Irodalom érettségi

Újszerű parasztábrázolás Móricz Zsigmond műveiben

Móricz Zsigmond a Nyugat első nemzedékének tagja, a magyar falu, a magyar vidék írója volt. Önálló hangjának megtalálásában fontos szerepet játszott Ady Endre költészetének felszabadító hatása. Tehetségét Osvát Ernő fedezte fel.

Móricz Zsigmond pályaképe

  • 1879. július 2-án született a Szatmár megyei Tiszacsécsen

  • édesapja Móricz Bálint fölfelé törekvő kisparaszt

  • édesanyja Pallagi Erzsébet művelt asszony

  • a családja 1885-ben tönkrement anyagi téren anyai nagybátyjához kerül egy időre

  • tanult a DRK-ban, Sárospatakon és Kisújszálláson itt érettségizett 1899-ben (anyai nagybátyja itt volt ig., itt döntötte el, hogy író lesz)

  • érettségi után nyugtalan évek hallgatott teóriát, jogot Debrecenben és Bp-en, közben hivatali dolgozó Kisújszálláson

  • egyetemi tanulmányait nem fejezte be

  • 1905. feleségül veszi Holics Eugéniát (Janka) boldogtalan házasság különbözött a személységük többször megírta a maga házasságát műveiben

  • családi tragédia: 2 kisfia meghal

  • írói sikerek: Hét krajcár novella (1908), Sárarany regény (1911), Isten háta mögött nagy sikerek, véget ér a kuporgatás

  • az I. vh-ban haditudósító a keleti fronton

  • az 1920-as években meghurcolták, gyalázták 1919-es cikkei miatt elvetette az új rendszert

  • 1920- Légy jó mindhalálig vallomás és program

  • 1922- Tündérkert párhuzam keresése Erdély történelmével

  • foglalkoztatta a dzsentri téma

    • Kivilágos kivirradatig: a fiatalok és idősebbek közötti morális különbséget állítja szembe egymással

    • Úri muri (1927)

    • Rokonok (1932)

  • 1926-ben feleségül vette Simonyi Mária színésznőt 1937-ben elváltak

  • 1929 és ’33 között Babitscsal szerkesztették a Nyugatot

  • a ’30-as években visszakanyarodott a pályakezdeti paraszti témájához a hiteles bemutatásra törekedett, az egyszerű vidéki ember lélekábrázolását ábrázolta

  • a vidéki ember is ugyanolyan, mint a városi vannak értelmesebbek, és nagy érzelmi intelligenciájúak nem kell őket lenézni, nem számít honnan jön az ember, hanem az általa képviselt értékeket kell figyelembe venni

  • azonban nagy a nyomor vidéken, nehéz kitűnni, sok a kegyetlenkedés, a megalázás, nagy a barbarikum

    • Barbárok c. kötet 9 novellával (benne Barbárok c. novella)

    • Boldog ember c regénye Joó György beszéli el benen nyomorúságos, de apró örömökben gazdag életét

    • Életem regénye saját élmények és reflexiók

    • Árvácska (1941) Littkey Erzsébet sorsáról szól

  • Rózsa Sándorról szóló trilógia

    • Rózsa Sándor a lovát ugratja

    • Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét

  • 1942. szeptember 4-én hal meg agyvérzésben Budapesten

A realizmus néhány ismérve

  • a XIX. sz-ban jelenik meg a romantikával együtt

  • szembefordulnak a korukkal a valósághűségre törekszenek

  • nem túloznak

  • dokumentumszerűen ábrázol mentes az idealizált ábrázolástól

  • nem a múlt felé néz, nem azt elemzi, hanem a kelen hibáira mutat rá

  • eszményítés nincs benne

  • jellemzőek a jellemfejlődések sok a belső monológ

  • hétköznapi emberek a szereplők pl.: hibáznak, esendőek, nem kuriózumok, küzdőek

  • nem vágyódik el térben sem a szerző

  • a művek témája a valóságból származik nem a földtől elrugaszkodott nem játszik nagy szerepet az írói fantázia

  • gyakran a pénz a lényeg, az emberi kapcsolatok felszínesek „ miden megvásárolható”

  • erős a tipizálás általános érvényben jellemez élethelyzeteket, embertípusokat tehát ez is valóságra épül

  • az ember, aki nem önmagát adja, nem száll szembe a társadalommal, sodródik az árral, maga is értéktelenné válik

  • a társadalom széleskörű bemutatására törekszik

  • a realista regényben nem menti meg a szerző a bűnös hőst (mint pl.: Az arany emberben megmenekül Timár Mihály, akinek a jellemábrázolása azonban szintén realista)

  • objektívek

  • jellemző műneme az epika (regény, sok analitikus regény, novella)

Újszerű parasztábrázolás

  • Móricz írói pályáját paraszti témájú novellákkal kezdte, hosszú időbe telt, míg el tudott szakadni a régi, beidegzett konvencióktól

  • Móricz előtt is nagy hagyománya volt a parasztábrázolásnak pl.: Jókai kedélyes epizódfiguraként ábrázolta őket a regényeiben, Mikszáth pedig romantikus bájjal vonta be őket a tót atyafiak, és a jó palócok világába

  • sokáig tartotta magát makacsul az az illúzió, hogy a falu a meghittség, a harmonikusság, derű jelképe

  • ezzel a faluképpel szállt szembe Móricz, hiszen egyéni szenvedése miatt tudta, hogy az idilli felszín mögött nagy a szegénység, a nyomor, a sok kegyetlenkedés, mely újszerűségnek számított

  • mint realista író a realizmus jegyei tükröződnek novelláinak, regényeinek szereplői hétköznapiak parasztok, vidékiek, akik ugyanolyan emberek, mint a városban élők, csupán a közeg más

  • emberileg ugyanannyit érnek, vannak közöttük tehetségesek is pl.: Túri Gyuri saját hibájából kallódik el

  • sokszor a lelki folyamatokra helyezi a hangsúlyt, nem a cselekményre

  • ilyen novellája például a Barbárok, valamint az Árvácska

  1. Árvácska

  • műfaja: kisregény

  • Littkey Erzsébet ihlette ezt a művet az 1830-as években az általa átélt szörnyűségeket Móricz beleépíti a műbe

  • Czine Mihály irodalomtörténész szerint: „líraibb pátoszú regénye nincs modern irodalmunknak” zsoltárokra oszlik a mű líraiság

  • a cím témamegjelölő: egy árva iskoláskorú kislány hányavetett sorsáról szól a történet, akivel nevelőszülei embertelenül bánnak, kihasználják őt dolgoztatják, valamint a gyámságért járó támogatásokat saját gyermekeikre használják fel, verik a kislányt, nem öltöztetik, még rendes nevet sem adnak neki, Csörének hívják, iskolába sem járatják, miközben a kislány tudja, hogy számára is járna a taníttatás, nem ismeri szüleit, a mű végén pedig meghal

  • nem engedik ki a tanyájukról a nevelőszülők elzárják a külvilágtól

  • a kislány szemszögéből olvashatjuk a művet

  • mivel a lánynak nincsenek szülei, ezért szükséglethiányban szenved fontos a szülői kötődés

  • látva a többi gyermeket, tudja, hogy az ő sorsa nem helyénvaló

  • otthon nem kap tisztességes nevet: Gyalázatosnak, Mocskosnak, Disznónak nevezik lelki taposás, értelmileg korlátoltak a szülők barbárok

  • beszédhibája van: pösze

  • sok a drámai névhasználat, beszélőek a nevek: Szennyesék (2. család), Verőék (3. család) az első családjában Dudásékat Kedvesapám és Kedvesanyámnak szólítja nagy a kontraszt

  • a férfiak molesztálják Árvácskát kislányként még nem tudja ezt felfogni

  • a nevelőanyák rendszerint bántalmazták Árvácskát

  • Árvácskát mindig dolgoztatták, kihasználták, szeretetet nem kapott, csak gyűlölködést

  • az Árvácskával rosszul bánók egy része a mű során halállal lakolt a kislányért elkövetettekért

  • a mű végén elvarratlan szál a fiatal pár öngyilkossága

    • lehet ők voltak Árvácska biológiai szülei

    • lehet ők is adoptálták a gyermeküket másnak

  • a mű végén a tűz a tisztulás jelképe: Verőék a az égő házban égtek, Árvácska pedig kint hűlt ki az édesanyjára gondolva

  1. Barbárok

  • juhászokról szól a történet

  • a cím témamegjelölő civilizálatlan ember veres juhász (nem homogénen a vidéki társadalomra értendő a barbár)

  • a mű tartalma a veretes juhász megöli Bodri juhászt a fiával és a kutyáival együtt a 300 juh és a 2 szamár miatt

  • a konfliktus a kirobbantója a veretes juhász Bodri juhász veretes övét kéri rangjelző, értékes, a férfivá avatásjelképe

  • sok az anticipáció a műben pl.: a kutya vicsorgása a közeledő veres juhászokra

  • feszültségkeltő szerepe van a párbeszédtechnikának lassú, egyszavas válaszadás félelmetessé teszi a légkört

  • veszélyjelző még a csönd vihar előtti csend

  • bot jelképe régebben fegyverként funkcionál

  • a veretes juhász érzéketlenségére utal még, hogy a frissen elhantolt áldozatok fölött megvacsorázik

  • a novella szerkezetileg 3 részre bontható, melyek önmagukban helytállnak, éppen ezért szaggatott a műm mely egyfajta balladisztikusságra utal

    • 1. rész: a konfliktus és a gyilkosság

    • 2. rész: az asszony keresi gyermekét és férjét egy éven keresztül

      • bejárja az egész Dunántúlt az idő múlását érzékelteti az évszakok múlása és a „menni” ige gyakorisága,

      • az asszony elszánt, nyilván jó viszonyt ápolt a családtagokkal

      • találkozik a veretes juhásszal is, aki a szemébe hazudik

      • egy év után elindul ismét a puli kölykeivel keresni a családját megtalálja hozzátartozói kalapját sírhelyjelölő kiássa nem sír a holttestek láttán 1 év elteltével feldolgozta az eseményt objektíven ír ezekről Móricz

      • ezt követően más juhászok Szegedre irányították az asszonyt a veres juhász gyilkossága miatt

    • 3. rész: a tárgyalás

      • mindent tagad a veres juhász ezeket a bíró vallomásnak fogja fel

      • először akasztófára küldik a veres juhászt, azonban mikor megpillantja a veretes övet felbukkan lelkiismerete

      • a lelki tusa sokkal nagyobb fájdalom, mint a változott büntetés, a 25 botütés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük