Emelt történelem érettségi

Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején

Szent László uralkodása:

Szent László (1077-1095) testvére, I. Géza király (1074-1077) halála után került a trónra. A korábban kettejük által a trónról letaszított Salamonnal (1063-1074) rövid ideig békében éltek, majd miután Salamon összeesküvést szervezett, I. László elfogatta, és Visegrádon bezáratta.

Törvénykezése

  • 3 törvénykönyvét ismerjük:
    • Az első az 1092-es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza (ünnepek számának a meghatározása, a tizedfizetés szabályozása, elítélte a nőrablást, a házasságtörést).
    • A másik kettő középpontjában a magántulajdon szigorú védelme és a vándormozgalmak korlátozása állt.
    • A tolvajokat tettenérés, vagy egy tyúknál nagyobb értékű lopás esetén megcsonkítással, kéz- vagy orrlevágással, nyelvkitépéssel büntették.
    • Törekedett a lecsúszás, függésbe kerülés elől vándorlással, kóborlással menekülő szabadok elfogására, letelepítésére.

Egyházpolitikája:

  • A reformpapság törekvéseinek (pl. cölibátus) megvalósítása, továbbá a papság iskoláztatása és hivatali feladatainak ellátása (hiteleshelyek) érdekében támogatta a káptalani szervezet (világi papokból álló, szabályozott közösségi életet élő testület) kialakítását.
  • Új apátságokat alapított (pl. somogyvári bencés).
  • Szentté avatások: 1083-ban Gellért püspököt, I. István királyt és Imre herceget avattatta szentté.

Külpolitikájának hátterében meghatározó volt a kibontakozó invesztitúra harc.

  • 1077-91 között pápapárti politika, okai:
    • Salamont a császár támogatta, aki hűbérúri jogot formált Magyarországra.
  • 1091-95 között császárpárti politika, okai:
    • Meghalt Salamon, ezzel megszűnt az ok, amely szembeállította a császárral.
    • 1091-ben László megtámadta és el is foglalta a pápai hűbéres Horvátországot és élére bátyjának kisebbik fiát, Álmost állította, akit örökösének is kijelölt.
  • I. László királyt Váradon temették el. 1192-ben II. Béla király avattatta szentté.

I. Könyves Kálmán uralkodása:

I. László végakaratával szemben mégsem Álmos herceg, hanem a papnak tanult Kálmán (1096-1116) foglalta el a trónt. Álmosnak meg kellett elégednie a dukátussal (hercegség). Később is harcoltak egymással. Amikor Álmos 1107-ben jeruzsálemi zarándokútra ment, Kálmán megfosztotta a dukátustól, később merénylet kísérletek miatt a király megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát.

Kálmán külpolitikájának jellemzői, irányai:

  • A pápaság felé orientálódott (ő maga is egyházi személy volt!), jó kapcsolatban volt II. Orbánnal, bár Kálmánnak is meggyűlt a baja az I. keresztes hadjárat Amiens-i Péter vezette „seregével”, akiket az országon való átvonuláskor fegyverrel kellett kordában tartani, és végül kiűzni.
  • 1102-ben Horvátország királyává koronázták, ezután megkezdte a dalmát partvidék kereskedővárosainak a „meghódítását”: Spalato (Split), Raguza (Dubrovnik), Zára (Zadar) és Trau (Trogir) szinte „önként” hódoltak meg, mert számukra kedvezőbb volt a magyarok, mint a kereskedelemben rivális velenceiek uralma.
  • Többször vezetett hadjáratot Halicsba, nem sok sikerrel.

Kálmán törvényei:

  • A királyi tanáccsal és az egyházi zsinatokkal öt törvénykönyvet adott ki.
  • Továbbra is központi szerepe volt az új társadalmi rend megszilárdításának és a magántulajdon védelmének.
    • De a törvények már kevésbé szigorú szankciókat tartalmaztak (valószínűleg I. László kegyetlen törvényei megtették hatásukat).
    • A kóborlókkal szemben továbbra is a letelepítés politikáját szorgalmazta.
    • Megjelentek a reformpápaság törekvései (szabályozták a szerzetesi életet, a cölibátust).
    • A boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak” -meglepő, és szokatlan felfogás volt ez abban a korban.

Kálmánt 1116-ban Fehérváron temették el, utóda fia, II. István (1116-31) lett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük