Irodalom érettségi

Krúdy Gyula – Szindbád

Irodalmi jelentősége

1878-1933-ig élt, kisnemesi származású családban

Gimnazista korában elkerült Podolinba cserediáknak, ami későbbi művészetére nagy hatással volt

Walter Scott, Dickens és Puskin műveit olvassa, Jókai, Mikszáth és a századvégi szerzők művei is hatással vannak rá

A magyar irodalom legtermékenyebb és legszemléletesebb írója, prózaírója

Művészete szinte már irodalmi szöveggé változott képművészet

Már fiatal korában sajtóegyéniség, több ezer novella, sok színmű, regény, újságcikk, írói portré, önéletrajzi novella születik a keze alatt

Stílusában megfigyelhető a késő romantika, az impresszionizmus és a realizmus

Házas évei alatt készülnek a Szindbád művek

Az emlékezés és a csapongó gondolattársítás, mint motívum sokszor megjelenik alkotásaiban

Szindbád

Krúdy fiatalkori olvasmányélménye: indiai Ezeregyéjszaka meséi (mese és novellagyűjtemény), ez alapján született Szindbád

Sokszor nevezi Krúdy is „ezeregyéjszakabeli hős”-nek, de Szindbád alakja egyre inkább önállósul

Szindbád is hajós, csak ő az emlékeiben, a boldog békeidők idealizált Magyarországán utazik

Alteregó (bár ezt Krúdy tagadja, de sok életrajzi hasonlóság fellelhető benne, és a főhős Krúdyt idéző önbírálata, ironikus önreflexiója is ezt igazolja)

Nyughatatlan, nem tud megállapodni neki a jelen már nem tud újat mutatni

Volt gazdag és volt szegény. Szeretett hajadonokat és érett asszonyokat. A legjobb borból ivott, és fillér nélkül ődöngött. Volt hódítóan egészséges, és volt beteg és szomorú… Látott halált, látott születést, esküvőt, házasságtörést és gyilkosságot az erdőben…” (Szindbád második útja)

Szindbád jelenéről nem tudunk sokat, az első novellákban felkeresi a volt szeretőit, újra akarja élni a múltat

Összemosott idősíkok jellemzik ezeket a novellákat

A múlt csak távolról olyan szép, amikor Szindbád újraéli azokat, előtűnik az élet sivársága

Az elbeszélés technika csapongó, nincs logikai, időbeli sorrend

Szindbád ködszerű alakú hős, mélabú, rezignáltság, melankólia jellemzi

Utazás motívum:

Homérosz: Odüsszeia

Madách: Az ember tragédiája

Defoe: Robinson

Petőfi: János vitéz

Voltaire: Candide

Puskin: Anyegin

Emlékezés

William James: tudatfolyam elmélet

Jel – vizuális auditív inger – felidézés: emlékezés

Bergson: objektív, szubjektív idő (tartam)

Szindbád novellák egységei:

  • Szindbád ifjúsága

  • Szindbád utazásai

  • Szindbád: A feltámadás

  • Szindbád megtérése

Női arckép egy kisvárosban

Olyan utazás, melynek van célja, de mégis céltalan: leutazik egy volt szeretőjéhez, akivel egy bálban táncolt, de maga sem érti mi a célja ezzel

Egy kirakatban fényképeket nézeget, asszociál, elmélkedik a nők kilétéről (ruháikból következtet a nők életére)

Lenke a kisváros körorvosának a felesége, nem boldog, de hitegeti magát

Élethazugság:

  • Altatóval alussza át az éjszakát

  • Egy ékszere sincs, pedig régen nagyon szerette

  • Nem jár társaságba, nincs is rá lehetősége

  • Unatkozik, hiányzik neki a pulzáló városi lét, s az hogy szép legyen (régen bálkirálynő volt

  • Egész életében Szindbádot várja, őt lesi a nagyvárosi utazások során is

  • Tagadja, hogy rá vár, pedig ő küld neki üdvözlőkártyát

Szindbád sem mond igazat: folyton a nőre gondol

Mindketten tudják, hogy hazugság

Szindbád megígéri, hogy visszatér, de elmegy és elfelejti a történteket

És ugyanakkor mindig egy furcsa, erős parfümnek az illatát érezte, amely az asszony nyakából áradt. Szindbád nem mindig szerette az erős parfümöket.”

Változik az ember, az ízlés, az érzések

Duna mentén (1911)

Bergsont idézi: Szindbád lát valamit, arról valami másra asszociál

Sokszor emlékszik olyasmire, amit csak a történelemből ismer

Szindbád egy kis faluban van, betegeskedik, egy árnyékos verandán ül és nézi a vizet

Tájleíró novella, Szindbád gondolatait, vágyódását is elénk tárja

Nem sorsfordító erejű, nincs konfliktus, csattanó, megoldás

Nem találja önmagát, azonosul képzelete szereplőivel (bensőséges kapcsolatra vágyik)

Szubjektív, E/3 személyű elbeszélő, mindentudó: ismeri Szindbád lelkivilágát

A kötött, külső világ lineáris időkezelése ellentétben áll Szindbád csapongó, térben-időben ugráló gondolataival

Hangsúlyos a színvilág: nem csak fekete-fehér, hanem akár anyagok tapintása is

Minden, amire gondol, amire vágyik és elérhetetlen, zárójelben van

Csak a nőkre terjed ki fantáziája

Vörös ökör (1915)

Vörös ökör nevezető fogadóban ül Szindbád szellemként, a halálból visszatérve

Meg akarja tudni, hogy Franciska elégedett-e az életével

Részletes leírást ad a fogadóról, s annak szerepéről: itt adtak találkozót a majdnem hercegkisasszonyok

Régebben ez volt a kaloda számára, mivel botrány kiváltója volt

Bizonyos zavart csinált a városban, előidézett válópört, amely kibéküléssel végződött, és zárdába küldtek miatta egy kisasszonyt, aki egykor mindenáron öngyilkos akart lenni, míg évek múltával egy fél tucat gyönyörű gyermek anyja lett.”

Franciskával találkozik, aki csak a hangját tudta felidézni, és már nem haragszik

Szindbád itt is szerelmet hazudik a nőnek, de Franciskát már megérlelte az élet, tudja, és rászól

Franciska már idősebb, tudja értékelni az életet, a jóval és rosszal együtt

Az asszonyt megedzette az élet, kimért, határozott, sok mindenen kellett keresztülmennie, már nem fél semmitől, és hívja a falu, az élete

Megmutatja a megváltozott ízlés és érzésvilágot, az öregedést

Élet –gondolta Szindbád. –Ledér, szent, szent és megunt élet! Mily jó volna visszamenni beléd!”

Összegzés

Szindbád Don Juan és Casanova vidékies utóda

Összetett személyiség, hol gáláns, romantikus lovag, hol házias polgár, hol szívtipró, erőszakos nőcsábász

Szindbád egész élete a nőkről, és a nőkért szólt

Utazásai az élettől, a realitástól, a jelentől való elfordulások, a múltba, a volt szerelmekbe vezetnek

A Szindbád novellák erősen impresszionisták, a benyomás, az asszociáció, a részletes leírások mindvégig jellemzik

Megfigyelhető az öregedés, a változás leírása, és ez által az ízlés, az illatok, szagok és a látvány keltette hatások alakulása, valamint az ehhez társuló különböző érzésvilág is

Színpadszerű élet, melyben a főhős Szindbád és a nők az epizódszereplők

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük