Irodalom érettségi

Móricz Zsigmond: Barbárok

Pályaképe

Az ilyen novellái a harmadik pálya szakaszában íródtak, ezeknél letisztultabb, balladisztikusabb népmesei elemek vannak. Újszerű parasztábrázolás. Az 1930-as évek írói terméséből megemlíthetőek a „Rokonok (1932)” című regénye, és a „Barbárok” című elbeszéléskötete. Utolsó jelentős regénye, az úgynevezett Csibe-novellák nyomán írt Árvácska 1941-ben látott napvilágot. Különösen jelentősek a paraszti világot bemutató művek (Barbárok, A boldog ember, Árvácska). Hiteles, mert ebben a világban nőtt fel. Kapcsolatban állt a népi írókkal. Témája: világháború hatása az emberekre. A művek nagy része tragédiával végződik.

A Barbárok (1931)

Balladaszerű novella: nem hagyományos, mert balladai homály van benne és szaggatott. Naturalista: a juhászok életéről beszél. Ez egy híradás a pusztáról, az ott élő emberek zárt világáról, gondolkodásmódjáról, babonás hiedelmeiről. Drámai, riasztó, hihető történet, jelenetezés (3 jelenet, mindben más-más szereplők állnak a középpontban.). A novella egy animisztikus hitben élő, civilizáción kívüli világot mutat be, ahol érvénytelenek a hagyományos erkölcsi kategóriák. Csattanóval zárul, mivel csak 25 botot kap, holott akasztófával fenyegették.

A történelmi idő jelöletlen, így nem állapítható meg, mikor játszódik a történet. Ez az elbizonytalanítás egy példázatszerű, általánosító olvasatot is lehetővé tesz. A novella a sűrítés és jelentezés elvére épül.

A cím értelmezése: Ez egyben a végszó is, így témamegjelölő és előreutaló. A ridegpásztorok társadalmon kívüli „ember, kultúra alatti”, mozdulatlan zárt világa (nem beszélnek, nincsenek gondolataik, vegetálnak halálukig; az állatokhoz több közük van, mint az emberekhez). Ez a világ termeli ki a rablógyilkosokat, akik félelmetes kegyetlenséggel, lelkifurdalás nélkül ölnek. Barbárok: paraszti világ, gyilkosok, puszta, ősi hagyományok.

Az alaptörténet: (detektívregénybe illő)

  1. rész: a rablógyilkosság elkövetése (puszta)

  2. rész: a nyomozás, igazságkeresés (Bodri juhász özvegye kutat eltűnt férje és gyermeke után), a leleplezés (a kutya kölyke ássa ki a tetemeket). (tágabb puszta)

  3. rész: az igazságszolgáltatás (Szegedi tárgyalóterem)

Móricznál nem a cselekményen van a hangsúly, a történet hátterében álló világ, a lelkiség foglalkoztatta (hogyan történhetett meg mindez a XX. Századi Magyarországon).

Egyénített szereplők:

  • Bodri juhász számára fontos a rézzel kivert, gondosan megmunkált bőrszíj, amelyet fiának szán (az animizmus babonája + szépség).

  • Az ember alatti létből emelkedik ki az özvegy alakja; népmesékbe illő kitartással, erőfeszítéssel keresi családtagjait; hűsége, emberi jósága azt igazolja, hogy ebben a világban is léteznek igaz emberi érzések. „Fekete nő fehér ruhában”: fekete: napégette, halál, gyász, fizikai munka; fehér: ártatlanság, hűség, tisztaság.

  • Veres juhászék (a gyilkosok) világa nem erkölcstelen világ, mert az feltételezi a kanonizált erkölcsi normákat, azok ismeretét, hanem erkölcs nélküli. A babonák és hiedelmek fontosabbak voltak neki, mint a lelkiismerete.

  • A vizsgálóbíró tényszerű és indulat nélküli kijelentése („Barbárok”) az erkölcs hiányának a megfogalmazása; ő érti meg ennek a barbár világnak a „lelkiségét”; mivel tudja, hogy nem tud hatni Veres juhász lelkiismeretére, őskori, babonás riadalmára gyakorol nyomást. A bíró szerint, a parasztság képes ilyenre, akkor barbár! (Ezt a gyilkosokra, emberre, hiedelemre és jellemre mondja). A törvény példaszerűen általánosít: metaforikus cím. Visszautal a címre, és körkörösen lezárttá teszi a novellát.

Központi motívum: a szíj; ez Bodri juhász lelkének tárgyi megfelelője (animizmus). Ez a gyilkosság ürügye, ez sejtet, a beazonosítás célt szolgálja, és a leleplezésnél is fontos szerepe van. Az övnek kabalisztikus jelentése volt: rejtélyes.

Babona: Saját maga alkotott tárgyba a saját lelkük kerül, amit nem lehet eladni. Ha a tárgy előkerül a halála után a halott lelke is előkerül.

A mű szerkezete: In medias res: dolgok közepébe vágás. A három részre osztás egyszerre felel meg a klasszikus retorika hármas osztásainak és az ősi számmisztikának; a három rész mindegyike három kisebb részre tagolódik: (Klasszikus szerkezetű)

    1. Kettős gyilkosság

I/1. Bodri juhász a pusztán.

I/2. A látogatók.

I/3. A gyilkosság.

  1. Keresés

II/1. Az asszony kijövetele.

II/2. A nagy vándorlás.

II/3. A felfedezés.

  1. Leleplezés

III/1. A teljes tagadás.

III/2. Az öv.

III/3. A teljes beismerés.

A részek közös vonása, hogy az alaphelyzetet a népmesékhez hasonlóan mindhárom egységben a hiány (nyáj, férj-gyermek, igazság) billenti ki, megindítva az egyes szerkezeti részek eseménysorát.

A szerkezeti egységek között időbeli ritmusváltás van: szaggatottság, feszültségkeltés:

    1. Rész: Néhány óra – a dialógusok uralkodnak, a leírás csak a legszükségesebbekre szorítkozik.

    2. Rész: egy esztendő – a legtöbb elbeszélő részt tartalmazza.

    3. Rész: alig egy óra – csupa drámai párbeszéd.

Mindhárom rész lassú tempóval indul, és hosszas késleltetés után következik be a tempót felgyorsító drámai történés. Az egyes részek zárlata nem oldja fel a feszültséget, így a tempóváltások a feszültségnek egyre nagyobb fokán indulnak újra. Jelöletlen idő: példázatszerűség (parabola).

Sajátos nyelvezet: A népnyelv, tájnyelv („bodászott”. „köszönöm alássan” stb.; É-K, Keleti nyelvjárás.) és az irodalmi nyelv tökéletesen olvad össze. Szaggatott elbeszélőmód, az elbeszélő mindentudó és E/3-as személyű, szólama erősen visszafogott, tárgyszerű. Az elbeszélő nem magyarázza, és nem értelmezi az eseményeket, így a feladat a befogadóra hárul. A kihagyásoknak, ismétléseknek, illetve a szűkszavú, hiányos megnyilatkozásoknak a figuraalkotásban van fontos szerepe, az elhallgatások és csöndek pedig fokozzák a feszültséget. A szöveg gyakran hordoz metanyelvi üzeneteket is. Népmeseszerű a novella, tele van népmesei elemekkel. (A népmesékben általában egy fa köré íródik a történet, s itt is egy Körtefánál van Bodri juhász letelepedési helye).

Összegzés, kitekintés

Móricz parasztábrázolása újszerű: az első korszak ábrázolásmódjától elbeszélésmódjában tér el, ezek már nem futnak több cselekményszálon.

Kitekintés: az irodalmi szociográfiára: Illyés Gyula: Puszták népe, amiben a juhászok, egyszerű emberek életét meséli el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük