A mű eredete
Kisfaludy-társaság (1846. február 7.) népies eposz pályázatára írta Arany a Toldit.
1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. A Toldi szerelme csak 1879-ben készült el.
A mű alapvető dilemmája: haza és haladás
Lajos király és az öreg Toldi párbeszéde kivetített belső vita. A modernizáció és a nemzeti identitás erősítése egyaránt szükséges. Ha átvesszük a Nyugat modern megoldásait, nem veszítjük-e el nemzeti jellegünket? S ha meg emezt őrizgetjük, nem leszünk-e az európai haladástól elszigetelt országgá? A két utat, két lehetőséget, két perspektívát Lajos király és Toldi képviseli.
T. belső konfliktusa: saját eszményei <-> a megváltozott világ értékrendje (nyers erő <-> tanultság) => T. a múltban élő hős
A Toldi és a Toldi estéje – hasonlóságok
- Azonosak a két történet helyszínei (Nagyfalu és Buda)
- megjelenik a külföldi bajnok legyőzése, a nemzeti becsület megmentése és a hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság
- Sorfaja: mindkettőnek ütemhangsúlyos, páros rímű 12-esekbol álló nyolcsoros strófák
Toldi | különbségek | Toldi estéje |
csillagfényes nyár | évszak | komor ősz groteszk alaphelyzet: az életerős T. saját sírját ássa |
3 nap alatt Nagyfaluból Budára megmenti nemzete becsületét | történés | ua., de tragédiával zárul |
fontosak a külső események | külső események | nincsenek kalandok, a líraiság dominál |
követendő ideál, ereje teljében lévő vitéz | a főhős | árnyaltabb jellemábrázolás, a halálra készülő öreg Toldi (Don Quijote) |
T. saját sorsának alakítója, cselekvő hős (az állatmetaforák többletjelentést hordoznak, ld. farkaskaland, küzdelem a bikával) | T. jelleme | sodródó hős, tétova, elszenvedi az eseményeket, áldozattá válik vén sas = Toldi) |
sok a nyelvjárási, népi elem | nyelve | metaforákban gazdag, sűrít |
pergős cselekmény 12 énekben | elbeszélés módja | lelasított cselekmény 6 énekben |
Szereplők
Toldi Miklós
Bence, a szolgája
Pósafalvi János, hírnök
Lajos, Magyarország királya
Gyulafi Lóránt, vitéz
Gyulafi Bertalan, vitéz
az olasz vitéz
a kapus
Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka
Cselemény
Első ének (41 versszak):
Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult „vén” Bence fiának, az „öreg” Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik: Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert. Mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt.
Második ének (36 versszak):
Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor ikertestvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól.
Harmadik ének (46 versszak):
Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósafalvi világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül.
Negyedik ének (30 versszak):
Toldit és Bencét Rákosmezőn érik utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég’ nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki.
Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének):
Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak. Egyikük a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől.
Hatodik ének (38 versszak):
Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit nagyon megviselt az előző eset. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék…