attitűd, melynek feladata a magyar irodalom ‘’nyugatos” vonalainak megteremtése, a színvonal emelése, új tematikák, stílusirányzatok bevonásával. Művészetében az ’’és mégis” morál dacos hangja uralkodik, melyet magyarság tudata erősít verseiben. Világháborús verseinek fő mozgatórugója e gondolatmenete.

Az irodalmi művészélet a XX. században és a Nyugat

  • az 1867-es kiegyezés során megkezdődött gyors ütemű polgárosodás átalakította a századforduló tájára hazánk képét mind a kultúra, az egyéb képzőművészeti ágazatok és az irodalom terén

  • új életérzések, témák jelentek meg

  • 1906-ig a legjelentősebb Kiss József folyóirat A Hét, mely 1890-ben indult az új szellemű polgári irodalomnak a központi orgánuma

  • 1904. Thalia színházi társulat drámairodalom megismertetése a magyar közönséggel

  • Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóirat a Magyar Géniusz (1892-1903) és a Figyelő (1905), melyek jelezték a modern írók jelentkezését

  • Holnap antológia

  • Új Idő (1894-1944) Herczeg Ferenc a szerkesztője

  • Napkelet Tormay Cécile a szerkesztő irodalmi Nobel díjra jelölték

  • kiemelkedik a budapesti egyetem bölcsészkarának, a Négyesy László professzor stílusgyakorlati szemináriumain bontogatták a szárnyukat Babits, Kosztolányi, Tóth és Juhász itt találkoztak először egymással, majd lettek a Nyugat első nemzedékének tagjaivá

  • a Nyugat:

    • a nyugati irodalomhoz való felzárkózásért mozgalom

    • legelső száma 1908. január 1-jén jelent meg

    • a főszerkesztő Veigelsberg Hugó (Ignotus) jelentős kritikus

    • további szerkesztői: Fenyő Miska és Osváth Ernő igazi kritikus, csak a tehetséget nézte, nem a politikai hovatartozást,

    • 1929-ben, Osváth öngyilkossága utána Babits és Móricz (1929-’33) a főszerkesztők

    • a lap 1941-ig Babits haláláig működött

    • a lapot Illyés Gyula szerkesztette tovább Magyar Csillag néven (1941-’44)

    • első nemzedéke (1910-es évek): Babits, Kosztolányi, Karinthy, Juhász, Tersánszky, Tóth, Csáth, Ady, Szép

    • második nemzedéke (1920-as évek): Illyés, József, Déry, Márai, Németh, Szabó, Tamási, Szerb

    • harmadik nemzedék (1930-as évek): Wass, Radnóti, Kálnoky, Rónay, Weöres, Ottlik, Bálint

Ady Endre pályaképe:

  • 1887. november 22-én született Érdmindszenten ( A falu ma Romániához tartozik)

  • ’’ nyakas” kálvinista család sarja

  • édesapja Ady Lőrinc, kb. 70 holdon gazdálkodó ’’hétszilvafás” nemes, paraszti sorban élt, néhány cselédet foglalkoztatott

  • édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja

  • öccse Ady Lajos, magyar-latin szakos tanár

  • a paraszti életforma ellenében a nemesi származás öntudata s a ’’ bocskoros nemes” állapotába való lecsúszás keserűsége elevenen élt a családban

  • nevüket a honfoglaló Ond vezér nevéből eredeztették (Ond-Od-Ad)

  • Iskolái: 1. nagykárolyi Piarista gimi

2. zilahi Református Kollégium (első versek+érettségi)

3. debreceni Jogi Akadémia (nem fejezi be)

  • 1901: Nagyvárad újságíró

  • Nyugat első nemzedékének tagja

  • költői példaképe: Csokonay Vitéz Mihály( legerotikusabb költő Adyig)

  • 1903: Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda) megismerése itt plátói, botrányos polgárpukkasztó kapcsolat 1912-ig ( Léda férjes asszony)

  • 1904-1911: 7 párizsi látogatás Lédánál + 20. század stílusainak megismerése

  • kicsapongó, bohém életet él Mihály Rozália táncosnőtől elkapja a szifiliszt

  • A Holnap(1908) című antológia munkatársa

  • 1911: levelezget Boncza Bertával (Csinszka) 1915: házasság + Csinszka-versek keletkezése

  • 1917: Budapestre költöznek

  • 1919 január 27-én hal meg egy szanatóriumban

  • Élete során 12 kötetet írt, ebből az Új versek(1906) c. kötete a legformabontóbb

  • Költői pályáját Bölönci György író, és Kincs Gyula görög nyelv tanára egyengette

  • Költészetében a szimbolizmus, a vátesz szerep, a szecesszió teljesedik ki

  • értékrendje a hagyományostól eltér, un.’’ fordított értékrend”

  • témagazdagsága sokféle (szerelem, háború, istenes versek, kuruc séma, élet-halál versek, magyarság versek)

  • felnézett Baudelaire-re, példaképe volt

  • akárcsak Petőfi művészetében, a tájábrázolás metaforikus kifejező szereppel bír

Világháborús versei:

  • Az I. világháború 1914-1918 között zajlik

  • sajátos látásmódja van a háború eseményeiről

  • 3 vers ebből a korszakból: Ember az embertelenségben, Az eltévedt lovas, Őrizem a szemed

  1. Ember az embertelenségben

  • 1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelen meg 1918-ban

  • A vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka

  • metonímia egész sora építi fel a verset

  • metonímia: szókép, mely 2 fogalom vagy jelenség közti térbeli vagy anyagbeli érintkezésen vagy okozati kapcsolaton alapul pl: „Szívemet a puskatus húzta”

  • 2. vsz: idő is összezavarodik bizonytalanság „Hajnal van-e, vagy pokol éjfél:”

  • a lírai főhős elveszti életlehetőségeit, önmagáról halottként beszél halotti cselekvésképtelenséggel szegül szembe

  • 4. vsz: jövőkép kibontása: romák bejövetele a magas dombon levő csucsai kastélyból szemlélve múlt megőrzése a jövőnek, ami hivatást ad a költőnek, s létértelmet

  • záró sorok: háború iszonyainak felidézése, és mégis morál beteljesedése embernek maradni az embertelenségben

  1. Az eltévedt lovas

  • 1914 augusztusában írta meg, hátterében a Schliffen-terv napvilágra kerülése állt Ady egyből észreveszi a világ eltévelyedését, s vissza vezető út hiányát

  • sokszínű költemény, nem konkrét, rejtélyes, titokzatos

  • szó sincs benne háborúról, csak az emberiség eltévelyedéséről

  • 1. fontos kérdés: ki az eltévedt lovas? lehet M.o. szimbóluma, az egész emberiség szimbóluma minden ország éltette a háborút, gyors sikert vártak, és lehet az egyén szimbóluma, aki egyedül találja magát a káoszban

  • tükröt tart az ország felé, burkoltan kritizálja azt

  • az 1. és 9. vsz. szinte teljesen u.a. Eltévedt, hajdani lovas” és “Hajdani, eltévedt lovas” jelenik meg nagy jelentőség

  • A vers elején a lovas még él, csak eltévedt, a vers zárlatában már múlt időben beszél róla a lovas meghalt

  • szörnyű jövőkép előrevetítése, ami majdnem be is igazolódik 1920-ban

  • A látvány soha nem tárul fel, csak hangokat hallani „ Vak ügetését hallani” szándékosan a környezetre irányítja a figyelmet, melyben a légkör nyomasztó

  • hideg, ködös bozótosban járunk, évszakban az ősz uralkodik ősz= halál( nem konkrétan, csak sejtetve)

  • a ködben semmi sem látszik, halk neszek észlelhetőek ez a köd a „múlt századok köde”

  • régi emlékek, babonák jelennek meg elhatalmasodik a félelem az embereken, szinte szellem lakta hely tárulkozik elenk „ Csupa vérzés, csupa titok/ Csupa nyomások csupa ősök / Csupa erdők és nádasok/ Csupa hajdani eszelősök”

  • fokozás ’’ csupa’’ szóval félelem és szorongás fokozása

  • utal a szabadulás esélyére, de ez szinte lehetetlen, mivel nincsenek jelzések, táblák a lovas teljesen magára hagyatott

  • felmerül a kérdés: valaha kitalálhat-e az ország, a lovas a bozótosból, vissza tud-e térni a helyes útra

  1. Őrizem a szemed

  • 1916-ban írja Csinszkához

  • félelem, öregség kap nyomatékot

  • 4 rövid versszakból áll a költemény

  • szövegét a kéz és szív motívumok ismétlődése határozza meg

  • vénülő igenévi jelző 4x ismétlődik nagy korkülönbséget hangsúlyozza

  • nincsenek konkrétumok a külső állapotokat utalások jelzik ( „ Világok pusztulásán…. rettenet űz…S várok riadtan veled”) félelem feszült hangulatot eredményez

  • a hangulat továbbfokozódik a záró strófa megválaszolatlan kérdései miatt (miért meddig),

  • az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük