Élete: Zrínyi Miklós: 1620-1664
A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Politikus hadvezér volt, az irodalommal csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire a török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán.
1620 Ozaly várában született, nagybirtokos arisztokrata családban. Apja korán meghalt, fiai nevelését Pázmány Péterre bízta, így ők Habsburg – hű, és mélyen vallásos nevelésben részesültek. Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte a jezsuitáknál.
Olaszországi tanulmányútján (Róma, Nápoly, Firenze, Velence ) megismerkedett az olasz művészettel és irodalommal. Rómában fogadta VIII. Orbán pápa, aki megajándékozta saját latin verseinek egy díszesen kötött példányával. 1637-től Csáktornyán élt, és szinte szünet nélkül harcot vív a törökkel.
Ezt a bécsi udvar rossz szemmel nézte, és arra kényszerítette, hogy I. Rákóczi György fejedelem ellen hadjáratot vezessen Erdélyben. Ez vette fel benne a gondolatot, hogy Magyarország és Erdély összefogásával ki lehetne űzni a törököt. 1646-ban tábornok, 1647-ben pedig horvát bán.
Hadtudományi tanulmányokat folytat. Pl.: A tábori kis trakta c. műve mely egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg szolgálati szabályzatáról, szervezéséről, ellátásáról stb. szól.1646-ban feleségül veszi Draskovich Mária Eusebiát. Ő meghal, 1652-ben elveszi Löbl Máriát. A bécsi királyi udvar politikájával szemben 1656-57-ben megírja Mátyás király életéről való elmélkedések című tanulmányát, mely a nemzeti autonóm királyság létrejöttét sugallja, de példát mutat egy erős centralizált magyar állam kiépítésére. Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe fektette, de halála meghiúsította reményeit. Török elleni röpirata A török áfium ellen való orvosság (1660) nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata.
1664. Halála gyanús körülmények között történt; vadászbaleset során egy vadkan több helyen is súlyosan megsebesítette, a vérzést nem sikerült megállítani, így belehalt. Sokan összeesküdésre, orvtámadásra gyanakodtak, de nem volt szemtanú, aki bizonyíthatta volna. Bárhogyan is történt, a kormánynak jól jött Zrínyi halála.
Magyar Barokk jellemzői:
A polgáriasodást követően az egyház vezeti be, 1600 és 1772 között. Magyarország vezető stílusirányzatává vált. Négy részre osztható; Kezdetek, Fénykor, Emlékírók kora, Késő Barokk. Pázmány Péter az első ismertebb magyar Barokk költőnk, Zrínyit a legnagyobbként tartják. A barokkban teremtett új műfaj, az Eposz teljes díszében pompázott. Általános igazság volt akkor, hogy az eposz a műfajok királya. A barokk művészettörténeti stílus, elnevezését az olasz barocco szóból kapta (Jelentése: nyakatekerten díszített). A reneszánszt váltotta fel, a XVII században. Kialakulásának történelmi oka a katolikus ellenreformáció és a feudalizmus megerősödése. A barokk nem csak egyházi művészet, elterjed a főurak és még a polgárok között is.
Jellemzői: erősen vallásos elemek, földi élet megvetése, lenyűgöző, magasztos, túldíszített, mozgalmas, írracionális (túl a valóságon), nagy műfajokat használ (eposz, dráma).
A Barokk hatása természetesen nem csak az irodalomra terjedt ki; Az építészetben is megjelenik, például fényűzően díszített, hatalmas katedrálisok formájában. A festészetben giccses, meghökkentő képek születtek. A szobrászatban a hatalmas, élethű, kinyúló alkotások uralkodtak. A zenében a fő cél az elkápráztatás, nagyméretű orgonákkal, kórusokkal érték el a kellő hatást. (Ekkor élt Vivaldi és Bach is)
Zrínyi pályaképe:
- politikus, költő, hadvezér
- műveit katonai tettei teszik hitelessé
- az eposz műfaj meghonosítója
- célja a nemzeti összefogás megteremtése
- elképzeléseit katonapolitikai írásaiból ismerjük
- jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más)
- Főbb művei:
- Vitéz hadnagy
- Mátyás király életérő való elmélkedése
- Az török áfium ellen való orvosság
- Szigeti veszedelem
Szigeti veszedelem:
- Eposz (hősének):
- verses formájú nagyepikai műfaj, nagy terjedelmű elbeszélő költemény
- Szereplői rendkívüli tulajdonsággal rendelkező hősök, akik nagy (az egész közösség számára jelentős) tetteket hajtanak végre
- isteni erők segítők/gátolják őket
- értékrend: hősiesség + hírnév
- szájhagyomány útján terjed, hexameter
- A mű keletkezése:
- Szigetvár 1560-as ostromát beszéli el
- a költő dédapjának (Zrínyi Miklósnak) és a várvédőknek állít emléket
- az ő életüket állítja példaként a magyarság elé
- Szigetvár elesett, mégis a várvédők erkölcsi győzelme a szembetűnő
- példák és előzmények:
- históriás énekek
- Balassi vitézi költészete
- klasszikus: Vergilius: Aeneise
- reneszánsz: Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
- saját harci élmények (egyetlen eposzíró, aki maga is katona volt)
- példák és előzmények:
- A mű alapkoncepciója: