Irodalom érettségi

Az ars poetica megjelenése és változatai Babits Mihály költészetében

Babits Mihály XX. századi költőnk, a Nyugat első nemzedékének tagja, valamint annak 1929-től haláláig a szerkesztője Móriczcal együtt. Emellett Baumgartner Ferenc végrendeletében létrehozott alapítványnak a döntnöke. Ezáltal olyan nagy hatalmú irodalmi tekintély, akár Kazinczy Ferenc. Művészetének ars poeticáit nagyban meghatározták a magánéleti valamint történelmi eseményei (mint például gégerákjának diagnosztizálása, illetve műtéte, az I. világháború kirobbanása, mely után rájött, hogy nem lehet apolitikus, nem lehet hátat fordítani a közéletnek, a költőnek vátesznek, útmutatónak is kell lennie, mint Ady.) Mély filozofikus értékeket hordozó műveivel újat hozott a gondolati lírában, szorgalmazta a megújulást, azonban nem határolta el magát a hagyománytól. XX. irodalmunk egyik legnagyobb személysége, nemcsak költőként, hanem regényíróként és drámaalkotóként.

Az irodalmi művészélet a XX. században és a Nyugat

  • az 1867-es kiegyezés során megkezdődött gyors ütemű polgárosodás átalakította a századforduló tájára hazánk képét mind a kultúra, az egyéb képzőművészeti ágazatok és az irodalom terén

  • új életérzések, témák jelentek meg

  • 1906-ig a legjelentősebb Kiss József folyóirat A Hét, mely 1890-ben indult az új szellemű polgári irodalomnak a központi orgánuma

  • 1904. Thalia színházi társulat drámairodalom megismertetése a magyar közönséggel

  • Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóirat a Magyar Géniusz (1892-1903) és a Figyelő (1905), melyek jelezték a modern írók jelentkezését

  • Holnap antológia

  • Új Idő (1894-1944) Herczeg Ferenc a szerkesztője

  • Napkelet Tormay Cécile a szerkesztő irodalmi Nobel díjra jelölték

  • kiemelkedik a budapesti egyetem bölcsészkarának, a Négyesy László professzor stílusgyakorlati szemináriumain bontogatták a szárnyukat Babits, Kosztolányi, Tóth és Juhász itt találkoztak először egymással, majd lettek a Nyugat első nemzedékének tagjaivá

  • a Nyugat:

    • a nyugati irodalomhoz való felzárkózásért mozgalom

    • legelső száma 1908. január 1-jén jelent meg

    • a főszerkesztő Veigelsberg Hugó (Ignotus) jelentős kritikus

    • további szerkesztői: Fenyő Miska és Osváth Ernő igazi kritikus, csak a tehetséget nézte, nem a politikai hovatartozást,

    • 1929-ben, Osváth öngyilkossága utána Babits és Móricz (1929-’33) a főszerkesztők

    • a lap 1941-ig Babits haláláig működött

    • a lapot Illyés Gyula szerkesztette tovább Magyar Csillag néven (1941-’44)

    • első nemzedéke (1910-es évek): Babits, Kosztolányi, Karinthy, Juhász, Tersánszky, Tóth, Csáth, Ady, Szép

    • második nemzedéke (1920-as évek): Illyés, József, Déry, Márai, Németh, Szabó, Tamási, Szerb

    • harmadik nemzedék (1930-as évek): Wass, Radnóti, Kálnoky, Rónay, Weöres, Ottlik, Bálint

Babits Mihály pályaképe

  • 1843. november 26-án született Szekszárdon nagy múltú, értelmiségi családban

  • édesapja, Babits Mihály törvényszéki bíró erkölcsileg szigorú

  • édesanyja Kelemen Auróra művelt, versszerető asszony a két szülőnek köszönhető a költő jellemének kialakulása

  • művelt, vallásos költő, több nyelven beszélt folyékonyan pl.: francia, olasz, angol, német latin, görög műfordítóként is tevékenykedett Dante fordítások a Paradicsom és Purgatórium élete egyik legnagyobb vállalkozása

  • elemi iskolában Budapesten és Pécsett is tanult

  • Pécsett a cisztercita gimnáziumban tanult

  • 1901 őszén beiratkozott a bp-i egyetem bölcsészettudományi karára Négyessy-féle stílusgyakorlatok ismerkedés Kosztolányival, Juhásszal

  • az egyetem elvégzése után tanár lett Baján Szegeden és Fogarason (1908-1911), melyet nagy csapásként élt meg teljesen elhatárolódott a külvilágtól itt születtek meg legfilozofikusabb versei (sokat olvasott filozófiát Henri Bergson)

  • első versei a Holnapban jelentek meg 1908-ban ekkor kezdett népszerű lenni

  • 1909-ben jelent meg első verseskötete a 8-ból, Levelek Iris koszorújáról

  • 1910-től a Nyugat munkatársa nevét felkapta a hírnév, de introvertált –> olyan mint Arany, szerinte a költőnek nem a váteszi feladatot kell választania

  • rettegett attól, hogy nem tehetséges, nem elég professzionális

  • 1911-től Bp-en tanár

  • a világháborúban felmentették a katonai szolgátatok alól szívműködési rendellenességei miatt új ars poetica: vátesz szerep fontossága

  • 1911-ben 2. kötete jelent meg Herceg, hátha megjön a tél is!

  • 1916 januárja: 3. verseskötet Recitativ

  • a kommün alatti tevékenységért a rendőri zaklatások érték, nyugdíjától is megfosztották

  • 1921-ben házasságot köt Tanner Ilonával, írói álnevén Török Sophival

  • 1920., újabb verseskötet: Nyugtalanság völgye

  • regényei

    • Kártyavár (1923.)

    • Timár Virgil fia (1922.)

    • A gólykalifa (1916.)

    • Halálfiai (1927.)

    • Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933.)

  • 1927-ben kapja meg a Baumgartner Ferenc végrendeletében létrehozott díj kurátorságát

  • 1937-ben diagnosztizálták nála a gégerákot műtét egy időre a hangját is elveszíti beszélőfüzettel kommunikál a külvilággal

  • betegsége alatt is rendszeresen dolgozik

  • haláltól való félelmét tükrözi például a Balázsolás, a Jónás könyve, és a Jónás imája

  • 1941 augusztus 4-én halt meg Budapesten, szanatóriumban

Az ars poeticák megjelenése művenként

  • Babits ars poeticáját tekintve sokszínű a paletta

  • nagyban meghatározza olvasottsága, műveltsége a filozófia témakörében, szinte meghasonlik önmagával az I. vh. kitörésekor Adyhoz hasonló vátesz szerepet vesz fel, tömegek elé áll ki világháború ellenes verseit szavalva, ezenkívül az életrajzi háttere is befolyásolja élete vége fele művei kulcsgondolatát

  • In Horatium

    • magyarul: Horatiusszal szemben, ellen ókori görög költő, ki az arany középutat, az aureia medocritast hirdette

    • Babits elveti az „arany középszert” a soha meg nem elégedést hirdeti ez az ars poetica

    • ezt a költészetre is érti, modernizálódni kell (követni a nyugatot pl.: Baudlaire-éket)

    • azonban a folytonos megújulás nem zárja ki a hagyományt meg kell azt őrizni, arra kell építeni, nem szabad elfeledni, mert ezzel a saját múltunkat tagadnánk meg az az ember, akinek nincsen múltja, jövője sem lehet

    • idéz Hérakleitosztól (antik görög filozófus filozófia iránti szeretetére példa) „nem lépsz be kétszer egy patakba” állandóság s egyben változás

    • ezenkívül egy művet sem tudunk csak egyféleképpen magyarázni, hiszen mindenki más, ebből adódóan többféleképpen értelmezhetünk egy adott verset

  • Lírikus epilógja

    • az ars poetica: mindenki külön világ

    • nem létezik 2 egyforma lelkületű ember

    • sajátosan látunk, érzékelünk

    • az ember saját maga börtöne nem tudunk kitörni

    • nem látunk saját magunktól

    • Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm” az egyén mindenség maga számára, nehéz objektíven látni, mert mindig van szubjektum

    • sokan nem képesek az empátiára, belelátni magunkat más helyzetébe, és együttérezni

  • Húsvét előtt

    • 1916 márciusában íródott –> I. világháború felében járunk, lehetőség lenne a békére közeleg a húsvét, a katolikusok legnagyobb ünnepe

    • a vátesz, prófétai szerepet hirdetve Adyhoz hasonlóan fellép a vh. ellen meghasonlik önmagával introvertált típus volt

    • S ha kiszakad ajkam akkor is…” többször ismétlődik a műben a háborúval való egyet nem értés, fellépés

    • egyéb változatai: ha szétszakad, ha ronggyá szétszakad

    • békét követel

    • nincs értelme az öldöklésnek

    • háború idején mindenki kifordul magából, elveszti ember mivoltát

    • a legfőbb erény a szeretet és a megbocsájtás

  • a szenvedés és a halál megjelenése Babits költészetében:

  • Cigány a siralomházban

    • költészetének számvetéséről szól

    • hogyan alakult írói pályája ezekre az időhatározó szavakból következtethetünk, melyekkel idősíkokat ugrunk: hajdan, később, de ma már

    • az alkotást Isten precíz teremtéséhez hasonlítja

    • leírja, hogy egyre nehezebb könny hasonlat visszatérő motívum fontos szerepet játszik az összekötésben az idősíkokkal, hiszen a jelen szegénységéről és sok szenvedéséről a háború tehet együtt érez a millió embertárssal

    • a világháborúra a trombitaszó utal

    • amikor az ember már nem tudja elviselni a rossz életkörülményeit öngyilkosságot követ el egy folyamatot ír le

    • a 7. vsz-ban értelmeződik a cím muzsikus cigány=költő, siralomház=a háborús országok, Mo.

  • a Balázsolás Jónás könyve és Jónás imája című alkotásaiban a betegsége okozta halálfélelemről ír

    • előteret kap a vallás, a bibliai motívumok, személyek

    • a Balázsolásban segítséget kér Szent Balázstól, a torokbetegségek védőszentjétől, melyet meg is indokol kérés-indoklás-kérés himnusz

    • indoka a gyermekkora, azonban idősebb korában, ha nincsen problémája elfordul a hitétől, de bajban kér

    • a Jónásról szóló művekben az elrendelt sorsot hirdeti, mindenki küldetése meg van írva, melyet teljesíteni kell: Isten és az ember egysége ars poetica a jobb világért akar mindig tenni

    • Babits Jónással azonosul: „ A szó a tiéd, a fegyver az enyém” csak Isten ítélkezhet felettünk

    • azonban joga van és kötelessége is az embernek a rossz ellen való figyelmeztetés

    • Babits fegyvere a művészet egy jobb világért

    • ebben a történetben Jónás feladata a ninivei polgárok megtérítése ha látszólag nincs is eredménye, tenni kell

    • már az is siker, ha valakiben kicsírázik a változtatás gondolata

    • mert vétkesek közt cinkos, aki néma” szállóige, tenni kell a rossz ellen

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük