A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

Általánosságban a Bibliáról

A Biblia szó a görög biblion szóból ered, melynek jelentése: könyvecske (biblia = könyvecskék). A keresztény vallás szent könyve, az európai kultúra egyik alappillére (az antikvitás mellett), a világ legismertebb könyve. Nem egységes alkotás, nagyjából másfél évezred műfajilag eltérő műveit tartalmazza.

Kanonizáció: a folyamat, mely során összegyűjtötték, rendszerezték és véglegesítették a szent iratok gyűjteményét, amelyek belekerültek a Bibliába (szempont: az Istentől való ihletettség)

A biblikus stílus sajátossága az ún. hebraizmus, amely a héber nyelvre jellemző szófordulatokat jelenti, pl. figura etyimologica.

A Biblia két nagy részből áll: az Ószövetségből és az Újszövetségből (avagy Ó- és Újtestamentum testamentum = hagyaték, végrendelet). Az Ószövetség 39 könyvből áll (a katolikus Vulgata 46 ószövetségi könyvet tart számon), nyelve a héber, kisebb részben arámi. Az Újszövetség 27 könyvet tartalmaz, ógörög nyelven íródott, de ez is tartalmaz arámi részeket.

 

A Biblia jellegzetes epikai műfajai:

  • mítosz: ez a legelső epikai műfaj, világmagyarázat
  • elbeszélés: pontos leírások, történetek elmesélése pl. népek vándorlásai
  • példázat (példabeszéd/parabola): nagyon fontos műfaj a Bibliában, jellemzően rövid, tanulságos történet, mondás, vagy hasonlat, mely mindig azzal a céllal hangzik l hogy hallgatóit elgondolkoztassa, megnyerje, az előadó a mondandóját igyekszik az egyszerűbb emberek nyelvére lefordítani vele
  • evangélium: bibliai irodalmi műfaj, mely Jézus életét, tanítását, életének különböző eseményeit meséli el
  • prédikáció: elsősorban élőszóban előadott egyházi beszéd, vallási szónoklat, lényege: a Biblia értelmezése. Prédikáció = kijelentés, szent szövegeket elemző, tanító célzatú beszéd, igehirdetés.

 

A Biblia jellegzetes lírai műfajai:

  • zsoltár: egyfajta verses imádság, himnusz. Pontos meghatározása: Zenei kísérettel előadott dal, Isten hangszerekkel való dicsőítése. Témájuk mindig az Istennel való kapcsolat, az Istenhez fűződő egyéni, személyes viszony. Fontos jellemzője az ún. gondolatritmus, mely a szöveg ritmusát bizonyos gondolatokat kifejező mondatokat részleges, vagy teljes ismétlésével hozza létre.
  • himnusz: költői, liturgikus műfaj (az egyik legősibb műfaja lírán belül), témája Istenség, vagy valamilyen istenség, esetleg elvont fogalom dicsérete. (A himnusz görög szó, jelentése: dicséret, magasztalás).

 szerelmes himnusz: az Énekek Éneke könyv. Az Énekek Éneke a szerelem gyönyöreiről szól, de létezik olyan értelmezése is, mely szerint a teljes Énekek Énekét Isten és az Egyház kapcsolatát mutatja be úgy szimbolikus értelemben, mint egy jegyességet, egy szerelmet. A szerelmes himnuszok tehát Istenhez szóló dicsőítő költemények, szerelmes, néhol erotikus tartalommal.

  • jeremiád (siralom): A jeremiád sajátos tartalmi ívet követő műfaj, melyben a megajándékozott, akár kiválasztott nép elkövetett bűnei miatt könyörög Isten bocsánatáért. (Szigeti veszedelem, Himnusz!) Jeremiás próféta által írt Jeremiás Siralmai könyv tartalmaz jeremiádokat, az elnevezés is innen származik.

 

Néhány további műfaj, amely megjelenik a Bibliában

  • monda
  • közmondás (pl. a Példabeszédek könyvében)
  • irodalmi levél
  • ima
  • törvények, parancsolatok

 

Jellegzetes műfajok az Ószövetségben

  • zsoltár
    • A Zsoltárok könyve egy Istennek ajánlott lírai énekfüzér, 150 zsoltárt tartalmaz, melyből 73-at Dávid király írt, a többit pedig léviták és ismeretlen személyek

Hasonló

  • Berzsenyi Dániel elégiái

    A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet jelentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá tette. Két stílusirányzat élt költészetében egyszerre (klasszicizmus, romantika). Műveiből kitűnik, hogy igen jól ismerte a római és a görög mitológiát. Költői példaképe a görög lírikus, Horatius. Berzsenyi tőle kapott klasszicista…

  • Berzsenyi Dániel költészete

    1. Élete – szemelvények 1776. máj. 7. Hetye középbirtokos nemesi család 1799 Dukai Takács Zsuzsanna – házasság 1804 költözés Niklára Kis János fedezte fel benne a költőt 3 költeményt küldött Kazinczynak 1808 maga, a költő, jelentkezett Kis Jánosnál (77 vers – teljes verseskötet) átadta Kazinczynak (nyomtatás támogatása) => megindul a levelezés kettejük között 1836. febr….

  • A szocializáció színterei, és szerepük a gyermek szocializációjában

    ▪ család: elsődleges szocializációs színtér – társas fejlődés; a családi értékek normák, szokások, hagyományok elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedés alapvető szabályainak, viselkedésének, magatartásának megismerése, elsajátítása korai életszakasztól kezdve hat a fejlődő gyermekre, ami lehet spontán, nem tudatos, a család életviszonyaiból adódóan, és lehet tudatosan irányított nevelési folyamat érzelmi és viselkedési modellekkel alakítja a személyiséget hosszan…

  • A gyermeklét és a felnőttkor – Kosztolányi

    Kosztolányi Dezsőtől, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagjától távol állt mind Ady küldetéstudta, messianizmusa, mind Babits Mihály morális szigorúsága. Szembe állította magát Babitscsal: ha Babits „homo moralis”, erkölcsös ember volt, akkor Kosztolányi „homo aestheticus”, a szépség, a művészetek és az esztétika költője. A politikától elzárkózott, a művészet társadalmi szerepében, mozgósító erejében nem hitt. Úgy gondolta,…

  • Balassi Bálint költészetének sokszínűsége

    Élete Zólyom várában született 1554-ben – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok (Nürnberg) Apja. Gyarmathy Balassi János zólyomi várkapitány; felségsértés vádjával elfogják, elkobozzák a család vagyonát, Balassi Jánost börtönbe zárják  a család Lengyelországba menekül 1572: apja kegyelmet kap, de többé nem élvezhetik a Habsburgok…

  • Janus Pannonius főbb műfajai

    Reneszánsz kora: Középkort követő korszak Újjászületés (ókori kultúráé) Itáliából indult ki 1300-tól 1600-as évekig tartott (1321 – Dante halála) Középkor: a földi élet siralomvölgy Reneszánsz: életöröm Öröm forrása: a tudás, a gondolkodás, a természet, a szépség A szépség kifejező eszköze: a harmónia A harmónia az út a tökéletességhez (képzőművészetben, építészetben…) Tudatosan megszerkesztett műveket alkottak Irodalomra jellemző, hogy eltűnt a névtelenség Megjelent a költői öntudat Belerejtették a verseikbe a nevüket (akrosztikon) A büszkeség a származásukra is vonatkozott (Pl. Itália) Megindult az ókori kultúra feltárása és tudatos követése Ez a…