Feleletem során Ady Endre pályaképét, költői munkásságát, valamint világháborús verseit fogom bemutatni.
A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája Ady Endre számára már előkészítette a talajt. Az új törekvések az ő költészetében teljesedtek ki első ízben: neve – Babits Mihály nevével együtt – új korszak kezdetét jelöli irodalmunk történetében. Ady ízig-vérig az irodalom megújítását hirdette, munkáit a Nyugat című folyóirat publikáltatta, ahol ő maga is aktívan tevékenykedett. Akárcsak Kosztolányi vagy Babits, ő is az első nemzedék körébe tartozott. Költészetében a vátesz szerep az irányító attitűd, melynek feladata a magyar irodalom ‘’nyugatos” vonalainak megteremtése, a színvonal emelése, új tematikák, stílusirányzatok bevonásával. Művészetében az ’’és mégis” morál dacos hangja uralkodik, melyet magyarság tudata erősít verseiben. Világháborús verseinek fő mozgatórugója e gondolatmenete.
Az irodalmi művészélet a XX. században és a Nyugat
az 1867-es kiegyezés során megkezdődött gyors ütemű polgárosodás átalakította a századforduló tájára hazánk képét mind a kultúra, az egyéb képzőművészeti ágazatok és az irodalom terén
új életérzések, témák jelentek meg
1906-ig a legjelentősebb Kiss József folyóirat A Hét, mely 1890-ben indult az új szellemű polgári irodalomnak a központi orgánuma
1904. Thalia színházi társulat drámairodalom megismertetése a magyar közönséggel
Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóirat a Magyar Géniusz (1892-1903) és a Figyelő (1905), melyek jelezték a modern írók jelentkezését
Holnap antológia
Új Idő (1894-1944) Herczeg Ferenc a szerkesztője
Napkelet Tormay Cécile a szerkesztő irodalmi Nobel díjra jelölték
kiemelkedik a budapesti egyetem bölcsészkarának, a Négyesy László professzor stílusgyakorlati szemináriumain bontogatták a szárnyukat Babits, Kosztolányi, Tóth és Juhász itt találkoztak először egymással, majd lettek a Nyugat első nemzedékének tagjaivá
a Nyugat:
a nyugati irodalomhoz való felzárkózásért mozgalom
legelső száma 1908. január 1-jén jelent meg
a főszerkesztő Veigelsberg Hugó (Ignotus) jelentős kritikus
további szerkesztői: Fenyő Miska és Osváth Ernő igazi kritikus, csak a tehetséget nézte, nem a politikai hovatartozást,
1929-ben, Osváth öngyilkossága utána Babits és Móricz (1929-’33) a főszerkesztők
a lap 1941-ig Babits haláláig működött
a lapot Illyés Gyula szerkesztette tovább Magyar Csillag néven (1941-’44)
első nemzedéke (1910-es évek): Babits, Kosztolányi, Karinthy, Juhász, Tersánszky, Tóth, Csáth, Ady, Szép
második nemzedéke (1920-as évek): Illyés, József, Déry, Márai, Németh, Szabó, Tamási, Szerb
harmadik nemzedék (1930-as évek): Wass, Radnóti, Kálnoky, Rónay, Weöres, Ottlik, Bálint
Ady Endre pályaképe:
1887. november 22-én született Érdmindszenten ( A falu ma Romániához tartozik)
’’ nyakas” kálvinista család sarja
édesapja Ady Lőrinc, kb. 70 holdon gazdálkodó ’’hétszilvafás” nemes, paraszti sorban élt, néhány cselédet foglalkoztatott
édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja
öccse Ady Lajos, magyar-latin szakos tanár
a paraszti életforma ellenében a nemesi származás öntudata s a ’’ bocskoros nemes” állapotába való lecsúszás keserűsége elevenen élt a családban
nevüket a honfoglaló Ond vezér nevéből eredeztették (Ond-Od-Ad)
Iskolái: 1. nagykárolyi Piarista gimi
2. zilahi Református Kollégium (első versek+érettségi)
3. debreceni Jogi Akadémia (nem fejezi be)
1901: Nagyvárad újságíró
Nyugat első nemzedékének tagja
költői példaképe: Csokonay Vitéz Mihály( legerotikusabb költő Adyig)
1903: Diósy Ödönné Brüll Adél (Léda) megismerése itt plátói, botrányos polgárpukkasztó kapcsolat 1912-ig ( Léda férjes asszony)
1904-1911: 7 párizsi látogatás Lédánál + 20. század stílusainak megismerése
kicsapongó, bohém életet él Mihály Rozália táncosnőtől elkapja a szifiliszt
A Holnap(1908) című antológia munkatársa
1911: levelezget Boncza Bertával (Csinszka) 1915: házasság + Csinszka-versek keletkezése
1917: Budapestre költöznek
1919 január 27-én hal meg egy szanatóriumban
Élete során 12 kötetet írt, ebből az Új versek(1906) c. kötete a legformabontóbb
Költői pályáját Bölönci György író, és Kincs Gyula görög nyelv tanára egyengette
Költészetében a szimbolizmus, a vátesz szerep, a szecesszió teljesedik ki
értékrendje a hagyományostól eltér, un.’’ fordított értékrend”
témagazdagsága sokféle (szerelem, háború, istenes versek, kuruc séma, élet-halál versek, magyarság versek)
felnézett Baudelaire-re, példaképe volt
akárcsak Petőfi művészetében, a tájábrázolás metaforikus kifejező szereppel bír
Világháborús versei:
Az I. világháború 1914-1918 között zajlik
sajátos látásmódja van a háború eseményeiről
3 vers ebből a korszakból: Ember az embertelenségben, Az eltévedt lovas, Őrizem a szemed
Ember az embertelenségben
1916 szeptemberében írja, A halottak élén című kötetben jelen meg 1918-ban
A vers a költői és emberi helytállás bizonyítéka
metonímia egész sora építi fel a verset
metonímia: szókép, mely 2 fogalom vagy jelenség közti térbeli vagy anyagbeli érintkezésen vagy okozati kapcsolaton alapul pl: „Szívemet a puskatus húzta”
2. vsz: idő is összezavarodik bizonytalanság „Hajnal van-e, vagy pokol éjfél:”
a lírai főhős elveszti életlehetőségeit, önmagáról halottként beszél halotti cselekvésképtelenséggel szegül szembe
4. vsz: jövőkép kibontása: romák bejövetele a magas dombon levő csucsai kastélyból szemlélve múlt megőrzése a jövőnek, ami hivatást ad a költőnek, s létértelmet
záró sorok: háború iszonyainak felidézése, és mégis morál beteljesedése embernek maradni az embertelenségben
Az eltévedt lovas
1914 augusztusában írta meg, hátterében a Schliffen-terv napvilágra kerülése állt Ady egyből észreveszi a világ eltévelyedését, s vissza vezető út hiányát
sokszínű költemény, nem konkrét, rejtélyes, titokzatos
szó sincs benne háborúról, csak az emberiség eltévelyedéséről
1. fontos kérdés: ki az eltévedt lovas? lehet M.o. szimbóluma, az egész emberiség szimbóluma minden ország éltette a háborút, gyors sikert vártak, és lehet az egyén szimbóluma, aki egyedül találja magát a káoszban
tükröt tart az ország felé, burkoltan kritizálja azt
az 1. és 9. vsz. szinte teljesen u.a. “Eltévedt, hajdani lovas” és “Hajdani, eltévedt lovas” jelenik meg nagy jelentőség
A vers elején a lovas még él, csak eltévedt, a vers zárlatában már múlt időben beszél róla a lovas meghalt
szörnyű jövőkép előrevetítése, ami majdnem be is igazolódik 1920-ban
A látvány soha nem tárul fel, csak hangokat hallani „ Vak ügetését hallani” szándékosan a környezetre irányítja a figyelmet, melyben a légkör nyomasztó
hideg, ködös bozótosban járunk, évszakban az ősz uralkodik ősz= halál( nem konkrétan, csak sejtetve)
a ködben semmi sem látszik, halk neszek észlelhetőek ez a köd a „múlt századok köde”
régi emlékek, babonák jelennek meg elhatalmasodik a félelem az embereken, szinte szellem lakta hely tárulkozik elenk „ Csupa vérzés, csupa titok/ Csupa nyomások csupa ősök / Csupa erdők és nádasok/ Csupa hajdani eszelősök”
fokozás ’’ csupa’’ szóval félelem és szorongás fokozása
utal a szabadulás esélyére, de ez szinte lehetetlen, mivel nincsenek jelzések, táblák a lovas teljesen magára hagyatott
felmerül a kérdés: valaha kitalálhat-e az ország, a lovas a bozótosból, vissza tud-e térni a helyes útra
Őrizem a szemed
1916-ban írja Csinszkához
félelem, öregség kap nyomatékot
4 rövid versszakból áll a költemény
szövegét a kéz és szív motívumok ismétlődése határozza meg
vénülő igenévi jelző 4x ismétlődik nagy korkülönbséget hangsúlyozza
nincsenek konkrétumok a külső állapotokat utalások jelzik ( „ Világok pusztulásán…. rettenet űz…S várok riadtan veled”) félelem feszült hangulatot eredményez
a hangulat továbbfokozódik a záró strófa megválaszolatlan kérdései miatt (miért meddig),
az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti