Irodalom érettségi

Radnóti Miklós – a „bori notesz”

A „bori notesz” története

Radnóti Miklós 1909-ben született Budapesten zsidó polgári családban. Nehéz sorsú költő, hiszen születésekor meghalt anyja és ikertestvére is, majd 1921-ben apja is meghalt. 1940-től kezdve zsidó származtatása miatt munkaszolgálatra hívták be, utoljára 1944. Május 18-án a szerbiai Bor mellett felállított Lager Heidenauba vitték, ahol rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. Szeptember 17-én a menekülő fasiszták erőltetett menetben indították a munkaszolgálatosokat Magyarországon át nyugat felé. Az elgyötört, fizikailag teljesen leromlott állapotba került költőt huszonkét társával együtt november 9-én Abda határában (Győr mellett) agyonlőtték. 1946-ban az exhumáláskor került elő viharkabátja zsebéből egy notesz, amit „bori notesznek” hívunk, mivel Bor községnél kezdte el írni. Ez a notesz tartalmazza utolsó verseit. Az első lapján, öt nyelven a következő szöveg állt: „Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. Egyetemi magántanár címére.” Ortutay Gyula, néprajzkutató a költő jó barátja volt, ő írta meg a „bori notesz” előszavát is, melyben kiemelte Radnóti hazaszeretetét, béke-, méltóság-, tisztaság-akarását, szeretetét, erkölcsi tisztaságát, és fölényét. A versek ritmusa, dallama erkölcsi egy. Vas István szerint e művek diadalmas tiltakozások a mindenfajta fasizmus ellen.

Tartalma: 10 verset tartalmaz. Például: Hetedik ecloga, Gyökér, Á la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet és a Razglednicák, Levél a hitveshez.

Á la recherche

Műfaja: elégia.

Intertextualitás: A címe Marcel Proust híres regényciklusát idézi, „Az eltűnt idő nyomában” címűt. Nem kronológiai, hanem fontossági sorrend van a művekben. A regényfolyam a vers ihletője, ahol a múlt és jelen összeolvad, mint egy emlékezés. A mű idill és tragédia kettőssége. Az emlékezésével a múltat idézi meg.

Idő és értékszembesítő vers:

Múlt Jelen

Idill – régi, szelíd este; fiatal feleség; tündöklő asztal tragédia

Fürge barátok: az idillt a jelzőkkel fokozza

Verssorok úsztak Verstöredékek úsznak

Fiatal feleség nők ráncosak

Víg, szelíd este nincsen bölcs borozás

Barátok ők is elhűltek, meghaltak.

A barátok fontosak voltak, de a háború idején megváltoztak. Belerokkantak a háborúba.

Szelíd este ↔mocskos éj: erkölcsileg romlott.

Sziget, barlang: menedék, béke.

Egyes szám első személyű: néma fogoly – Jajjal teli Szerbiában.

Utolsó versszak: jövő – a megmaradó dolgoknak új távlatot ad, beárnyékolja a halál, a háború. Ehhez hasonlít Appolinaire-től „A megsebzett galamb és a szökőkút” című verse.

Nyolcadik ecloga

Ecloga: a szó jelentése szemelvény. Görög pátoszének volt eredetileg. Először Teokritosz, majd Vergiliusz (10-et írt.) és később pedig Radnóti írt ilyeneket. Teokritosz műveiben valóságos pásztorok valóságos környezetben beszélgetnek egymással a természeti idillről, Vergiliusz már a költővel azonosítja a pásztorokat, s a természeti idill egy búvóhely lesz. Ezt eleveníti fel Radnóti. Eredeti jellemzői: párbeszédesség (pásztorok), drámai monológ, hexameterek, nincs benne tragédia, és természet-közeli: pásztori, bukolikus költészet. Vergiliusnál már történelmi és politikai nehézségek is adódnak. Radnótinál már gyakran nincs párbeszéd, nincs mindenhol hexameter, archaizálja a műfajt saját korának. Nehézségei: összeköti az ókori műfajt a saját, modern eszméivel.

Radnótinak ez az utolsó eclogája. Itt egy költő és egy próféta (Náhum) párbeszédét olvashatjuk. Hexameterekben íródott, de itt nincs meg az idill. Megjelenik Ézsaiás.

Intertextualitás: Ninive megjelenése, Babits felidézése.

Az antik, ókori irodalmat idézi meg.

A vátesz költő Radnóti személye: a romantikus váteszhagyomány tovább folytatódik Radnótinál.

Károlyi Biblia: „nagy haragú”, „agg férfi”.

A hegyi úton találkoznak, s a próféta haragos: szemedből lobban a villám. A próféta azért jött vissza, mert írása fennmaradt, de nem fogadták meg, ezzel egy társadalombírálatot ír le.

Bibliai képeken keresztül mutatja be, hogy az emberiség nem változott expresszionista képekkel.

Megjövendöli a világ pusztulását, de előbb visszajön figyelmeztetni a próféta, ezzel felcsillan a remény sugara. A költőnek és a prófétának közös akarata és közös célja van, s ezzel iránymutatást akarnak adni.

Hetedik ecloga

Idillikus képek: otthon, Fanni (álom: szép, szabadító), kevés van belőlük.

Tragikus képek: szögesdrót, burok, megtöredezett test, fogolytábor, homály, rémhírek, fogak, bolhák, fegyveres évszámok stb… Hernyóként araszolgatva. Sok tragikus kép.

Erőltetett menet

Nibelungizált alexandrinban íródott: 13 szótag (7, 6 tagolás) Először Walter Von Der Wolgerveide írt ilyet. A sorban a sor felénél van a cezúra. Ez egy középkori versforma: aktualitások.

A megtöredezett sorok egy országutat jelképeznek, ahol a menetelő foglyok el-elesnek.

Razglednicák

Szerbül képeslapot jelent. Ezek rövid üzenetversek. Komor, tragikus világot mutat be mind a négy rész, amelyek összefüggnek egymással.

              1. Az első 4 sor tájelemeket mutat be (hegygerinc, út, ég): Saját lelkiállapotát mutatja be ezzel, expresszionista képekkel. A második 4 sor feleségét, Gyarmati Fannit állítja szembe a kaotikus világgal. Radnóti itt szemlélődő magatartást mutat.

              2. 2 részből áll: első 4 sor pusztulás bemutatása, a második 4 sorban pedig az esetleges idillt mutatja be. Esetleges a „még” szócska miatt, mivel itt is hamarosan megjelenik majd a háborús táj.

              3. Félelem, iszonyat, rettegés képe felerősödik. Saját sorsuk hasonló az állatok sorsához. Metonímia: század. Megszemélyesítés: század. Alliteráció az utolsó sor.

              4. Ez a legdrámaibb, és egyben Radnóti utolsó műve. Itt barátja, Lovasi Miklós, hegedűművész, halálát írja meg. Az igeidőt és az önmegszólítást váltogatja.

MEMORITER: RAZGLEDNICÁK: (3)

Az ökrök száján véres nyál csorog,

az emberek mind véreset vizelnek,

a század bűzös, vad csomókban áll.

Fölöttünk fú a förtelmes halál.

(4)

Mellézuhantam, átfordult a teste

s feszes volt már, mint húr, ha pattan.

Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –

súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.

Halált virágzik most a türelem. –

Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.

Sárral kevert vér száradt fülemen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük