Emelt történelem érettségi

A honfoglaló magyarság életmódja

Források:

A magyarság őstörténetéről viszonylag kevés forrás szól.

Arab, bizánci, szláv és nyugati kútfőket érdemes számba venni.

Arab források:

Dzsájháni földrajztudós 920 körül készítette el művet muszlim kereskedők (pl. Ibn Hurradadbih: Az utak és az országok c. könyve, 846) beszámolója alapján. Dzsájháni könyve, amely a 870 körüli állapotokat tükrözte, elveszett, tartalmát csak későbbi átírásokból ismerjük:

  • Ibn Ruszta (930 körül) és Gardizi (1050 körül) műveinek főbb tartalmi elemei:
    • a magyarok pedig a türkök egyik fajtája”;
    • a magyarok egyetlen összefüggő országból jöttek;
    • kettős fejedelemség: kündü, gyula;
    • vándorló állattenyésztés: nyári és téli szállások;
    • szlávok ellen győztes háborúk: élelmiszeradót vetnek ki rájuk a magyarok és rabszolgákat szereznek közülük, akikkel kereskednek;
    • a magyarok szemre való szép emberek”.
  • Ibn Fadlan a kazár kettős fejedelemségről írt.

Bizánci források:

Bölcs Leo császár (886-912): Taktika c. hadművészetről szóló könyve:

  • A nomád magyarok harcmodora: lesben állás, csel (színlelt meghátrálás), rajtaütés, ellenség bekerítésé és végsókig való üldözése.
  • A fegyverzet leírása: kard, bórpáncél, íj, kopja.

VII. Bíborbanszületett Konstantin császár (912-959): „A birodalom kormányzásáról” c. műve:

  • X. század közepén állították össze.
  • Értesüléseit a magyarokról a bizánci udvarban járt Tormástól és Bulcsú horkától szerezte, továbbá levéltárának kb. 50 évre visszatekintő magyar vonatkozású irataiból.
  • A honfoglalás koráról számol be:
    • említi a besenyő támadást;
    • leírja a 7 magyar törzs nevét;
    • leírja a kabarok csatlakozását;
    • ír Levediről, Álmosról és Árpád fejedelemmé választásáról, Etelközről.

Szláv legendák:

Konstantin (Cirill) és Metód legendái:

  • Konstantin 860-ban a Krím-félszigeten tett útja alkalmával találkozott magyarokkal.
  • Metód pedig a Duna-vidékén találkozott a magyar fejedelemmel.

Nyugati évkönyvek, krónikák:

  • Fuldai évkönyvek
  • Regino: Világkrónika
  • Bajor évkönyvek
  • Liutprand leírása

Társadalom:

A honfoglaló magyarság létszámát 200-500 ezerre teszik a történészek, a Kárpát-medencében találtakét pedig 200 ezerre.

Etnikum- és embertani jellemzőik: a feltárt sírleletek alapján a honfoglaló magyarság két csoportra osztható:

  • a síkvidéki leletekre jellemző, europo-mongolid rasszhoz tartozók (széles koponya) – lehet, hogy a7 magyar törzs;
  • a dombvidékeken talált europid rasszhoz tartozók (keskeny koponya) – lehet, hogy a csatlakozott törzs.

Társadalmi rétegek:

  • Előkelők („bőség”):
    • A fejedelem, a gyula és a horka, továbbá a többi törzsfő (,,úr”) és nemzetségfő („”) alkotta a vezető réteget.
  • Középréteg („jobbágyság”):
    • A harcos középréteg tartozott ide, ők alkották a fejedelem és a törzsfők kíséretét: önkéntes szolgálatot vállaltak, békeidőben is uruk mellett voltak, aki védelmezte, elszállásolta és élelmezte őket.
  • Közrendűek („ínség”)
    • Általában szolgáltató népek voltak, akiknek falvai termék és munkaszolgálattal tartoztak az előkelőknek;
    • voltak speciális, csak egyfajta szolgáltatásra kötelezettek kovács, fazekas stb.

Életmód:

Letelepedés:

  • A honfoglalók törzsenként telepedtek le.
  • A fejedelmi központ a X. sz. közepéig a Felső-Tiszavidéken lehetett, utána került át a Fehérvár-Buda-Esztergom térségbe.
  • A többi törzs a fejedelmi szállásterületet gyűrűszerűen körbevéve és ezáltal is védve telepedett le.
  • A törzsi területeket a gyepű: széles, természetes és mesterséges akadályokkal övezett védővonal vette körül.

Lakóhely:

  • Télen kunyhóban, földbe mélyített házakban, nyáron a kunyhók körül, összecsukható sátrakban laktak.

Gazdálkodás:

  • Dominált az állattartás;
  • Önellátás volt a jellemző.
  • A helyi szláv népességtől sok, a földműveléshez szükséges technikát, eszközt átvettek.

Temetkezés:

  • a feltárt temetők tanúsága szerint meghatározott rend szerint történt;
  • egy helyre általában egy nagycsalád temetkezett
  • a sírok leletei szerint a hatalmi és gazdagsági jelkép a férfiaknál a nyíl, nőknél az ékszerek voltak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük