Babits Mihály XX. századi költőnk, a Nyugat első nemzedékének tagja, valamint annak 1929-től haláláig a szerkesztője Móriczcal együtt. Emellett Baumgartner Ferenc végrendeletében létrehozott alapítványnak a döntnöke. Ezáltal olyan nagy hatalmú irodalmi tekintély, akár Kazinczy Ferenc. Művészetének ars poeticáit nagyban meghatározták a magánéleti valamint történelmi eseményei (mint például gégerákjának diagnosztizálása, illetve műtéte, az I. világháború kirobbanása, mely után rájött, hogy nem lehet apolitikus, nem lehet hátat fordítani a közéletnek, a költőnek vátesznek, útmutatónak is kell lennie, mint Ady.) Mély filozofikus értékeket hordozó műveivel újat hozott a gondolati lírában, szorgalmazta a megújulást, azonban nem határolta el magát a hagyománytól. XX. irodalmunk egyik legnagyobb személysége, nemcsak költőként, hanem regényíróként és drámaalkotóként.
Az irodalmi művészélet a XX. században és a Nyugat
az 1867-es kiegyezés során megkezdődött gyors ütemű polgárosodás átalakította a századforduló tájára hazánk képét mind a kultúra, az egyéb képzőművészeti ágazatok és az irodalom terén
új életérzések, témák jelentek meg
1906-ig a legjelentősebb Kiss József folyóirat A Hét, mely 1890-ben indult az új szellemű polgári irodalomnak a központi orgánuma
1904. Thalia színházi társulat drámairodalom megismertetése a magyar közönséggel
Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóirat a Magyar Géniusz (1892-1903) és a Figyelő (1905), melyek jelezték a modern írók jelentkezését
Holnap antológia
Új Idő (1894-1944) Herczeg Ferenc a szerkesztője
Napkelet Tormay Cécile a szerkesztő irodalmi Nobel díjra jelölték
kiemelkedik a budapesti egyetem bölcsészkarának, a Négyesy László professzor stílusgyakorlati szemináriumain bontogatták a szárnyukat Babits, Kosztolányi, Tóth és Juhász itt találkoztak először egymással, majd lettek a Nyugat első nemzedékének tagjaivá
a Nyugat:
a nyugati irodalomhoz való felzárkózásért mozgalom
legelső száma 1908. január 1-jén jelent meg
a főszerkesztő Veigelsberg Hugó (Ignotus) jelentős kritikus
további szerkesztői: Fenyő Miska és Osváth Ernő igazi kritikus, csak a tehetséget nézte, nem a politikai hovatartozást,
1929-ben, Osváth öngyilkossága utána Babits és Móricz (1929-’33) a főszerkesztők
a lap 1941-ig Babits haláláig működött
a lapot Illyés Gyula szerkesztette tovább Magyar Csillag néven (1941-’44)
első nemzedéke (1910-es évek): Babits, Kosztolányi, Karinthy, Juhász, Tersánszky, Tóth, Csáth, Ady, Szép
második nemzedéke (1920-as évek): Illyés, József, Déry, Márai, Németh, Szabó, Tamási, Szerb
harmadik nemzedék (1930-as évek): Wass, Radnóti, Kálnoky, Rónay, Weöres, Ottlik, Bálint
Babits Mihály pályaképe
1843. november 26-án született Szekszárdon nagy múltú, értelmiségi családban
édesapja, Babits Mihály törvényszéki bíró erkölcsileg szigorú
édesanyja Kelemen Auróra művelt, versszerető asszony a két szülőnek köszönhető a költő jellemének kialakulása
művelt, vallásos költő, több nyelven beszélt folyékonyan pl.: francia, olasz, angol, német latin, görög műfordítóként is tevékenykedett Dante fordítások a Paradicsom és Purgatórium élete egyik legnagyobb vállalkozása
elemi iskolában Budapesten és Pécsett is tanult
Pécsett a cisztercita gimnáziumban tanult
1901 őszén beiratkozott a bp-i egyetem bölcsészettudományi karára Négyessy-féle stílusgyakorlatok ismerkedés Kosztolányival, Juhásszal
az egyetem elvégzése után tanár lett Baján Szegeden és Fogarason (1908-1911), melyet nagy csapásként élt meg teljesen elhatárolódott a külvilágtól itt születtek meg legfilozofikusabb versei (sokat olvasott filozófiát Henri Bergson)
első versei a Holnapban jelentek meg 1908-ban ekkor kezdett népszerű lenni
1909-ben jelent meg első verseskötete a 8-ból, Levelek Iris koszorújáról
1910-től a Nyugat munkatársa nevét felkapta a hírnév, de introvertált –> olyan mint Arany, szerinte a költőnek nem a váteszi feladatot kell választania
rettegett attól, hogy nem tehetséges, nem elég professzionális
1911-től Bp-en tanár
a világháborúban felmentették a katonai szolgátatok alól szívműködési rendellenességei miatt új ars poetica: vátesz szerep fontossága
1911-ben 2. kötete jelent meg Herceg, hátha megjön a tél is!
1916 januárja: 3. verseskötet Recitativ
a kommün alatti tevékenységért a rendőri zaklatások érték, nyugdíjától is megfosztották
1921-ben házasságot köt Tanner Ilonával, írói álnevén Török Sophival
1920., újabb verseskötet: Nyugtalanság völgye
regényei
Kártyavár (1923.)
Timár Virgil fia (1922.)
A gólykalifa (1916.)
Halálfiai (1927.)
Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933.)
1927-ben kapja meg a Baumgartner Ferenc végrendeletében létrehozott díj kurátorságát
1937-ben diagnosztizálták nála a gégerákot műtét egy időre a hangját is elveszíti beszélőfüzettel kommunikál a külvilággal
betegsége alatt is rendszeresen dolgozik
haláltól való félelmét tükrözi például a Balázsolás, a Jónás könyve, és a Jónás imája
1941 augusztus 4-én halt meg Budapesten, szanatóriumban
Az ars poeticák megjelenése művenként
Babits ars poeticáját tekintve sokszínű a paletta
nagyban meghatározza olvasottsága, műveltsége a filozófia témakörében, szinte meghasonlik önmagával az I. vh. kitörésekor Adyhoz hasonló vátesz szerepet vesz fel, tömegek elé áll ki világháború ellenes verseit szavalva, ezenkívül az életrajzi háttere is befolyásolja élete vége fele művei kulcsgondolatát
In Horatium
magyarul: Horatiusszal szemben, ellen ókori görög költő, ki az arany középutat, az aureia medocritast hirdette
Babits elveti az „arany középszert” a soha meg nem elégedést hirdeti ez az ars poetica
ezt a költészetre is érti, modernizálódni kell (követni a nyugatot pl.: Baudlaire-éket)
azonban a folytonos megújulás nem zárja ki a hagyományt meg kell azt őrizni, arra kell építeni, nem szabad elfeledni, mert ezzel a saját múltunkat tagadnánk meg az az ember, akinek nincsen múltja, jövője sem lehet
idéz Hérakleitosztól (antik görög filozófus filozófia iránti szeretetére példa) „nem lépsz be kétszer egy patakba” állandóság s egyben változás
ezenkívül egy művet sem tudunk csak egyféleképpen magyarázni, hiszen mindenki más, ebből adódóan többféleképpen értelmezhetünk egy adott verset
Lírikus epilógja
az ars poetica: mindenki külön világ
nem létezik 2 egyforma lelkületű ember
sajátosan látunk, érzékelünk
az ember saját maga börtöne nem tudunk kitörni
nem látunk saját magunktól
„ Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm” az egyén mindenség maga számára, nehéz objektíven látni, mert mindig van szubjektum
sokan nem képesek az empátiára, belelátni magunkat más helyzetébe, és együttérezni
Húsvét előtt
1916 márciusában íródott –> I. világháború felében járunk, lehetőség lenne a békére közeleg a húsvét, a katolikusok legnagyobb ünnepe
a vátesz, prófétai szerepet hirdetve Adyhoz hasonlóan fellép a vh. ellen meghasonlik önmagával introvertált típus volt
„ S ha kiszakad ajkam akkor is…” többször ismétlődik a műben a háborúval való egyet nem értés, fellépés
egyéb változatai: ha szétszakad, ha ronggyá szétszakad
békét követel
nincs értelme az öldöklésnek
háború idején mindenki kifordul magából, elveszti ember mivoltát
a legfőbb erény a szeretet és a megbocsájtás
a szenvedés és a halál megjelenése Babits költészetében:
Cigány a siralomházban
költészetének számvetéséről szól
hogyan alakult írói pályája ezekre az időhatározó szavakból következtethetünk, melyekkel idősíkokat ugrunk: hajdan, később, de ma már
az alkotást Isten precíz teremtéséhez hasonlítja
leírja, hogy egyre nehezebb könny hasonlat visszatérő motívum fontos szerepet játszik az összekötésben az idősíkokkal, hiszen a jelen szegénységéről és sok szenvedéséről a háború tehet együtt érez a millió embertárssal
a világháborúra a trombitaszó utal
amikor az ember már nem tudja elviselni a rossz életkörülményeit öngyilkosságot követ el egy folyamatot ír le
a 7. vsz-ban értelmeződik a cím muzsikus cigány=költő, siralomház=a háborús országok, Mo.
a Balázsolás Jónás könyve és Jónás imája című alkotásaiban a betegsége okozta halálfélelemről ír
előteret kap a vallás, a bibliai motívumok, személyek
a Balázsolásban segítséget kér Szent Balázstól, a torokbetegségek védőszentjétől, melyet meg is indokol kérés-indoklás-kérés himnusz
indoka a gyermekkora, azonban idősebb korában, ha nincsen problémája elfordul a hitétől, de bajban kér
a Jónásról szóló művekben az elrendelt sorsot hirdeti, mindenki küldetése meg van írva, melyet teljesíteni kell: Isten és az ember egysége ars poetica a jobb világért akar mindig tenni
Babits Jónással azonosul: „ A szó a tiéd, a fegyver az enyém” csak Isten ítélkezhet felettünk
azonban joga van és kötelessége is az embernek a rossz ellen való figyelmeztetés
Babits fegyvere a művészet egy jobb világért
ebben a történetben Jónás feladata a ninivei polgárok megtérítése ha látszólag nincs is eredménye, tenni kell
már az is siker, ha valakiben kicsírázik a változtatás gondolata
„mert vétkesek közt cinkos, aki néma” szállóige, tenni kell a rossz ellen