Irodalom érettségi

Petőfi – a népies költészet jegyében

1842-1844: új irodalmi ízlést honosít meg.

Főbb jellemzők: életképszerűség, tömörség, egyszerűség, népdalokhoz való hasonlóság, alakzatok fokozott használata (ellentét, fokozás, halmozás, felkiáltás, ismétlés), az első sor gyakran megegyezik a címmel.

Népies helyzetdalok: beleéli magát egy-egy sajátos emberalak helyzetébe, E/1. személyben szólaltatja

meg. Pl.: Befordultam a konyhára…, A borozó

Életképek: egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett jelenetet emel költői témává.

zsánerkép= a mindennapi élet valamely tipikus alakját, helyzetét v. jelenetét ábrázolja.

Pl.: Szeget szeggel, Megy a juhász a szamáron…

Családi líra: személyesség vallomásos változata

Pl.: Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv

Hortobágyi kocsmárosné…

Népies helyzetdal.

A bordalokra jellemző szerepjátszással rögzít egy képzeletbeli szituációt: az utazó betér egy kis borozgatásra egy hortobágyi kocsmába, ahol udvarol a szép kocsmárosnénak.

Népies elemek:

  • népies megszólítások és kifejezések,
  • érzelemkifejező indulatszavak,
  • természetes, egyszerű beszédmód,
  • ellentétes szerkezetek (versszakok 2-2 sora képez ellentétet egymással)
  • a lírai én megjátssza az ittasságot

Versritmus: háromütemű tizenegyes, páros rímekkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük