Irodalom érettségi

Vörösmarty Mihály kései költészete

Feleletem során Vörösmarty Mihály reformkori költő pályaképét, azon belül kései költészetének alkotásait fogom bemutatni.

A reformkor a 19. században kibontakozó modernizációs, újítási folyamat, amely hazánkban viszonylag később jelentkezett, mint Nyugat-Európában. E kor eszmei törekvése a polgárosodás harcának és a függetlenség kivívásának összekapcsolása volt. Eddig e két eszme csak külön-külön jelentkezett. ( A Martinovics- szövetség kapcsolja össze először ). A reformkorszak legnagyobb nemesi költője Vörösmarty Mihály volt, aki törekedett az eszmék köré felépíteni művészetét.

Vörösmarty Mihály pályaképe:

  • 1800. dec. 1.-jén született Puszta-Nyéken

  • édesapja: id. Vörösmarty Mihály, gazdatiszt

  • elszegényedett katolikus nemesi család sarja, 8 testvére volt

  • 1811- Székesfehérváron majd 1816- Pesten tanul

  • 1817: apja halála Perczel Sándor 3 fiának nevelője (pénz kell neki) + filozófiát tanul

  • 1821: megismeri Perczel Adélt (Etelka) reménytelen szerelem

  • 1822: Görbőr: joggyakorlat + Habsburg-ellenes mozgalomba kapcsolódik

  • 1826: ügyvédi vizsga

  • 1830: Akadémia rendes tagja rendszeresen kap fizetést

  • 1841: megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét

  • Elfogadja az 1848-as forradalom vívmányait + támogatja a Batthyány-kormányt

  • 1848-tól képviselő + többször összetűzésbe kerül Petőfivel

  • 1849: világosi fegyverletétel: lelkileg összetöri + bujdosás (kései költeményei)

  • 1850: feljelenti magát a katonai törvényszéken

  • folyton beteg, állandó orvosi felügyeletre kényszerül

  • 1855. nov. 19-én hal meg Pesten

Költői útja, költészeti pályája:

  • 1820-as évektől ír, lírai alkotó lesz. Epikai alkotásokkal indul pályája.

  • Első korszak:

  • 1820-30-ig: (Zalán futása-1825)

  • 1830. : Csongor és Tünde, epigrammák: Pázmán

  • 1830-40-ig: központi alkotása a Szózat (1836), mellette: Késő vágy, Guttenberg-albumba (1839)

  • 1840-től borúsabb látásmód: Ábránd (1843), A merengőhöz (1843), Keserű pohár (Bánk bán bordal betétje), Gondolatok a könyvtárban (1844), Az emberek (1846), Országháza (1846)

  • Világos utáni korszak: Emlékkönyvbe, Előszó (1850-51), A vén cigány(1854)

Kései költészetének versei:

  • Előszó:

  • a szabadságharc bukása után íródott

  • téma: A világosi katasztrófa tragédiája

  • cím: Vörösmarty még a forradalom előtt készült kiadni a Három rege (1845) költeményét. E műben 3 allegória szólít fel a hazafiúi hűségre, a hazaszeretetre

  • Batthyányi Emma grófnőnek ajánlotta a verset, így az Előszó első sora ( „ Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” a forradalom előtti időre utal

  • cím visszautalás a 3 regére

  • gondolatmenet: kezdősorok reformkor ünnepi tavaszát jelenítik meg: lelkesültséget + munkálódást igéznek, az ész + szív összefogása, a kéz és szellem együttműködése nemzeti vágy teljesítésének látszatát tükrözi, múltra utal

  • tavasz nyárrá lett: megszületett a szabadság szent szózata, előrevetítés

  • nyár ősz: lelkesedés hiánya + „a vész kitört”, durva képek sorozata tipikus romantikus elem: gyönyörű lezárás

  • a korábbi remények szertefoszlottak, a zsarnokság motívuma erőteljes

  • a vész nyomában tökéletes gyásznyom maradt

  • ősz tél: dermedtség + csend = emberi remények halála, jelenre utal

  • poliszindeton lassítja a vers ritmusát

  • költői kép: „ A Föld megőszült”

  • befejezés: szétválik a természet és a társadalom jellemzésének párhuzama, szókimondó sorok jelenléte

  • záró képnek visszatér a tavasz alliteráció jelenléte

  • a tavasz = az elképzelt jövő

  • cinikus költői kérdéssel zárja le a verset

  • A nemzet, a társadalom halott, újra nem éled

  • A vén cigány

  • Keletkezés: 1854

  • utolsó befejezett költeménye

  • műfaj: rapszódia érzelmek hullámzása jellemzi

  • romantikus és egyben nagyon modern is

  • önmegszólító alkotás

  • cím: arra a zenészre utal, aki muzsikájával igyekszik elfelejteni a gondot a költő metaforája

  • bordal keretét az első strófa és a refrén adja

  • Húzd rá cigány” felkiáltás sírva vigadó ember hangulatát idézi csak a bor és zene mámora csillapíthatja ezt a fájdalmat

  • 1. vsz: Belső monológ mondanivaló: koszorús költő voltál, mindent megkaptál, ezt a feladatot akkor csináld is

  • 2.-6. vsz: folyamatos, durva képek sorozata

  • 2. vsz: Bánatosak vagyunk, ezért akarunk vigadni

  • 3. vsz: első négy sor: hanghatások + akusztikai elemek „ Tanulj dalt a zengő zivatartól” = alliteráció, ötödik és hatodik sor: Kis- Ázsiai harc motívuma

  • 4. vsz: első négy sor: előképe Prometheusz szenvedésének „ Mi zokog mint malom a pokolban” = hanghatás, A „ Hulló angyal” lehet Lucifer, a „tört szív” az elkárhozott szívek, az ötödik és hatodik sor: komplex kép

  • 5. vsz: első két sor: bibliai kép Ádámra vonatkoztathat, 3.-4. sor: Káint és Ábelt idézi, Prometheusz előrelátó, fényhozó, tudáshozó

  • 6. vsz: Kitörés. Megszűnik a 4, 2, 4-es felosztás, megtisztulás + körforgáselmélet, a Gondolatok a könyvtárban is megjelenik (Babits sokat idéz ebből a költeményből)

  • 7. vsz: a jövőbe vetett hit és remény záró képe

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük