Vörösmarty Mihály kései költészete

Feleletem során Vörösmarty Mihály reformkori költő pályaképét, azon belül kései költészetének alkotásait fogom bemutatni.

A reformkor a 19. században kibontakozó modernizációs, újítási folyamat, amely hazánkban viszonylag később jelentkezett, mint Nyugat-Európában. E kor eszmei törekvése a polgárosodás harcának és a függetlenség kivívásának összekapcsolása volt. Eddig e két eszme csak külön-külön jelentkezett. ( A Martinovics- szövetség kapcsolja össze először ). A reformkorszak legnagyobb nemesi költője Vörösmarty Mihály volt, aki törekedett az eszmék köré felépíteni művészetét.

Vörösmarty Mihály pályaképe:

• 1800. dec. 1.-jén született Puszta-Nyéken

• édesapja: id. Vörösmarty Mihály, gazdatiszt

• elszegényedett katolikus nemesi család sarja, 8 testvére volt

• 1811- Székesfehérváron majd 1816- Pesten tanul

• 1817: apja halála  Perczel Sándor 3 fiának nevelője (pénz kell neki) + filozófiát tanul

• 1821: megismeri Perczel Adélt (Etelka)  reménytelen szerelem

• 1822: Görbőr: joggyakorlat + Habsburg-ellenes mozgalomba kapcsolódik

• 1826: ügyvédi vizsga

• 1830: Akadémia rendes tagja  rendszeresen kap fizetést

• 1841: megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét

• Elfogadja az 1848-as forradalom vívmányait + támogatja a Batthyány-kormányt

• 1848-tól képviselő + többször összetűzésbe kerül Petőfivel

• 1849: világosi fegyverletétel: lelkileg összetöri + bujdosás (kései költeményei)

• 1850: feljelenti magát a katonai törvényszéken

• folyton beteg, állandó orvosi felügyeletre kényszerül

• 1855. nov. 19-én hal meg Pesten

Költői útja, költészeti pályája:

• 1820-as évektől ír, lírai alkotó lesz. Epikai alkotásokkal indul pályája.

• Első korszak:

• 1820-30-ig: (Zalán futása-1825)

• 1830. : Csongor és Tünde, epigrammák: Pázmán

• 1830-40-ig: központi alkotása a Szózat (1836), mellette: Késő vágy, Guttenberg-albumba (1839)

• 1840-től borúsabb látásmód: Ábránd (1843), A merengőhöz (1843), Keserű pohár (Bánk bán bordal betétje), Gondolatok a könyvtárban (1844), Az emberek (1846), Országháza (1846)

• Világos utáni korszak: Emlékkönyvbe, Előszó (1850-51), A vén cigány(1854)

Kései költészetének versei:

• Előszó:

• a szabadságharc bukása után íródott

• téma: A világosi katasztrófa tragédiája

• cím: Vörösmarty még a forradalom előtt készült kiadni a Három rege (1845) költeményét. E műben 3 allegória szólít fel a hazafiúi hűségre, a hazaszeretetre

• Batthyányi Emma grófnőnek ajánlotta a verset, így az Előszó első sora ( „ Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég” a forradalom előtti időre utal

• cím visszautalás a 3 regére

• gondolatmenet: kezdősorok  reformkor ünnepi tavaszát jelenítik meg: lelkesültséget + munkálódást igéznek, az ész + szív összefogása, a kéz és szellem együttműködése nemzeti vágy teljesítésének látszatát tükrözi, múltra utal

• tavasz nyárrá lett: megszületett a szabadság szent szózata, előrevetítés

• nyár  ősz: lelkesedés hiánya + „a vész kitört”, durva képek sorozata  tipikus romantikus elem: gyönyörű lezárás

• a korábbi remények szertefoszlottak, a zsarnokság motívuma erőteljes

• a vész nyomában tökéletes gyásznyom maradt

• ősz tél: dermedtség + csend = emberi remények halála, jelenre utal

• poliszindeton  lassítja a vers ritmusát

• költői kép: „ A Föld megőszült”

• befejezés: szétválik a természet és a társadalom jellemzésének párhuzama, szókimondó sorok jelenléte

• záró képnek visszatér a tavasz  alliteráció jelenléte

• a tavasz = az elképzelt jövő

• cinikus költői kérdéssel zárja le a verset

• A nemzet, a társadalom halott, újra nem éled

• A vén cigány

• Keletkezés: 1854

• utolsó befejezett költeménye

• műfaj: rapszódia  érzelmek hullámzása jellemzi

• romantikus és egyben nagyon modern is

• önmegszólító alkotás

• cím: arra a zenészre utal, aki muzsikájával igyekszik elfelejteni a gondot  a költő metaforája

• bordal keretét az első strófa és a refrén adja

• „Húzd rá cigány” felkiáltás  sírva vigadó ember hangulatát idézi  csak a bor és zene mámora csillapíthatja ezt a fájdalmat

• 1. vsz: Belső monológ  mondanivaló: koszorús költő voltál, mindent megkaptál, ezt a feladatot akkor csináld is

• 2.-6. vsz: folyamatos, durva képek sorozata

• 2. vsz: Bánatosak vagyunk, ezért akarunk vigadni

• 3. vsz: első négy sor: hanghatások + akusztikai elemek  „ Tanulj dalt a zengő zivatartól” = alliteráció, ötödik és hatodik sor: Kis- Ázsiai harc motívuma

• 4. vsz: első négy sor: előképe Prometheusz szenvedésének  „ Mi zokog mint malom a pokolban” = hanghatás, A „ Hulló angyal” lehet Lucifer, a „tört szív” az elkárhozott szívek, az ötödik és hatodik sor: komplex kép

• 5. vsz: első két sor: bibliai kép Ádámra vonatkoztathat, 3.-4. sor: Káint és Ábelt idézi, Prometheusz előrelátó, fényhozó, tudáshozó

• 6. vsz: Kitörés. Megszűnik a 4, 2, 4-es felosztás, megtisztulás + körforgáselmélet, a Gondolatok a könyvtárban is megjelenik (Babits sokat idéz ebből a költeményből)

• 7. vsz: a jövőbe vetett hit és remény záró képe