Irodalom érettségi

Mikszáth Kálmán novellái

Alkotói háttér

Mikszáth a XIX-XX. Században élt, őt tartják a legnagyobb magyar elbeszélőnek. (Jókait pedig a legnagyobb magyar mesélőnek). Újságíró is volt, valamint regényeket is írt. (pl.: Beszterce ostroma, Fekete város, Szent Péter esernyője, Gavallérok, Noszty fiú esete Tóth Marival, Különös házasság stb.)

Írói indulásának első sikerei a két novelláskötete megjelenésekor jött: 1881: Tót atyafiak (Itt a hősök mind magányosak, s a természethez közel érzik magukat.) és 1882: A jó palócok (15 rövidebb, 2-3 oldalas balladaszerű elbeszélés). Ezeket a novellásköteteit több nyelvre is lefordították.

A szülőföld világa ihlette őket, a palócföld tájai: a valóság ihlető ereje: Szklabonyán született (Szlovákia területe, felvidéken van). Ezért olyan meghatározó az életrajzi háttér: patrialhális viszonyok, erkölcs, zárt közösség, érték, anekdotázás. (Majd később ez lesz, ami Móricznál megváltozik).

A különcök alakjai: a körülötte megforduló emberek, valóságos alakok megidézése, az anekdoták szerepe. Szereplői parasztok: parasztábrázolása nagyon fontos. Fontos a babonákban való hit is. Az emberek egy idillikus, harmonikus világban élnek, amit sokszor a szenvedély bont fel, de a felbomlott erkölcsi rend a végén helyre áll. A természet és az ember az elején még egy közösségben élt, a pénz nem érdekelte őket.

Az írói világ jellemzői:

A polgárosuló, megromlott erkölcsű világ szembenállása a hegyvidék vagy valamelyik elzárt hely elszigeteltségével. Az emberek a civilizációtól távol élnek.

Állandó stílusjegy: romantika, realizmus. (Söfrin Aladár: „Nem volt soha analitikus író Mikszáth.” Művei élőbeszédszerűek, jellemző rá a népnyelv: palóc nyelvjárás. A novellákat a közös szereplők és az állandó táj (Fátra) köti össze, s ezek ciklusba szervezik. (Összefüggő történetek is lehetnek akár.)

Érdekes történetek, sokszor morális tartalommal. A falu világa is különösségében érdekes. A táj kitüntetett szerepben van, sokszor mesei elemek is megtalálhatóak benne.

Az a fekete folt

A Tót atyafiak novelláskötetben jelent meg, amiben 3 másik szintén hosszabb lélegzetű novella kapott helyet: Arany kisasszony, Lapaj, a híres dudás, Jasztrabék pusztulása; mégis ez a novella a leghíresebb.

Helyszín: zárt világ: egy völgy, a brezinai birtok. A megjelenítés az idillt erősíti: mesebeli ház, harmónia, az elzártság fizikai értelemben is kézzel fogható, a falu távol van, a nagyvilág kiszorul innen, csak a legendák szintjén él.

A szereplők világlátása; a faluhoz, a természethez, az egymáshoz való viszony: a szereplők (Olej Tamás, Anika, Matyi) ebben a világban harmonikusan élnek, egymáshoz fűződő kapcsolatuk a kívülálló szemével idilli, mint ahogy egész világuk is az. A természet megértő közelsége hatja át mindennapjaikat, a világ többi része mesése távolinak tűnik. Ezért fontosak a természeti jelenségek.

A főszereplő Olej Tamás: magányos, zord hegyek között élő számadó juhász. Jellemző rá a lelki mélység, a természeti bensőség. Békés személyiség: Istennel, a vármegyével és a herceggel békességben él. Ő az egyetlen szereplő, akinek összetett belső világát: ellentmondásoktól sem mentes személyiségét, lelki mélységeit, gondolatait, vívódásait feltárja az elbeszélő. A többi szereplő alakja jelzésszerű, szerepük Olej Tamás erkölcsi-lelkiismereti drámájának, belső összeomlásának megformálására korlátozódik.

A világról vallott nézetek, elképzelések, a történelemhez fűződő viszony: a történelem nem befolyásolja a brezinai völgy életét, az eseményekről pusztán hallanak. Ezért is mondható időtlennek a mű.

A harmónia megbomlása, a bűn megjelenése és ennek következményei: Az idill, harmónia felbomlását a külső világ változásai hozzák magukkal. Az első változás az uraság halála s a fiatal földesúr, bár névben ugyanaz, mint a régi (Taláry Pál), erkölcsében teljesen más. Ennyi változás is elegendő ahhoz, hogy az eddigi egyensúlyt felbontsa, és az elszigetelt világot elpusztítsa. Ez csak részben a kívülről jövő erkölcstelensége, ugyanannyira a védettség naivsága is. Taláry Pál megtörve az idillikus állapotot Olej Tamás 16 éves lányát, Anikát el akarja vinni magával. Anika viszont ezzel nincs tisztában, hogy miért is akarja elvinni magával a herceg (nem feleségnek, hanem pusztán nagyúri szeretőnek akarja megszerezni Anikát), így beleegyezik a szöktetésbe.

A nyitás és zárás beszédhelyzete: a nyitásban a történet jelenidejében van a beszéd, a zárásban pedig a történetre való visszatekintés (retrospekció) beszédhelyzetének a jelene. A szöveg tehát a történet jelenéből a történet elbeszélésének visszatekintő jelenébe vált. Ezzel megszünteti a történet és a történetmondás egyidejűségét, így kialakítja a történet legendaként való olvashatóságát.

Az elbeszélő nem mindentudó, ugyanakkor a mű vége felé haladva Olej Tamás alakja is egyre láthatatlanabbá válik. (Nem tudjuk, hogy mit forgathat a szemében).

A tűz motívuma: megtisztulás, erkölcsi fölény. A cím jelentése: Metaforikusan értendő: A felégetett akolról van szó, valamint Olej Tamás lelkiismeret furdalása is egyben: ”Aklot cserélt becsületéért”. A pusztulás jelképe, a lelkiismeret fennmaradó nyoma. „Az”: előremutató, s azt a benyomást kelti, hogy közismert história következik.

Kitekintés

Jókai a világ romlásáról: alapkérdés, hogy legalább szigetként meg tud-e maradni az ártatlanság? (A „Sziget” romantikus motívum). Ágnes asszonnyal is össze lehet hasonlítani, hiszen olyan Olej Tamásnak az erdő közepén „az a fekete folt”, mint Ágnes asszonynak a lepel: mindketten saját bűnüket látták benne, s ettől akartak megszabadulni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük